„Nincs szükség a gyermekvédelmi törvény szigorítására, viszont a meglévő jogszabályokat be kellene tartani! A gyermekvédelem gyakorlatát az elfogadott nemzetközi normákhoz kellene igazítani, ami a törvény módosítása nélkül is elérhető” – nyilatkozza lapunknak Herczog Mária, a gyermekvédelem nemzetközi tekintélyű szakértője. A szociológus úgy látja, hogy az egészségügy, oktatás és a szociális támogatás gyakorlati működésén kellene jelentősen javítani, mindezt annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az évi 551 gyermek ellen elkövetett szexuális bűncselekmény, amelynek egy része pedofil.

A Felcsúton élő 1800 falulakónak építettek egy 3800 személyt befogadó stadiont, miközben Magyarországon az első osztályú bajnoki mérkőzések átlagos nézőszáma alig éri el a 3500-at – hívta fel a figyelmünket Muszbek Mihály sportközgazdász, aki szerint az üres lelátókért a túlméretezett hazai stadionok építőit lehet felelőssé tenni. Muszbek szerint, ha a bajnoki meccsek színvonala nem javul jelentősen, akkor a közönség továbbra sem lesz kíváncsi a focira. A Testnevelési Egyetem címzetes docense szerint a magyar válogatott iránt megnövekedett nézői érdeklődés sem annyira a foci színvonalának emelkedésével magyarázható, hanem a politika által tüzelt nemzeti érzésnek köszönhető, ami szinte kötelező társasági eseménnyé tette a meccsekre járást. Muszbek Mihály állítja: a mérkőzéseken szotyizó politikusok viszont inkább távol tartják a jó ízlésű szurkolókat, bár a legtöbben akár élveznék is, hogy együtt köpködnek a miniszterelnökkel, ha nem magasodna a nézők és a „miniszterelnöki bagázs” társasága közé üvegfal.

Az ország mérgező sivataggá válhat, ha a kormány által tervezett valamennyi akkumulátorüzem elkezdi a termelést – nyilatkozza Győrffy Dóra, a Corvinus Egyetem professzora. A Harvard Egyetemen végzett közgazdász-politológus szerint Magyarország beleragadt a közepes fejlettség csapdájába, ugyanis amíg a régiónk számos országa a tudásgazdaságra építi jövőjét, addig Magyarország a gumi- és akkumulátorgyártással igyekszik felzárkózni. Győrffy szerint azonban ez az iparfejlesztés aligha a felzárkózás, inkább a perifériára szorulás receptje. A kormány eddig 1300-1500 milliárd közpénzzel támogatta a távol-keleti befektetőket, a közelmúltban az Európai Unió 880 milliárd újabb befektetést hagyott jóvá.

A fenti címmel megjelent könyv évekkel ezelőtt a világ egyik legkeresettebb és leggyorsabban elkapkodott kötetének számított. A kötetet jegyző szerzőpáros, az új-zélandi Gordon Dryden és Jeannette Vos arra számított, hogy az agykutatás eredményeire alapozó tanulási módszerek segítségével a szegény országok fejlődése is lendületet vehet. A könyv jelentős példányszámban jelent meg nálunk is, de módszereit a korabeli magyarországi közoktatás nem alkalmazta. Pedig az interjú alanya, Polyánki Balázs kísérletet tett a technikák bevezetésére az iskolákba. Javaslatait azonban rendre visszautasították. A világban az oktatás korszerűsítése az első számú közügyek egyikének számít, amit az is jelez, hogy rövidesen megjelenik A tanulás forradalmának második kötete, amely újabb sikeres módszerekkel ismerteti meg a világot. A magyar közoktatásban közben forradalmi a hangulat, mert a kormányzat belügyes módszerekkel igyekszik rendet vágni. A társadalom pedig szinte tétlenül figyeli a közoktatás kínos vergődését.

Az első száz nap alapján egyértelmű, hogy a kormány szinte valamennyi választási ígéretét megszegte. Az áprilisban hatalomra kerülő Orbán Viktor végül azt a programot hajtotta végre, amivel ellenzéki győzelem esetén választóit riogatta: komoly megszorításokat vezetett be, drámai módon elengedte az energiaárakat, emelte az adókat, és  elvesztette uralmát az infláció felett. A népszerűtlen intézkedéseket pedig rákente a háborúra és a brüsszeli bürokratákra. A kormány népszerűsége ennek ellenére szinte töretlen. Az országgyűlési választáson az önmagát győzelemre is esélyesnek tartó ellenzék viszont képtelen erőt felmutatni, a Fidesz politikájából semmit sem profitált. A helyzet politikai elemzése helyett a történtekre társadalom-lélektani magyarázatot kértünk Síklaki István szociálpszichológustól, az ELTE nyugalmazott egyetemi tanárától.

Mint kiderült, a halálos betegségeket mégsem lehet a tízparancsolat megtartásával elkerülni, szükség lenne jól működő egészségügyre is. Ez a feladat tovább már nem halogatható, mert az orrunk előtt hullik szét az egész rendszer, veszélyeztetve az ország lakóinak egészségügyi állapotát – nyilatkozza lapunknak Bazsó Péter idegsebész, aki évekig volt a legnagyobb állami intézmény, a Honvéd Kórház orvosigazgatója, majd az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi intézmény, a Duna Medical Center alapító főigazgatója. Bazsó szerint a gyógyítómunkához szükség van az állami és a magánegészségügy együttműködésére is, a két területet egységes rendszerként kéne kezelni, de a betegeket elsősorban az állami intézményekben kell meggyógyítani.

A gázárakat hétszeresére, az áramét duplájára emeli bizonyos szint felett az Orbán-kormány. Az intézkedés elleni tiltakozásként kezdődő hídfoglalások, az utcai tüntetések és a tiltakozó politikai gyűlések egyértelműen azt mutatják, hogy egy mégoly nagy arányú választói többséget szerzett hatalom sem engedhet meg magának mindent – monda Csaba László közgazdász. A CEU és a Corvinus professzora szerint Orbán Viktor már februárban tudhatta, hogy a rezsicsökkentés és az egyszerűsített vállalkozói adó fenntarthatatlan állami kiadásokkal jár, viszont kényszerű intézkedéseikről még a választás utáni is hallgatott. Csaba László úgy látja, ha a kormány nem állapodik meg időben az unióval, akkor további megszorításokra is számítani lehet.

A háborús vészhelyzetet meghirdető szabályozás akár azt is lehetővé teheti, hogy az ország érdekében átmeneti időre gazdálkodásba vonják az állampolgárok vagyonát, jövedelmét, megtakarításait! – így értelmezi az Alaptörvény tizedik módosításának 53. cikkelyét az egykori pénzügyminiszter, Békesi László. A közgazdász nem feltételezi, hogy a lehetőséggel azonnal élni kíván az Orbán-kormány, de a jogalap megteremtése számára komoly riadalmat okoz. A háborús veszélyhelyzet egyébként módot ad a kormánynak az extraprofitadó kivetésére, amelynek várható összege Békesi számításai szerint megegyezik a választási kampányban osztogatott családiadó-visszatérítés mértékével. Lényegében tehát a Fidesz visszakéri a társadalomtól a választási győzelme árát. A volt pénzügyminiszter egyébként megdöbbentőnek tartja azt az inflációs statisztikát, amely szerint az életfenntartáshoz szükséges termékek áremelkedése az elmúlt évben 30–50 százalék között változott. A héten 80 éves Békesi László adott interjút lapunknak.

Több ezermilliárdnyi euró ömlene Magyarországra, ha a kormány nem a „migránsozással” foglalkozna, hanem az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén fáradozna. Érdekeinket ugyanis nem a Brüsszel ellen folytatott háborúskodás szolgálja, hanem az, ha részesei lennénk az európai tőkepiac és bankunió létrehozásának, ami végre komoly esélyt teremtene a gyors felzárkózásra – állítja Csaba László, a CEU és a Corvinus Egyetem professzora. A közgazdász legújabb könyvében (Gazdaság – válság – világ) arra keresi a választ, hogy az elmúlt években a rendszerváltoztató országok közül egyesek miért tudtak, mások viszont – köztük Magyarország – miért képtelenek felzárkózni a Nyugathoz, s miért maradunk el a szomszédos országoktól is. Csaba László, az Orbán-kormány egykori tanácsadója először lapunknak nyilatkozik korábbi szerepéről. Mint mondja: „hinni akartuk, hogy csak jobb lehet, miközben már rosszabb volt.”

Szabad sajtónk még akad, sajtószabadság azonban nincs már Magyarországon – fejtette ki néhány napja az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága előtt, a jogállamiság és a demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson a Mérték Médiaelemző Műhely képviseletében Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem és a Corvinus Egyetem oktatója. A sajtószabadság ugyanis – indokolta megállapítását a médiakutató – „sokkal több néhány bátor újságíró és szerkesztőség küzdelménél. Az egy olyan helyzet, amelyben minden újságíró egyenlő eséllyel jut szóhoz, és a közönség minden tagja azonos eséllyel fér hozzá a sokszínű tájékoztatáshoz.” Az itt következő beszélgetés a sajtó struktúrájának 2010 óta zajló, „a Fidesz által a médiarendszer egészét maga alá gyűrő” átalakítási folyamatát, illetve az ennek következtében mára kialakult helyzetet tekinti át.

Kommunikációs szakértők szerint az orosz hackerek támadásai és internetet elöntő álhírei nélkül aligha lehetne ma az Egyesült Államok elnöke Donald Trump, de Nagy-Britannia sem lépett volna ki az unióból, ha a népszavazás előtt nem engedi magát megtéveszteni a brit közvélemény. Bár az álhírek terjesztése egyidős a sajtóval, mégis ellentmondásnak tűnik, hogy ma, amikor minden információ egyetlen mozdulattal ellenőrizhető, emberek tömegei fogadják el a legképtelenebb állításokat. Példa erre az a felmérés, amely szerint az amerikai választási kampányban a Trumpra szavazók 47 százaléka, de a Clintonra szavazók 17 százaléka is elhitte azt a képtelen állítást, hogy Hillary Clinton rutinszerűen gyilkol le gyerekeket egy pizzéria pincéjében. A Corvinus Egyetem oktatója szerint az ilyen képtelenségek tömegméretekben való elfogadása a digitális kor szükségszerű velejárója.

„Célunk elsősorban a piacgazdaság kiépítése, illetve fenntartása, még akkor is, ha bizonyos országok politikai rendszere távol áll az érett demokráciától. Olyan programokban viszont soha nem veszünk rész, amelyek mögött az illető ország kormányzati tisztviselőinek vagy az uralkodó család tagjainak személyes érdekeit észleljük” – mondja a 36 ország kormányát, bankjait és vállalatait ügyfelének tekintő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szenior alelnöke, Simor András. Szerinte ma a növekedés kulcskérdése az oktatás fejlesztése, amely fenntartható fejlődést eredményez, szemben a politika számára gyors, de rövid távú és ezért látszólagos sikert hozó populizmus gerjesztésével.

A legfrissebb egyetemi rangsor szerint, amelyet a Center of World University Rankings készített, a legkiválóbbnak tekintett magyar egyetem, az ELTE ma a 488. helyen áll a világranglistán, három év alatt száz helyet rontott korábbi pozícióján. A hazai felsőoktatási intézmények egésze még ennél is nagyobb sebességgel távolodik a világ élvonalától. A SOTE a 631. helyre szorult, de ezzel az eredménnyel is megelőzi a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemet. A Budapesti Műszaki Egyetem a 850. a sorban, és a Corvinus is alaposan lemaradt, pedig korábban ugyancsak előkelő helyen szerepelt. Távolodásunk a világ élvonalától már tíz éve elkezdődött, de 2010 után gyorsult fel, részben a drasztikus pénzhiány, részben a kormány követhetetlen oktatáspolitikája miatt.

A miniszterelnök alkatától idegen a kompromisszum keresése, vélhetően gyengeségnek éli meg, ha az érdekképviseletekkel egyezkedni kényszerül. Feltehetően ezért is szüntette meg Orbán Viktor és csapata a legtöbb olyan intézményt az országban, amely az alku folyamatára építve társadalmi konszenzust kutatja.

A francia társadalom még a futball Európa-bajnokság ideje alatt is forrong az ottani munka törvénykönyvének tervezett módosítása miatt. A vasutasoktól a repülőgép-irányítóig szinte minden szakma százezres tüntetéssel tiltakozik az ellen, hogy a szocialista kormány olcsóbbá és kiszolgáltatottabbá teszi a francia munkaerőt. Ezzel szemben a magyar kormány szinte titokban, éjszakai parlamenti ülésen, lényeges társadalmi visszhang nélkül képes módosítani a munka világának szabályait. Ennek oka, hogy a Fidesz 2010-es győzelme után vita nélkül megszüntette a törvények előkészítésében a rendszerváltás óta részt vevő Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Meggyengítették a szakszervezeteket, egyoldalúan átírták a magyar munkajog szabályait tartalmazó munka törvénykönyvet, nehezítették – egyesek szerint lehetetlenné tették – a sztrájkszervezést, megszüntették a korengedményes nyugdíjazást. Bár az elmúlt két évben a kormány többször megígérte, hogy az említett jogszabályok kritikus pontjait módosítja, már kidolgozott javaslatok is születtek, de a módosításra eddig még nem került sor. Ehelyett további munkavállalói jogokat vesz vissza a kabinet. A kialakult helyzetről és a várható következményekről Herczog László közgazdászt – aki a rendszerváltás után valamennyi kabinetben dolgozott helyettes, illetve szakállamtitkárként, majd a Bajnai-kormányban miniszterként – kérdezte Kardos Ernő.

Az ivóvíz hiánya miatt máris százmilliók szomjaznak. A hazai sajtó alig említette, mekkora szerepet játszott a szíriai menekülthullám elindulásában az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribbá váló aszályok, amelyeket részben a rossz, voluntarista gazdaságpolitikai döntések is okoztak.

A magyar Alkotmánybíróság 1994-ben született döntése értelmében anyagi okokra hivatkozva egyetlen kormány sem hagyhatja figyelmen kívül az érvényben lévő környezetvédelmi törvényeket. A testület szerint a természetvédelemben nem létezhet időleges visszalépés, addig kell védeni, amíg van mit megóvni. Ezt az elvet, a visszalépés tilalmát veszi semmibe az Orbán-kormány, amikor – az előző Orbán-kabinet környezetvédelmi államtitkára, Illés Zoltán nyilatkozatai szerint is – felszámolja Magyarország környezetvédelmi intézményrendszerét. Ma már nincs a környezetvédelemnek érdemi képviselete a kormányban, ráadásul felszámolták az első- és másodfokú természetvédelmi hatóságokat is. Bár az előző kormányzati ciklusban elfogadott Alaptörvény is kimondja, hogy a jövő nemzedékek érdekében az ország erőforrásait, természetvédelmi területeit, a biológiai sokféleséget, az ivóvizet, a termőföldet és a levegő tisztaságát meg kell őrizni, az ennek érvényre juttatásához szükséges jogosítványokat megszüntette a kétharmados többség. Ezért is távozott hivatalából 2012-ben, az Alaptörvény elfogadása után a világ első „zöldombudsmanja”. Fülöp Sándor, aki ma a természetvédelemmel foglalkozó EMLA Egyesület jogi képviselője, nemrég személyesen is megismerkedett a Kormányzati Ellenőrző Hivatal civil szervezetek ellen vizsgálódó embereivel.

A magyar futball a következő évtizedekben nem képes megújulni, talán még meg sem született az a generáció, amelyik igazán komoly eredményeket érhet el. Ugyanis a világszínvonalúnak kikiáltott – az utánpótlás kinevelését ígérő – futballakadémiákról nemrég kiderült, hogy vezetésükből hiányzik a szakmai koncepció, az intézményekben az edzéscélok ritkán világosak, bevételeik és kiadásaik átláthatatlanok; ráadásul a fiatalok épp annyira eredménytelenek a nemzetközi versenyeken, mint a felnőtt játékosok. A hazai futballklubok megállíthatatlanul a csőd felé tartanak, a legtöbb valójában már tönkre is ment. A működést drága hitelekből és bújtatott állami támogatásokból tartják fenn. Az alacsony színvonalú játék következtében drámai módon zuhan a nézőszám, néhol már csak pár tucat érdeklődő figyeli a játékot. Eközben a kormány százmilliárdokért újjáépíti a teljes stadionrendszert. Ha lesz stadion, lesz foci?

Csak nyolc éve zajlottak azok az események, amelyeknek egyébként – a CNN riportjai révén – a világ is szemtanúja lehetett: az úgynevezett őszödi beszéd egyes részleteinek nyilvánosságra kerülése után, miközben a Kossuth téren tízezres, a miniszterelnök távozását követelő tüntetéssorozat, többhetes táborozásba átcsapó demonstráció kezdődött, a demonstrálók egy csoportja – vasrudakkal, üvegpalackokkal és egyéb súlyos tárgyakkal, valamint a térről feltépett utcakövekkel felfegyverkezve – megostromolta a Magyar Televízió székházát. Az ostrom során, amely hajnalig tartott, a bejárat védelmére odarendelt, egyébként felkészületlen és tehetetlen rendőrök ütlegelése mellett jutott ideje a résztvevőknek arra – közöttük számos futballhuligánként ismert személynek –, hogy felborogassák és felgyújtsák a székház előtt parkoló autókat, mielőtt a bejárat vasrácsait szétfeszítve benyomultak az épületbe. És ezzel az utcai randalírozás nem is ért véget, a budapesti éjszakában még napokig tartott a kergetőzés a „demonstrálók”, az autókat felborogató, kukákat gyújtogató, árpádsávos zászlóba burkolózó, arcukat többnyire eltakaró fiatalok és a rendőrök között. Mind­eközben – egészen október 23-ig, amikor a rendőrség felszámolta a demonstrációt – a szép kora őszi időben a Kossuth téren is zajlott az élet: volt, aki halállistát készített, volt, aki gulyáslevest, és persze mozgóvécé is üzemelt az ott tartós táborozásra berendezkedett demonstrálók szolgálatára. Esténként pedig, naponta tartott nagygyűléseiken a Fidesz vezető politikusai szólították fel gyújtó hangú beszédekben a Gyurcsány-kormányt a távozásra.

A magyar rendőrség képtelen maradéktalanul ellátni feladatait. Emiatt a bűncselekmények áldozatai, a multinacionális cégek, a hazai bankok és nagyvállalatok vezetői és a magánszemélyek közül egyre többen keresik fel a maszek biztonsági cégeket, mert azt tapasztalják, hogy a magyar rendőrség passzív, eredménytelen és érdektelen a nyomozásban. Ha a feljelentések hatására megindítják is a vizsgálatot, a nagy összegű csalások sértettjeinek legtöbbször esélyük sincs arra, hogy elvesztett, elcsalt, ellopott vagyonukat visszakapják. Ugyanis az ügyek felderítésére, a tulajdon visszaszerzésére nincs energiája a nyomozóhatóságnak. Ezt mondja Borai Ákos rendőrezredes, aki a rendszerváltás után tíz évig a Belügyminisztérium rendvédelmi, illetve jogi főosztályát vezette, és irányította a magyar maffiaellenes törvény, valamint az emberkereskedelemről és áldozatvédelemről szóló jogszabály kodifikációját is. 

Ha az ország komoly összeget költene a szegénységben élők, köztük a romák taníttatására, akkor abból az államnak tekintélyes haszna származna. A társadalmi kísérletre akadémiai kutatók tettek javaslatot 2006-ban, kimutatva, hogy bár kétségtelenül sok közpénzt kellene befektetni, a várható jövedelem fedezetet nyújthatna a kiadásokra, és a lépéssel százezrek számára biztosítható lenne a minőségi élet, miközben fenntarthatóvá válna a társadalmi béke.