Tamás Gáspár Miklós

Tovább

Megfeledkeztünk róla, hogy a szabad honpolgároknak – akkor is, ha „állam”, akkor is, ha „civil társadalom”, akkor is, ha „emberiség” formájában gondoljuk el a közösséget, amelynek a tagjai – nemcsak önérzetre, önállóságra, jogérzékre, rációra van szükségük, hanem általános (ezen belül történeti) műveltségre is ahhoz, hogy ne téveszthessék meg őket egykönnyen.

Először azt hittem, hogy amikor a magyarországi tanárok és diákjaik tiltakozó mozgalmának ellenzői azt írják és nyilatkozzák, hogy nem találják a törvénykönyvekben a „polgári engedetlenség” fogalmát, akkor vagy tréfálnak, vagy tudatlanságot színlelnek. A frázist már nagyjából egy hónapja ismételgetik anélkül, hogy bárki ellentmondana nekik; ez már gyanús volt. Ezek után az is föltűnt, hogy maguk a tiltakozók se tudják, hogy a „polgári engedetlenség” (civil disobedience) mit jelent, többen valaminő rejtelmes okból a „vadsztrájk” (wildcat strike) fogalmával tévesztik össze, amelyet történelmileg jó fél évszázaddal megelőz.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022