Rajnai Attila

Az osztrák államügyészség újabb ügyben vizsgálódik Alfons Mensdorff-Pouilly körül, aki szerződéses tanácsadója volt a kórházi berendezéseket gyártó német Drägerwerknek, miközben az állami megrendeléseket nyert el. A Gripen-lobbista egyik beosztottjának vallomása szerint főnöke a határon túl is képviselte a német cég érdekeit, és jelentős összegű csúszópénzekkel működött közre abban, hogy a Drägerwerk legyen az egyetlen érvényes pályázó a magyar egészségügyi szaktárca hat éve meghirdetett, csaknem tízmilliárd forint értékű altató- és lélegeztetőgép-korszerűsítési programjában. A tender szakmai körökben botrányosnak számított, az állam előnytelen eszközbérleti szerződést kötött. Az egészségügyért felelős államtitkárság nem csak a kormányváltáskor, de az osztrák eljárás kapcsán sem tartja indokoltnak egy vizsgálat elrendelését, miközben ketyeg az ellátást veszélyeztető bomba: a tartósbérlet ugyanis másfél év múlva lejár, így addig vagy lebonyolítanak egy újabb megabeszerzést, vagy az előre kikötött (!), húszszázalékos maradványértéken vásárolják meg a már nem éppen jó állapotú gépparkot.

Tovább

A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg – áll a köztisztviselői törvényben. Igaz, ennek a passzusnak nyoma sem maradt a 2012. március 1-jével hatályba lépett új, közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben. Az alábbi történet tükrében nem is lett volna értelme benne hagyni.

Tovább

Olyan kormánnyal kellene a Külügyminisztériumnak konszenzusra jutnia az évtizedek óta korszerűsítést és nagyobb átláthatóságot kívánó gazdálkodásában, amelyben a miniszterelnök és holdudvara a nemzetközi diplomácia alapvető szabályait sem tartja be.

Tovább

Nagykoalíciós egyetértéssel próbálja meg a kecskeméti képviselő-testület vizsgálóbizottsága elsimítani az önkormányzati tulajdonú, sportegyesületek fenntartására alapított, súlyosan veszteséges KSE Kft. gazdálkodási szabálytalanságait. A bizottsági, valamint a könyvvizsgálói jelentés nem említi, hogy a városi tulajdonú cég könyvelésébe két olyan nagy összegű marketingtevékenységről szóló számla is szerepel, amelyeknek egy a sorszáma, a kibocsátója - az adóbevallása szerint - érdemi gazdasági tevékenységet még nem folytatott. A másik marketingcég egy Baranya megyei kistelepülésen fűrészárugyártással foglalkozik, pénzügyi forgalma nem jelentős. A bizottság a több százmilliós számlák teljesítését kompetenciahiány indokával nem firtatta, sőt azt sem, hogy a KSE Kft. a cégkivonatában szereplő két bankszámláján kívül még további három számlát működtet jelentős forgalommal. A vizsgálat nem tér ki arra sem, hogy a támogatók által a városi sportcég eddig csaknem egymilliárd forintból gazdálkodhatott, miközben a játékosok fizetése - a profi szerződések költségeivel együtt két évre számítva - nem éri el a négyszázmilliót. Akkor vajon hová folyt el ennyi pénz és hogyan ment alig két év alatt csődbe a kecskeméti kosár , kézi- és röplabda.
Tovább

Egy alföldi kis számlagyárban több százmillió forint értékben bukkantak fiktív számlákra a múlt évben. A nem valós gazdasági események nagy része az állami tulajdonú HM Currus Zrt., valamint több honvédelmi beszállító cég gazdálkodását érinti. Ennek a büntetőeljárásnak az adatai kimaradtak a Honvédelmi Minisztérium hadügyi korrupciófelszámolást összegző fehér könyvéből. A fiktív számlákon felül vallomások is szólnak a HM Currus Zrt. további gyanús ügyleteiről, ennek ellenére a Budapesti Katonai Ügyészség nem indított eljárást, sőt, a büntetőügyben érintett cégek közül nem egy újabb honvédelmi beszállítói tendert nyert el. A Zuschlag János alapítványi csalássorozatát is felderítő ügyészi nyomozócsoport azonban hitelesnek értékelte a vallomásokat, és csaknem két év után az egyik számlabefogadó cég ügyvezetőjét nyilvánította a főszervezőnek. A tehetős biztonságtechnikai szakértőt, Gyenes Leventét - aki egyben a legsikeresebbnek tartott független polgármester is az országban - bűnszervezetben, különösen nagymértékben elkövetett adócsalás bűntettének alapos gyanúja miatt helyezték vád alá a napokban. A gyömrői polgármester abszurdnak és koncepciózusnak tartja az ellene indított eljárást.
Tovább

Másfél évvel a kormányváltás után Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett a Ferihegyi repülőtér 2005-ös privatizációja ügyében. Ez nem meglepő, a légikikötő csaknem húsz éve pártpolitikai csatározások színtere. Mára viszont okafogyottá vált a nemzeti vagyon védelmében tett intézkedés, hiszen a kormány júniusban eladta a maradék állami részesedését is a Budapest Airport Zrt.-ben, így tulajdonosi jogainak érvényesítésére már nincs lehetősége. A kormánybiztos által feszegetett elmaradt fejlesztések befejezésére pedig 2013-ig adott haladékot a nemzeti vagyonkezelő. A feljelentés így csak arra volt jó, hogy megelőzze a tervezett vizsgálóbizottság felállítását, amely újratárgyalta volna mindazon kényes kérdéseket, amelynek felelőssége alól egyik nagy párt sem tud kibújni.
Tovább

Verőce a múlt század fordulójának békebeli pihenőhelye volt, a pezsgő kulturális életről korabeli épületek, tekintélyes műgyűjtemények és emléktáblák tanúskodnak. A település ma nemzeti hitvallású fesztiválokkal próbálja feléleszteni egykori nimbuszát. A hangosított programok és koncertek azonban a Csattogó-völgy erdős tölcsérén keresztül elviselhetetlenné teszik a pihenni vágyók életét. Néhány éve petícióval tiltakoztak a lakosok a folytonos csendháborítás miatt. Sikertelenül. Az alábbiakban az egyik kitartó panaszos hivatali levelezésén, illetve testületi jegyzőkönyveken keresztül szemléltetjük a csattogó-völgyi tábor rendezvényeinek kivételes helyzetét.
Tovább

A Budapest Airport Zrt. huszonöt százalékos állami részvénycsomagjának gyors eladásával a Fidesz szembemegy az elmúlt tíz évben hangoztatott gazdasági elveivel, miszerint a ferihegyi nemzetközi reptér egy aranytojást tojó tyúk, és ezért állami kézben kell maradnia. Ráadásul épp a jelenlegi kormány tudja a legjobban, hogy a 2001-es reptér-visszaállamosítási akciójukat követően kialakult jogi káosz okán mára megörököltek egy olyan céget, amelynek többmilliárdos jogos követelése áll fenn a Budapest Airport Zrt.-vel szemben. Vajon kinek a szekerét tolja az állam, ha ezeket az erős lapokat nem játszotta ki tulajdonosi befolyásának növelésére? Ehelyett akkor mondott le részvénycsomagjáról, amikor rekordösszegű utasforgalmat bonyolít a reptér.
Tovább

A beiratkozásokat követően közölni a szülőkkel, hogy ősztől egy másik oktatási intézménybe kényszerül vinni a gyermekét, a tanév végén kész tények elé állítani pedagógusokat méltán vált ki felháborodást. Ráadásul az iskolabezárási hullám az ősszel parlament elé kerülő új oktatási törvény megszavazása előtt söpör végig az országon. Az átgondolatlan erőpolitizálás jegyeit jól szemlélteti a túljelentkezéssel működő erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium megszüntetésének folyamata, mert a döntést követően az önkormányzatnak gondot okoz a diákok elhelyezése és a megüresedett iskolaépület hasznosítása.
Tovább

Nincs béke, és várhatóan jó ideig nem is lesz a vörös iszap sújtotta térségben. A károsultak legtöbbje máshol szeretne élni, de hivatalos keretek között erre nincs mód. A kormány ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az érintett települések modernizálódjanak. A vészhelyzet indokával - egyszerűsített keretek között - milliárdokat fordítottak eddig is az újjáépítésre, és ilyen programokra költik a közakadozásból összegyűlt mintegy kétmilliárd forintot is. Az, hogy ki mit gondol, mit szeretne és miből tudna itt megélni - nem számít.
Tovább

Csalódniuk kell mindazoknak, akik abban bíztak, hogy a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak utalt pénzük hozzásegíti a károsultakat életük mihamarabbi újrakezdéséhez. Az adományalapban eddig összegyűlt több mint másfél milliárd forintot lekötötték, mert az állam a költségvetés terhére biztosít majd ingatlant a károsultaknak. A tervek szerint a heti kormányülésen felülírják az alap feladatait, és döntenek az ingóságok nagy részének az állami megtérítéséről is, így a felajánlott pénzt - a közvetlen segítség helyett - népességmegtartó intézkedésekre fordítják. Az állam ugyanis szeretné saját kezében tudni az összes alapvető kárigényt, mert annak érvényesítésével - nem kizárt - jelentős részesedést szerezhet az európai alumíniumipar tizenkét százalékát kitevő magánvállalatban. Aki viszont nem ezt az utat választja, hanem a pressziók ellenére perre megy, számíthat rá, hogy a kártalanítás mértékéig visszafizetési kötelezettség terheli. Az érintettek csalódottak, úgy vélik, ha az állam hagyja, hogy a bauxitfeldolgozó tulajdonosai kártalanítsák őket - a pénzadományokat pedig felosztották volna közöttük -, akkor lett volna arra esély, hogy dönthessenek a jövőjükről.

Tovább

A tavaszi országgyűlési választások óta a rendőrség központi szervezeti egységeinél történt felmentések mellett eddig hat fővárosi kerületben, valamint négy megye élén történt vezetőváltás. A gazdasági bűnözés melegágyának számító Bács-Kiskun megye azonban kimaradt a szórásból, pedig a szervezet élén nem is rendőr, hanem egy vizsgálat alatt álló határőr, Dávid Károly áll. Igaz, a főkapitány az elmúlt hónapokban tett néhány olyan személyi intézkedést, amely a szakmai kritikák ellenére imponálhatott a politikának. A meccs ennek ellenére még nincs lejátszva, mert a megyében erős kereszténydemokraták más főkapitányban gondolkodnak.

Tovább

Kormányváltáskor Magyari Józsefet nevezték ki a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatójának. Korábbi cégcsoportjának vezetésében több poszton is fellelhető a szocialista Táncsics Alapítvány felügyelőbizottságának egyik tagja. A csődeljárás alá vont erőmű vagyonfelügyeletére kijelölt cég vezetője, Kovács Zoltán - az ügyészség szerint - korábban egy Magyari érdekeltségébe tartozó felszámolócéget (Duna Libra Zrt.) irányított. Egy bútorgyár felszámolása során mindkettőjüket feljelentették, de Magyari ellen az ügyet elévülés miatt megszüntették. Kovácsot viszont a hitelező jogtalan előnyben részesítésének vétségéért nem jogerősen elítélték. Magyari mindezek ellenére megfelel az új tulajdonosi vezetés elvárásainak. A kialakult helyzetről szóló közleményeiben az állami nagyvállalat egyedül a Kapolyi Lászlóval kötött szerződéseket teszi felelőssé.

Tovább

Zuschlag Jánosnak letartóztatásakor zárolták a vagyonát. Már nyolc hónapja volt előzetesben, amikor ötvenmillió forint készpénzt fizettek be a részére kárenyhítésre Budapesten,a K&H Bank Kossuth téri fiókjában. A bank a jogszabályi kötelezettség ellenére nem jelentette az illetékes hatóságnak a kétmillió forint többszörösét meghaladó pénzmozgást, hanem vizsgálatkérés nélkül teljesítette az átutalásokat. A nyomozást végző ügyészség a pénzmosás-gyanús ügyletről értesítette a vám- és pénzügyőrséget, majd feljelentést tett. A pénzügyőrök nem nyomoztak, határozatot az eljárás eredményéről nem küldtek a feljelentőnek. Mivel az ötvenmillió forint eredetéről nemcsak az illetékes hatóság és a bank, de maga Zuschlag János is hallgat - vállalva ezzel, hogy a bíróság a részleges kármegtérítést nem fogadta el enyhítő körülményként -, csak tovább erősíti azt a gyanút, hogy a pénznek politikai jellegű háttere van.

Tovább

Hrabovszki Zoltán, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőbírája kéretlen tanáccsal megpróbálta befolyásolni dr. Felföldi Anikót, a Monori Városi Bíróság egyik fiatal bírónőjét, hogy szüntessen meg egy évek óta zajló becsületsértési ügyet, amelyben a vádlott  Czira Szabolcs, fideszes országgyűlési képviselő, Nagykőrös polgármesterének a felesége. A vádlott védője Czira Enikő ügyvéd, a polgármester húga, aki rokona Hrabovszki bíró közjegyző feleségének. Dr. Felföldi Anikó az igazságszolgáltatás pártatlanságának a megőrzése érdekében elfogultságot nyújtott be, és júniusban leadta az ügyet, amely a tények ismeretében nem tűnik bonyolultnak. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem indokolt vizsgálatot indítani az ügyben.

Tovább

Két éve felgyújtották Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere hétvégi házát, valamint a szolgálati autóját, a múlt évben pedig merényletet terveztek ellene. Utóbbit maga Meggyes jelentette be a nyilvánosság előtt. Szerinte mindként ügy hátterében azonos személyek állnak, ezt azonban csak egy tanú vallomása támasztja alá. Ő később kijelentette, hogy ezért a vallomásért, amely egyébként hamis, pénzt ígértek neki. Ez utóbbi kijelentését a rendőrség vizsgálja, mindenesetre a hatóságok nem találtak személyi átfedést a két eset között. Az esztergomi építési vállalkozó, akit  a gyújtogatás felbujtójaként vádoltak meg, szeretné az egykori büntetőügy aktáit leporolni, és összevetni a merényletkísérlet adataival. Úgy véli, hogy ez a másik ügy az ő ártatlanságát igazolhatja.

Tovább

A nemzeti vagyonkezelő Lezsák Sándornak és feleségének úgy adott el több mint huszonöt hektár bérelt földet, hogy csak hónapokkal az adásvételt követően közölte velük: az ingatlanon 2015-ig haszonbérleti szerződés van érvényben. Kánya Gábor, ötvenhárom éves, háromgyerekes, tiszakécskei rokkantnyugdíjas, egykori MDF-es honatya, lakiteleki szőlősgazda ültetvénye van rajta. A házaspár ennek tudatában sem engedi gazdálkodni Kánya Gábort, a tavalyi termést ők szüretelték le. Kánya a politikust és feleségét lopásért feljelentette, de a Központi Nyomozó Főügyészség azt bűncselekmény hiányában elutasította. Lezsákék ellenfeljelentésének következményeként Kánya Gábort azonban rabosították, házkutatást tartották nála, és lopással gyanúsították meg, mert a tizenegy éve jogerősen bejegyzett cégének tulajdonában lévő szőlőből fakarókat vitt el.

Tovább

A kiskunhalasi pszichiátriai intézetben csokiért, cigiért fajtalankodásra kényszerítették a zárt osztály néhány betegét. A kecskeméti Juhar utcai speciális iskolában pedig hosszabb-rövidebb időre egy belülről nem nyitható, berácsozott, bekamerázott helyiségbe zárják a nehezen kezelhető gyerekeket, akik közül nem egy az alkalmi börtönben volt kénytelen elvégezni a szükségét. Mindkét ügyben büntetőeljárás indult. A fideszes vezetésű Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat belső vizsgálata szerint alaptalan, politikai jellegű lejárató kampányt indítottak intézményeik ellen a szocialisták. Pedig a kiskunhalasi eljárás két ápolónő feljelentésén, a kecskeméti pedig több szakdolgozó, illetve szülő tapasztalatán alapszik.

Tovább

Nyolc év sem volt elég arra, hogy a terézvárosi polgármester, Verók István jóváhagyja a kerület határozott idejű bérleti szerződéseit, így azok a mai állapot szerint érvénytelenek. Néhány pórul járt bérlő szerint a hanyagság szándékos és spekulációgyanús. A polgármester szerint a hivatalnak nincs szerepe a szerződésekben. Annyi biztos, aki harminc év bérleti jogviszonnyal számolt, végül örülhetett, ha ki tudott egyezni az önkormányzattal, és megvehette az ingatlant. Huszonnégy bérlő sorsa máig rendezetlen, szerződésük ezen az alapon bármikor felmondható, ezt a hivatal egyik belső feljegyzése is igazolja.

Tovább

Lehet-e egy lakópark létesítése érdekében településrendezés jogcímén ingatlanokat kisajátítani? A Heves megyei Ostoroson megszavazta a képviselő-testület. Az önkormányzat kezdetben az európai integrációs folyamatokkal, később a település aszimmetrikusságával indokolta a területszerzést. Mára az önkormányzat jogi képviselője a hivatal működéséhez szükséges bevételek garantálását hangoztatja - szerinte ez közérdek, ami megalapozza a kisajátítást. A kisajátítási összeget át nem vevő, tántoríthatatlan tulajdonosok szerint az eljárással alkotmányos alapjogaik sérültek. Az ügyben a felek több mint két éve perben állnak, miközben Eger környékének legszebb részén már épül a lakópark. Az ingatlanokat a térség legnagyobb építési vállalkozása értékesíti. A Fenstherm Kft. érdekes módon időközben betársult a magánterületek kisajátítását az önkormányzattal együtt kiügyeskedő társaságba.

Tovább
Élet és Irodalom 2022