► Bihari Péter: Gyökerek és szakadások. Írások az európai és a magyar történelemről. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 416 oldal, 4990 Ft

A tanári kézikönyv olyan kiegészítő kiadvány, amelyet tankönyvhöz, tananyaghoz készítenek, kifejezetten pedagógusoknak: segítse őket a tanításban, óravázlatokkal, módszertani javaslatokkal, háttér-információkkal. A cím nem kifejezetten erre utal, bár a kötet éppenséggel ennek is megfelel. Például konkrét didaktikai útmutató nélkül is világos a szerző módszere. Inkább a második szót hangsúlyoznám: a Gyökerek és szakadások Bihari Péter kézikönyve az elmúlt pár száz év honi és világtörténelméről. Tanári abban az értelemben, ahogy mondjuk Albert tanári mozdulattal a hálóba továbbított, ami ugyancsak történelem. Most már csak tanulni kellene.

A Kosáry Domokos esetében rendelkezésére állt az alapanyag. Főhőse egészen kivételes méretű, alaposságú és rendszerességű egoarchívumot hagyott hátra: háromszáz doboznyi iratot. A papírok, élükre állítva, egy harminchat méter hosszú polcot foglalnának el. Tette ezt Kosáry azzal a nyilvánvalónak tetsző szándékkal, hogy ego­­történelmét vagy történetét maga építse fel. Ez aztán elmaradt, több okból. Az egyik életútjának egészen kivételes dinamikája: olyan szerepeket tölthetett (és töltött) be élete nyolcadik és kilencedik évtizedében, amelyek nem engedték meg, hogy visszaemlékezéseivel bíbelődjön. Kétségkívül e szerepekre predesztinálták kivételes képességei és műveltsége, és ezekre hivatottnak érezte magát már sokkal korábban is. Képesség és elhivatottság, önbizalom és sajátos aktivizmus – mindez sokszor vitte időzavarba, túlvállalásba egész pályája során, miközben azért sorra megalkotta nagy műveit. Műnek szánhatta – gondolom én, Romsics Ignác könyvének olvastán – pályája saját emlékezetét is.

Az ÉS könyve szeptemberben – Kőszeg Ferenc: „Csörögnek a zászlók”. Válogatott írások 2000–2022. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 984 oldal, 5990 Ft

Interjúja kapcsán megkapta a „doktrinér liberális” címkéjét, a kapitalizmus apologétája mellé. A könyv alapján ez tévedés. Attól, hogy valaki nem azonosítja a lakhatáshoz való jogot az állam által adományozott ingyenes, összkomfortos lakáshoz való joggal, még nem a manchesteri kapitalizmus híve. Kőszeg sokoldalú jogvédő tevékenysége, amiről ugyancsak a könyv első részében olvashatunk, ellenkezőleg, inkább éppenséggel radikális irányba tolja el a színképet. Olyan csoportok álltak az általa alapított Helsinki Bizottság tevékenységének középpontjában, akiket mindenféle rendszer (a liberális demokrácia is) hajlamos kirekeszteni, margóra szorítani, vagy egyszerűen csak nem vesz róluk tudomást: romák, hajléktalanok, menekültek, betegek, letartóztatottak és elítéltek. Ahogyan elméleti-filozófiai munkásságában Kis János, gyakorlati cselekvésben Kőszeg Ferenc folytatja legszervesebben a demokratikus ellenzék 1970-es években gyökerező emberjogi hagyományát. Ami diktatorikus berendezkedéssel szemben született, de amint Kőszeg példázza, folytatandó a demokráciában és jelentősége csak növekszik a jelenlegi autokratikus rezsimben.

Ketten egy új könyvről - Bihari Péter: 1914. A nagy háború száz éve. Személyes történetek. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 576 oldal, 4990 Ft