Mohácsi Orsolya Anna

Havas Juli: Nincs Hold, ha nem nézed. Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 304 oldal, 4275 Ft

Két szenvedély, egy történet a regény alcíme, amelyből már meg is tudhatjuk, hogy a regény két póluson mozog. Anna két élete, már csak azért is jól elkülöníthető, mert a kórházi életét harmadik személyben követjük végig, míg magánéletét belső nézőpontból látjuk. Anna mindenért megküzd, valahogy azt érezzük, semmi sem tud egyszerűen működni. Ő maga is lázad, a gimnáziumban nem akar tanulni, inkább bulizni jár. Amint rájön, hogy mit szeretne saját életétől, eltökélten győz le minden akadályt, legalábbis, ami a karrierjét illeti.

Tovább

Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2021, 276 oldal, 3990 Ft

Hanga tiniként lesz anya, lányával, Lencsikével eleinte, úgy tűnik, tökéletes szövetséget alkotnak. A problémák azonban szépen sorban megjelennek. Lenke édesapjának és Hangának a folyamatos veszekedése lassan tönkreteszi saját lányukat. A két felnőtt nem hajlandó szembenézni azzal, hogy a civódás, a gyűlölködés, a másik szidása mit okoz majd lányuk lelkében. Lenkében kényszerbetegség alakul ki, amelyet Hanga nem tud kezelni. Ez az a pont a regényben, amikor anya és lánya kezdenek eltávolodni egymástól. Ahogyan Hanga édesanyja nem vette észre, hogy lányának változásra, segítségre van szüksége, úgy huny szemet Lenke problémái felett Hanga. Hanga nem képes felnőni a feladathoz, és ugyan határok nélkül szereti lányát, mégsem képes saját magán túllépni. 

Tovább

Fehér Béla: Ördögcérna. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 217 oldal, 3499 Ft

A mű címéből feltételezhetjük, hogy a kuszaság, összetettség mögött nem állhat más, mint maga az ördög, aki minden esemény mögött ott van. Az egyes történetszálakat nagy időbeli távolság választja el egymástól, de az ördög ezeket a határokat képes áthidalni. Nem véletlen, hogy a regény egyik fő szimbólumát is az ördöghöz kapcsolhatjuk, ez pedig nem más, mint az ördögszar. Az ördögszar tájnyelvi szó, amely az aszandkóró beszáradt gyantáját jelenti. Ez az a jelkép, ami jól érzékelteti a regény kettőségét. Míg a színészeknek az ördögszar nevetség tárgya, addig Berettyó Gyula mindent megtenne azért, hogy találjon egyet.

Tovább

Szálinger Balázs: Al-dunai álom. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 212 oldal, 3299 Ft

A könyv egyik legkiemelkedőbb része Orsova elpusztulásának története, amelyet Valér bácsi szavain keresztül ismerhetünk meg. Valér bácsi lehetne az egész könyv jelképe is, hiszen az egész mű azt is meg akarja mutatni, miért fontos az, hogy megálljunk egy pillanatra és meghallgassuk az idősebbeket és az ő történeteiket. Szálinger azonban megtalálja,  hogyan tudja ennek a figyelésnek a folyamtatát klisé -és közhelymentesen bemutatni. Az olvasó eszébe juttatja azt, milyen jó más emberekkel lenni, beszélgetni, megismerni a nekik fontos dolgokat, figyelni rájuk.

Tovább

Kerékgyártó István: Szeretett Gazdám avagy Egy vezér ifjúkora. Kalligram Kiadó, Budapest, 2020, 352 oldal, 3990 Ft

Az elbeszélő megformálása a regény egyik legmeglepőbb, legötletesebb megoldása. Nemcsak váratlan, hogy ki is a mesélő, hanem az is szokatlan, ahogyan megosztja velünk a történetet. A mű különlegessége abban is rejlik, hogy most nem a társadalom nézőpontjából ismerjük meg egy diktátor megszületését, és nem is a diktátor felől láthatjuk a folyamatot. Ugyan a narrátor pontosan ismeri, átlátja Luko gondolatait, érti, hogyan jut egyik gondolatmenettől a másikig, mégsem ő Luko. Kétségtelen, hogy elfogult Lukóval kapcsolatban, azonban a narrátor olyan szereplő marad, aki kívülről látja a folyamatok alakulását, ő nem játszik szerepet a diktatúra kialakításában.

Tovább
Élet és Irodalom 2022