Tóth Ádám

► Gink Judit kiállítása február 21-ig látogatható az acb Attachmentben. Kurátor: Kigyós Fruzsina.

A textilmunkák a hatvanas évek végén nem jelentettek többet díszítőelem-funkciót betöltő tárgyaknál, vagy olykor a középületek belső tereibe olvadó, el nem ismert reprezentatív dekorációként kallódtak, kitéve a bent járó-kelők pillanatnyi értékítéletének. Az iparművészet is konstans módon a közérdeklődés perifériáján imbolygott, ezáltal a formai és tartalmi progressziót a végletekig negligáló kultúrpolitikai dogma csinovnyikjainak figyelmét is messziről elkerülte, gondolván, „láthatatlansága” révén az (idomulás stratégiájára időnként hajlandó) aczéli kultúrmisszió támpilléreire a legcsekélyebb mértékben sem jelenthet fenyegetést. Eközben az avantgárd egy új formája óvatosan kúszva kereste az ez idáig feltérképezetlen kerülő utakat a nyilvánossághoz.

Tovább

► Fehér László Illékony valóság című kiállítása 2025. január 21-ig látogatható az Einspach & Czapolai Fine Art Galériában.

A különös, feszült atmoszférába burkolódzó életképek fegyelmezett rendje számtalanszor megválaszolatlan kérdéseket vet fel; egyszerre minden sok és elégtelen. Mégis esszenciálisan emberi dimenzió kerül felfedésre, melynek vizuális intenzitása egy kulturális antropológuséval felérő tudáséhséget indukál. Egy kimerevedő családi fotó, egy végzős osztály ballagó diákjai lesütött szemekkel, fantomszerű fehér sziluettek, árnyék nélküli vagy éppen árnyékemberek, egy sejtelmesen homogén utcarészlet vagy egy végeláthatatlan vidéki horizont üres előtere, mind-mind sokatmondó, a maga melankóliájába olvadva.

Tovább

► Šwierkiewicz Róbert Végtelen hal című kiállítása 2025. január 19-ig látogatható a Műcsarnokban. Kurátor: Rockenbauer Zoltán.

Šwierkiewicz Róbert alig a vészkorszak kezdete előtt, 1942-ben született. A gyermekkorával párhuzamosan zajló politikai borzalmak magától értetődően észlelésén kívül maradtak, mégis a – közvetett módon átélt – tragédiák nyomai végigkísérték hallgatag viszonyulását az emberi létezéshez. Egész életében megfejthetetlen kapcsolódás fűzte az érzékelhető világon túlihoz, ami döntően meghatározta művészeti útkeresésének irányát. A hetvenes években a konceptuális művészet iránti érdeklődése az irányzat peremterületeinek feltérképezésére buzdította, azaz a hagyományos tárgyi alapú művészi kommunikáció újrakeretezése jobban érdekelte az intermediális kísérleteknél vagy a művészet tisztán formalista jellegénél. A nyolcvanas évek elején, ahogy a kelet-közép-európai avantgárd művészek közül sokakat, Šwierkiewiczet is magával ragadta a mail artban kódolt szabadságvágy beteljesítésének ígérete, a Keleti Blokk akkoriban még reménytelennek látszó, áhított összeomlása és a fennálló represszív rendszer korlátainak szétfeszítésére irányuló aktivizmus.

Tovább

Tovább

► Az Ezt! Itt! Még! Nem! Láthattátok! című kiállítás november 22-ig látogatható a Magyar Műhely Galériában.

Baji Miklós Zoltán, művésznevén BMZ legújabb, a Magyar Műhely Galériában látható reprezentatív festményeivel, rendszertelenül szerteágazó, mégis koherens objektjeivel, szakralitással átitatott kallódó tárgykompozícióival az értőnek hitt szemek sem képesek első látásra megbirkózni.

Tovább

► A Szellemcsont című kiállítás október 27-ig látogatható a Trafó Galériában.

Az eltérő interpretációk különlegessége az egyazon társadalmi valóság megélését és megértését célzó kiállítások esetében rendszerint abban nyilvánul meg, hogy a kurátor és a művészek a használt fogalomkészlet révén nyitva hagynak az egyetemes emberi létezés legszélesebb spektrumán mozgó kérdéseket.

Tovább

► Az Akit a saját sorsa bátorít föl című kiállítás október 24 -ig látogatható az Art Departmentben.

„(…) aki látta a kényszereimet, / aki előtt nem szégyelltem magam, /
az előtt sose titkoltam, hogyan / kábít, mennyire szétszed a világ: /
mennyire szűkűl, szédül s hogy hal át / tudatom a tárgyakba (…)”

(Szabó Lőrinc: A Megszűnt Én)

Átlagember évente egyszer látogat temetőbe, meghatározott időpontban, halottak napja alkalmával. Indíttatása és célja sosem misztikus jellegű – amolyan kulturális automatizmus –, melynek részeként a kapcsolatteremtés a túlvilággal nem lépheti át a nyugati keresztény kultúrkör írott etikettjét, nem sodródhat ki a vallás szokásrendjének megszokott medréből.

Tovább

► A Kelet-európai szépség – Kortárs divatfotó & kelet-európai esztétika című kiállítás október 6-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Kurátor: Mucsi Emese.

Kiállítók: Almási J. Csaba, Babai Dénes, Baricz Kati, Bede Kincső, Éder Krisztián, Gáldi Vinkó Andrea, Galyas Denerak Dóra, Ladocsi András, Magyar Eszter #Makeupbru­talism, Martin Wanda, Rafal Milach, Nish, Oláh Mara Omara, Julie Poly, Giorgi Sumbadze, Szatmári Gergely, Szigligeti Balázs, Szombat Éva, Tombor Zoltán.

Tovább

► A Lament című kiállítás június 22-ig látogatható az Art Quarter Budapestben.

Lamentálásra ajánlott kétezer év tapasztalata sem elég egy szűkre szabott világegyetem porszemnyi bolygóján töltött élet megértéséhez, a felgyülemlett és kibeszéletlen percepciók feldolgozásához és összegzéséhez. Erről árulkodik az Art Quarter Budapest művészeti komplexumban nyílt csoportos kiállítás Bácsi Barnabás, Borsos Lőrinc, Csatlós Asztrid, eden−jeneses & Omon Wynfryth, Horváth Ádám, Kiss Balázs Ágoston, Lőrincz Áron, Metzing Eszter, Szabó Beáta és Szécsi Noémi részvételével. Az eddig kétrészes kiállítássorozat (Doom, 2021, meltdown, 2022) záróakkordjának mutatkozó tárlat, a vastag fagerendák által szabdalt, a transzcendensen túlmutató (vagy éppen annak ellenpontját képező) atmoszferikus ablaktalan tér tizenegy olyan művet foglal magában, amelyek óvakodnak az individuális közlésektől, és sokféleségük ellenére is értelmezhető egységgé forrnak. Ezúttal a kiállítás kurátora, Bence Bettina meglehetősén széles skáláról válogatta össze a kiállított műveket, és a kapott metszetet a lamentálás, azaz a tépelődés, illetve annak aktusát kísérő szorongató érzet közös tapasztalatává tette.
​​​​​​​

Tovább

Tovább

(Baksai József Végtelen keresés című kiállítása 2024. március 26-ig látogatható a B32 Galéria és Kultúrtérben. Lapszámunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.)

Tovább

(Király Gábor Hétköznapi mikrokozmoszok című kiállítása december 21-ig látható az Artus Stúdióban.)

Az archaizáló kifejezésmód mint két­élű fegyver kerül elő: egyszerre sanyarú visszatekintés és figyelmeztetés a premodernitás feudális viszonyainak destruktív erejére, amely a jelenkori autokratikus hajlamú vezetők országaiban lebegő szellemként észrevétlenül visszatérhet. Ugyanakkor a saját testükben még éppen élő torzult alakok érzékeny pontra tapintanak rá: nevezetesen az őket is magában foglaló közösséggel való azonosságukra, hiszen éppen olyan magyarok, mint mi, egy önmaguk nyomorát konzisztens létállapotként érzékelő és értelmező roncstársadalom túlélői.

Tovább

(Gaál József Homo inhumanus című kiállítása a szolnoki Damjanich János Múzeumban október 8-ig tekinthető meg.)

Az univerzalizmus szerint mindenkiért felelősséggel tartozunk, hiszen a multikulturalizmus révén a távolság fogalma végleg megszűnt, ám a kultúrák közötti párbeszédet ellehetetlenítette a kíméletlen piaci működés, amely a gazdaság szélsőséges liberalizációján kívül minden mást korlátok közé szorít és féken tart. A materializmus és az abból fakadó tehetetlenségi erő mindig is foglalkoztatta Gaál Józsefet, s e korlátozottságra közvetlen módon reflektál a vászonképek klausztrofób érzetet felerősítő arányaival.

Tovább

(Klimó Károly Egység a különbözőségben című kiállítása június 16-ig látogatható az acb Plusban. Számunk grafikai anyagát a művész rajzaiból válogattuk.)

Tovább

Tovább

Tovább

(Konok Tamás kiállítása megtekinthető április 22-ig a Molnár Ani Galériában.)

Konok Tamást nem a geometria önmagáért való esztétikája érdekelte, hanem a funkcionalitás mögötti síkban ábrázolható világ, a kicselezhető tér-idő, a minimalizmussal áthatott architekturális szemlélet, mely által az építészet elemekre bontása iránti vágy kiteljesíthető. A ritmikán és a stabilitáson alapuló felépíthető világ és annak megbolygathatatlan rendje a konoki œuvre egészét végigkísérte, s az elvont, a láthatatlan és a felfoghatatlan művészetté formálását állította a festő hivatásának centrumába.

Tovább

Tovább

(Szombat Éva kiállítása megtekinthető január 22-ig a Longtermhandstand galériában.)

A női test kortárs reprezentációját a nők elkendőzött és elnyomott szexuális vágyain keresztül megjelenítő fotók provokatív jellege látszólag alkalmas arra, hogy kiszélesítse a nők jogainak, a testhez való viszonyának és a XXI. század „konszenzuális nőképének” lehetséges értelmezési tartományait. A kiállítás inkább a hatásvadász, mint szókimondó I Want Orgasms, Not Roses címet kapta, amelynek maliciózus áthallása feltehetően a szexualitás fogalmát évszázadok óta kisajátító (és birtokló) férfitársadalom egyoldalú értelmezésének feloldására irányul.

Tovább

(Szűcs Attila Vakfoltok és árnyékok című kiállítása megtekinthető november 26-ig az ÚjMűhely Galériában.)

A képek vizsgálata során eltűnődtem, vajon egy ennyire tudatosan felépített, stílusában kiforrott festő képes-e a néhol érzékelhető hangsúlyeltolódások, esetleges „túlábrázolások”, azaz a direktnek látszó festészeti formajegyek feloldására. Szűcs egyértelműen a hiány művészetének hazai előfutára, akit korábban a látottaknál reduktívabb alkotói automatizmus jellemzett.

Tovább
Élet és Irodalom 2025