Kovács Lajos: Évi rendes szabadság. Kovács Lajos művei, IV. kötet. A kéziratot gondozta, szerkesztette, valamint a jegyzeteket írta Bombitz Attila. Sajtó alá rendezte Fritz Gergely, Füzi Péter, Szinger Ádám. JATEPress, Szeged, 2021, 492 oldal, 4990 Ft

Kovács Lajos 1984 és 1998 között hat ifjúsági regényt írt. Álljanak itt a címek, hátha valakinek épp most támad kedve, hogy fölfedezzen egy fölfedezésre méltó alkotót… Nyolcadikba járni áprilisi tréfa (1981), Megmarad a meseház (1984), Ez mind az én kutyabajom (1987), Anyák napján szeretettel apának (1990), Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában (1994), Fülbemászó mesék (1998). Valamennyiből az érzékeny, mindenre odafigyelő tanár és szülő karaktere bukkan elő, vagyis hogy a szerző egyszerre tudott azonosulni a kamaszok és a velük nagy nehezen boldoguló felnőttek gondjaival, gondolataival, érzéseivel. Kovács Lajos lelke mélyén rendkívüli pszichológiai érzékkel, megkérdőjelezhetetlen éleslátással rendelkezett. Az ifjúságról és nem csak az ifjúságnak szóló írásai remekül ábrázolják a suliban kialakult konfliktusokat, a sajátos és életre szóló diáksztorikat. Nincs olyan ember a földön, aki ne találkozott volna valamely, Kovács Lajos-novellában vagy -regényben megjelent szituációval…

Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
Mészöly Ágnes: A királyné violája
Huszti Gergely: Mesteralvók viadala
Navigátor 3.

Kertész Erzsi: Az átutazó. Prae Kiadó, Budapest, 2020, 424 oldal, 3490 Ft

A krimi műfaja – úgy látszik – nem áll távol szerzőnktől, s erre bizonyság első felnőtteknek írt regénye, Az átutazó is. Némiképp félve vettem kézbe, tartva attól, hogyan birkózik meg az író a nem kis feladattal – hiszen gyerekeknek írni úgy, hogy azt a felnőttek is élvezzék, egészen más írói stratégiát kíván, mint elsődlegesen a tizennyolc fölötti korosztályt megcélozni. Első olvasásra jó pár szerkesztői hibát fedeztem föl, s egyre több kérdés fogalmazódott meg bennem, vajon miért nem beszélték meg az egyes, számomra szembetűnő problémákat. Néhol csak apróságokat kellett volna javítani (például a valami van a füle mögött és a vaj van a fején szóláskeveredést), másutt a kevésbé kidolgozott párbeszédeket lehetett volna feszesebbé tenni.

Dávid Ádám–Finy Petra–Gévai Csilla–Kertész Erzsi–Majoros Nóra–Mészöly Ágnes–Miklya Anna–Nyulász Péter: Találj ki! Betűtészta könyvek, 2019, 296 oldal, 2990 Ft

Mészöly Ágnes–Somogyi György–Szélesi Sándor–Turbuly Lilla: Találj ki Hollywoodból! Betűtészta könyvek, 2020, 296 oldal, 2990 Ft

Mostanság egyre népszerűbbek a szabadulószobák. A virtuális térben évek óta kedveltek azok a játékok, amelyekben különféle tárgyakat összegyűjtve, kacifántos feladatokat megoldva lehet kijutni egy-egy zárt helyiségből/épületből, legtöbbször a logikára hagyatkozva, de olykor váratlan és egészen egyedi összefüggések figyelembevételével. A lényeg: számít a jó megfigyelőképesség, a kiváló memória és persze a súrlódásmentes csapatmunka. A Találj ki! helyszíne voltaképpen felfogható szürreális szabadulószobának.

Látni a láthatatlant. A pohár mögött ezüstösen csillant meg valami. Istent nem ilyennek képzelte. Sokkal inkább aranyszínű ragyogásnak. Éles és szemhunyorgató, mégis barátságos ragyogásnak, ami mindent betölt. A száműzött denevérek lakta barlangok sötétjét is. A rozmaringgal, szappandarabkákkal illatosított ruhásszekrények mélyét is. A fájdalomtól zord, mogorva szíveket is. A tétován kételkedő, csalódott lelkeket is. Nem csak odafönt. Idelent. S ha megszomjazunk, Isten asztalán mindig ott a pohár, benne áttetsző folyadék. Víz. Hűs, akárha egy zalai falucska kútjának mélyéről húzták volna föl, mohos favödörben.

Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala
Király Anikó:Csak barátok?
Hazudós
Berg Judit: Drifter

Csurgó Csaba–Kalapos Éva–Mé­szöly Ágnes–Miklya Lu­zsá­nyi Mónika–Molnár Krisztina Ri­ta–Sohonyai Edit–Turbuly Lilla: Plá­za­foglyok. Betűtészta Kiadó, Budakeszi, 2018, 212 oldal, 2890 Ft

A Plázafoglyok rendkívüli erővel vonzza és tartja éberen a figyelmet, akár a sci-fik és horrorfilmek. A szerzők előszeretettel élnek is filmes eszközökkel és hátborzongató képekkel. „…ez a valami olyan hangon berreg, mint a betontörő kalapács, áthalad a koponyámon, visítva jajgatnak tőle a fogidegek, végigszáguld rajtuk, mintha árammal sokkolnának, összerándul az arcom, összeharapnak a fogaim. Neeeeeee!” (52.) Vagy a megvadult próbababák támadásakor: „Először csak a hatékonyágra megyek, levagdosom a bábuk lábait, aztán elkezdem élvezni a vértelen öldöklést, és kipróbálok néhány trükkösebb dolgot is.” (79.) „Egy félig vak öregasszony mered rám, a szeme, mint a romlott tej. Nem is ruha van rajta, csak valami mocskos, földszagú, foszladozó lepel. Ezernyi ránc szabdalja az arcát, foghíjas vigyorba torzul a szája, és felém nyújtja a nyelvét.” (91.)

Mészöly Ágnes: Vágod?
Erdős Zsuzsanna: Még sincs vége
Király Anikó: Strand, papucs, szerelem
Magyar mesék lázadó lányoknak

Papp Dóra: Bolyongó. Ciceró Könyvkiadó, Budapest, 2018, 424 oldal, 3490 Ft

A tényekkel vitatkozni nem lehet, ám ha valaki veszi a fáradságot, és szeretné Norbit megismerni, talán nem ütközik falakba. Nagyon izgalmas megfigyelni, hogyan fogadják a diákok az agyontetovált srácot. Még érdekesebb, hogy nemcsak társai idegenkednek tőle, hanem tanárai is. Egyik-másik kifejezetten pikkel rá, a töritanár, Zólyom Attila pedig idegrohamot kap Norbitól. Fizikailag rosszul lesz, ha a fiú megszólal, főleg, amikor közli, „a tudásomat nem az ön értékelése szerint mérem”, s különben is „Mindegy. A finn oktatási rendszert preferálom. Nem tudok finomabban fogalmazni, tanár úr.” (59.)

Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra. PRAE.HU, Budapest, 2018, 276 oldal, 2990 Ft

Miért is hatott ekkora erővel a regény? Elsősorban mert remek a dramaturgia. A szerző végig fenntartja a feszültséget, sőt, fokozni is képes. Szinte az utolsó pillanatig kétséges, ki a gyilkos. Együtt kuncogunk a szereplők ügyetlenkedésein, a naiv hozzáállásukon, ám aki igazán komolyan gondolja a dolgokat, higgadt marad. Pókerarccal vesz részt a társalgásban, s még akkor sem esik pánikba, amikor kiderül, véletlenül mást tett el láb alól, nem azt, akit szeretett volna, aki igazán útjában volt.

Carl Frode Tiller: Bekerítés 3. Fordította A. Dobos Éva. Gondolat Kiadó, Budapest, 2017, 378 oldal, 3800 Ft

Az elbeszélők, miközben újraírják David élettörténetét, újraélik a múltat is, s itt-ott új színben tüntetik föl önmagukat is. A regény olyan nehezen megfogalmazható kérdéseket boncolgat, mint az identitáskeresés, az apa- és anyahiány, a szülő–gyerek kapcsolat, a barátság, ám mindezek mellett azon is elgondolkodhatunk, hogyan formálható át, átformálható-e a valóság, s vajon a gyerekkori sérülések mennyire befolyásolják életutunkat.

Mészöly Ágnes: Ketten Kö­ves­part ellen. Hanga és Várkony so­ro­zat V. rész. Cerkabella Kiadó, Szent­end­re, 2017, 240 oldal, 2890 Ft

Ha a teljes sorozatot vizsgáljuk, elsőként az ötletes külcsínt dicsérhetjük. Nem szokványos a borító sem, Jósa Tamás illusztrációi pedig a japán mangák hangulatát idézik. Úgy vélem, nem csak a fiatalabb korosztályt ragadja magával a kövesparti krimiszéria, az idősebbeket is beszippantja a gördülékeny stílus, a váratlan fordulatok, az elkerülhetetlen, olykor roppant kacagtató konfliktusok özöne. Tudni kell, hogy Hanga egyedül él rendkívül elfoglalt édesanyjával, apukája francia, s Európa egyik legjobb helyszínelő nyomozója. A kislány titokban tartja vele a kapcsolatot, és sokszor épp monsieur Charloek (ugye hogy itt is felbukkan Sherlock!) és kollégái segítenek fölgöngyölíteni a gyerekek által kinyomozott bűnügyet.

Borsodi L. László: Maszk és szerepjáték. Baka István költészetei. Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, 302 oldal, 2990 Ft

A Baka-líra értelmezéséhez, feltérképezéséhez szervesen hozzátartozik a különféle költői maszkok, alteregók vizsgálata, szem előtt tartva a költő kijelentését: „Akkor vagyok a legszemélyesebb, amikor álarcot veszek föl.” (25.) A szerző mindezt úgy értelmezi, hogy Baka nyelvekből, kultúrákból, szerepekből, nyelvi alakzatokból szövődő költészete „nem-énként” mondja el az ént, ami a szerepek létesülését elkerülhetetlenné teszi. A lírai én belépve a magyar és világirodalmi hagyományba számos beszédmódot alkalmazhat. Ráadásul nemcsak valódi történelmi alakok „bőrébe bújik” (Dózsa, Petőfi, Vörösmarty, Liszt Ferenc), hanem maga is teremt különféle karaktereket (Fredman, Yorick, Háry János), nem utolsó sorban létrehozza saját alteregóját, Sztyepan Pehotnijt – nevének orosz fordításával.

Per Petterson: Megtagadom. Fordította Földényi Júlia. Scolar Kiadó, Budapest, 2015. 270 oldal, 3450 Ft

Carmen Posadas: Öt kék légy

Marta Sanz: Black, black, black

Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek

Francisco González Ledesma: Halál Barcelonában

A barna táska. Egy hadifogoly naplója és levelezése 1914–1918. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015. 192 oldal, 2800 Ft

Carmen Posadas: Meghívás gyilkosságra. Fordította Dobos Éva. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014. 352 oldal, 2990 Ft

Sándor Iván: A kő visszahull. Napló 1989/2014. L’Harmattan Kiadó–Könyvpont Kiadó, Bu­da­pest, 2014. 288 oldal,2800 Ft

Robert Galbraith: Kakukkszó. Fordította Nagy Gergely. GABO Könyvkiadó, Budapest, 2014. 546 oldal,3990 Ft

Olasz Sándor: Kalliopé útkeresé­sei. Mai prózánkról. Nap Kiadó, Bu­da­pest, 2014. 216 oldal, 2900 Ft