Palasik Mária: Parlamentarizmustól a diktatúráig (1944–1949). Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2017, 464 oldal, árjelzés nélkül (7235 Ft)

Ez a kötet a magyar országgyűlések történetéről szóló sorozat újabb darabja, és bár az Országgyűlés Hivatala a kiadó, ami miatt politikai megrendelésre gyanakodhatnánk, Püski Leventének a Horthy-korszak parlamentjéről írt kitűnő könyve után ez is azt mutatja: nincs szó erről, komoly tudományos művet vehet kézbe az olvasó. A könyv három rövid, csonka parlamenti ciklust dolgoz fel. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés után 1945 őszén muszáj volt választást tartani, mert ezt Moszkva megígérte, de azt erőltette, hogy a pártok versengés nélkül, közös listával induljanak. Vagyis már ekkor kitalálták volna a későbbi népfrontot, de sikertelenül. Így egy darabig még valódi többpártrendszer működött, azzal a sajátossággal, hogy a többséget birtokló, de a kormányzásban korlátozott Kisgazdapárt időnként saját kormánya ellenzékének szerepét is eljátszotta. Például interpellációkkal, amelyekre a kommunista miniszterek többnyire olyan arrogáns semmitmondással válaszoltak, amilyeneket 70 évvel később, a mai országgyűlésben is hallani időnként. Később, főleg 1947 elejétől aztán a kisgazdáktól kizárt képviselők voltak az igazi ellenzékiek, amíg politikailag, majd személyükben is el nem lehetetlenítették őket a kezdettől kommunista kézben lévő politikai rendőrség segítségével.

Epizódok a titkok házából
Kéthly Annát a kormányba!
Csoma Mózes: Korea és Magyarország 1956-ban
Takács Tibor: A párttitkár halála

Kovács Tamás: Embermentő közszolgák a holokauszt idején
Varga László: A csepeli csoda
Frank Tibor (szerk.): Az orosz birodalom születései
Szakolczai Attila: Gyilkosság különös kegyetlenséggel

Leonyid Hruscsov pilóta, a Sztálin halála utáni szovjet kommunista pártvezér és miniszterelnök, Nyikita Hruscsov fia nem esett el a háborúban 1943-ban. Gépét lelőtték ugyan, de életben maradt, és átállt a németekhez. A feldühödött Sztálin egy bravúros akcióval elraboltatta onnan, és hazaárulóként kivégeztette, hiába könyörgött neki sírva, térden csúszva az apa, aki akkor már a Politikai Bizottság tagja, az Ukrán Kommunista Párt első titkára volt. Ez az SZKP XX. kongresszusán, 1956 feb­ruárjában elmondott, Sztálin bűneit leleplező híres beszéd titka: alantas személyes bosszú vezette a hatalomra került Hruscsovot, fia megérdemelt halála miatt sározta be a bölcs vezér emlékét.

Ablonczy Balázs: Keletre, magyar! 

Hankiss Ágnes: „Hazájának, nemzetének hű fiaként” 

Sándor Erzsi: Anyavalya 

Eörsi László: „Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények” 

Hatos Pál: Szabadkőművesből református püspök

Fedinec Csilla: „A magyar szent koronához visszatért Kárpátalja”

Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939–1945

Lagzi Gábor: Városok a határon

A Komintern „védőszárnyai” alatt

Guba Ildikó: „A halál nem program”

Lagzi Gábor: Ellenzékiség és együttműködés között

Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon

A feltárás 

Széttekintés

Mélyfúrások: Magyar jobboldal – 1945 után

A jobboldal és az állambiztonság 1945–1989