► Gervai András: Akiket elárult a hazájuk. Sorsokba zárt történelem. Gondolat Kiadó, ÁBTL, 2023, 342 oldal, 4400 Ft

Különleges műfajról van szó; egyszerre történelem, szociográfia, irodalom – és egy-egy szenvedéstörténet. Főszereplője például zeneszerző (Ábrahám Pál), sportoló (Petschauer Attila), színész (Jávor Pál), politikus (Nagy Ferenc), matematikus (Erdős Pál), író-forradalmár (Gáli József), diplomata (Wallenberg), de teljesen ismeretlenek is vannak. Az utóbbiak történetei a leginkább kalandosak, bizonyítva, hogy a valóság sokszor hajmeresztőbb, mint amit ki lehet találni róla. Köztük olyan családtörténetek elevenednek meg, melyek szereplői saját ostobaságuk, jelentéktelenségük okán keverednek végzetes helyzetekbe, melyektől egyébként jelentéktelen, köznapi életük fordul ki. Ismert, jelentős személyiségek életéről könnyű írni; fogódzók a tetteik, melyek miatt azt hisszük, értjük sorsuk fordulatait. A „senkik” sorsa nehezebben ábrázolható.

Fried Ilona: Egy város keresi önmagát. Trieszt, 1860–1954. Garbo Kiadó, Budapest, 2022, 328 oldal, 4790 Ft

Aki meg akarja ismerni a mai várost, annak emblematikus helyeit – a terektől a kikötőn át a kávézókig –, az a könyvet elolvasva otthon lesz, mielőtt még felkeresi. Fried műve olvasható úgy, akár egy regény, de lehet belőle csak szemelgetni, attól függően, kit mi érdekel: a városkép, az emblematikus helyei, a kultúrája, a társadalma, a mindennapi élete vagy a történelme. Szemben az óceáni kikötővárosokkal Triesztre a megkésett mediterrán jellegű modernizáció a jellemző. Forgalmának abszolút növekedése alapján 1890–1904 között Európa ötödik kikötője volt, és Magyarország számára bizonyos szempontból Fiuménál is fontosabb. A könyvből kibontakozik, ahogy ezt a szerepét ma megint kezdi betölteni.