Magyar László András: A gondmegőrző. Zsidó történetek. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2022, 219 oldal, 3200 Ft

A történetek túlnyomó része két típusba sorolható. Az egyik E. T. A. Hoffmanntól Örkényig terjedő skálán a látszólag reálisan kezelt világ elemei közé a fantasztikumot is bevonja. A kötet címét adó írás egy amolyan kis zálogházat mutat be, ahol nagyon gondosan iktatják és őrzik a letétbe helyezett tárgyakat. Csupán ezeknek a jellege szokatlan: az emberek a gondjaikat teszik le itt egy időre. Aztán visszaváltják, ebből él Scharf (1884-től Éles) József. Hogy milyen sikerrel és meddig, ez már alkalmat ad a szerzőnek a történet- és személyiségfilozófiai elmélkedésre, ami más írásoknak is fontos eleme, így például A két Castrónak. Ott az a nagy kérdés, hogy mi zavarba ejtőbb: ha két emberből van egy, vagy ha egyből kettő. És az olvasó azon is törheti a fejét, hogy a két azonos nevű, azonos időben élő, Lisszabonban kikeresztelkedett zsidó orvos története Magyar László András írói leleményének vagy hatalmas orvostörténeti tudásának köszönheti-e létét. Hajlok az utóbbira, az egyik Castrót már meg is találtam az interneten.

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

KÁNTOR PÉTER HATVANÉVES

A Szántó Piroska-Vas István Emlékmúzeumban december 12-én adták át az idei Vas István-díjat, amelyet - Mesterházi Mónika, Tóth Krisztina, Imreh András, Kőrizs Imre és Kántor Péter után - a Réz Pál, Lator László, Várady Szabolcs összetételű kuratórium idén Szakács Eszternek ítélt oda.