Gyula, a polgári kor Magyarországának felekezetileg, nemzetiségileg és kulturálisan egyként sokarcú városa az 1941-es népszámlálás során 25.000 főt számlált, amelynek 510 fős zsidó – pontosabban: izraelita vallású – népessége a lakosság csupán bő 2%-át adta. Ám tudjuk, miként mindenütt máshol a visszacsatolásokkal kibővült ország területén, a kitértek nagy részét is elhurcolták és megölték, így hozzájuk kell vennünk további 69 főt, akiket a már nyíltan faji alapokon álló harmadik zsidótörvény szellemében készített népszámlálási kérdőív a „zsidónak minősülő nem izraelita vallású” rovatban igyekezett statisztikailag elkülöníteni – igen hatékonynak bizonyuló előrelátással.

Körner András: Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete, 1867–1940 – 2. Corvina Kiadó, Budapest, 2015. 263 oldal, 6990 Ft

Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás