Szűcs R. Gábor

„Még a zászlónkat és a címerünket sem magunk terveztük. Fogalmam sincs, hogyan került ezekbe a Bourbon-liliom” – mondta néhány évtizede Bosznia-Hercegovina koppenhágai nagykövete, mikor búcsúzásomkor meghívott ebédre. Szegény volt az eklézsia, lényegében egyszemélyes külképviselet, kisvendéglőben ültünk, a nagykövet asszony azon merengett, hogyan eshettek egymásnak a népek, „hisz még a bajramot is együtt ünnepeltük... Na és a nyelv. Bosnyák nyelv, ugyebár, nincs, ez Vuk nyelve”, utalt Vuk Stefanović Karadžićra, az egységes szerbhorvát nyelv megteremtőjére.1 „Kínunkban azt mondjuk, »naški«, azaz a mi nyelvünk. Vagy, talán groteszk tréfával, hogy »jugoslovenski/jugoslavenski esperanto«. Látja, még az anyanyelvünket se tudjuk megnevezni. Mi nem mondhatjuk csak úgy, könnyedén, hogy szerbhorvát.” Pedig a bosnyákok beszélik talán a legszebben.

Tovább

A tényfeltáró szlovén sajtó egyre többet ír arról, hogy Magyarország folyamatosan beavatkozik a szlovén belpolitikába: közvetlenül vagy közvetetten, de mindenképp erőteljesen, anyagilag is támogatja az ottani kormánypárti médiát. Ez a tevékenység évek óta érzékelhető, és különösen a 2022. évi szlovéniai választások előtt ölt egyre nyíltabb formát. A jelenséggel, pontosabban a kormánykoalíció vezető pártja, a Janez Janša miniszterelnök elnökölte Szlovén Demokrata Párt (SDS) által élvezett anyagi támogatások ügyével két év óta parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozik. Az Orbán-kormány a muravidéki magyaroknak nyújtott támogatása, pontosabban annak felhasználása is felkapott téma. Annál is inkább, mivel ez esetben közvetlenül a magyar adófizetők pénzéről van szó.

Tovább

„Éppen vasaltam, mikor megláttam Mogens Glistrupot a tévében. Annyira fellelkesített, hogy jelentkeztem az általa alapított Haladás Pártba (Fremskidtpartiet, FrP)” – mondta néhány évtizede Pia Kjærsgaard, a dán szélsőjobb rövid idő alatt emblematikussá vált alakja. Nem csupán jelentkezett, de amikor a pártalapítót adócsalásért (voltaképp az adófizetés megtagadásáért) három évre ítélték, az ifjú szőke hölgy, aki egyáltalán nem hasonlít a viccek szőke nőjére, lényegében átvette a hatalmat a szervezetben.1 Mire 1987-ben Glistrup kiszabadult, a párt Kjærsgaard mellett állt, aki rövidesen kizáratta egykori példaképét, majd 1995-ben Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) néven újjászervezte, végül is „domesztikálta” a pártot.

Tovább

„A Magyarországgal folytatott együttműködés folyamatosan mélyül. Mind a magyar befektetések és beruházások, mind az áruforgalom növekedése csodálatra méltó. Az Önök gazdasági eredményei rendkívüliek, és csak dicséret illeti a demográfia terén tett magyar erőfeszítéseket is.” Janez Janša szlovén miniszterelnök ezt nem a „Budapesti Demográfiai Csúcson”, hanem az 56. Celjei Mezőgazdasági Vásár (MOS) megnyitóján mondta vendégének, Orbán Viktornak.1

Tovább

Amikor a nagykövetségről Ljubljana Stožice nevű kertvárosába hazaérve kinyitottuk a postaládánkat, a szokásos számlák mellett egy kis számológépet találtunk. A gépben egy szám: 239,640. Ez volt az az árfolyam, amelyen rögzítették a szlovén tolár (SIT) és az euró arányát. A számológépet pedig Szlovénia minden postaládájába bedobták, hogy még az euró bevezetése előtt, de már a kettős fizetés idején bárki ellenőrizhesse: a megfelelő átváltási arányt alkalmazták-e az üzletekben, a piacon, a vendéglőkben, a fodrásznál, a benzinkutaknál – szóval mindenütt. Az árfolyamdrágítást nagyon keményen büntették, egyszerű vásárlónak álcázott hatósági alkalmazottak segítségével is. A rekord egy benzinkút volt, ahol egy jégkrémért a kilencszeresét kérték annak, amit a rögzített árfolyam diktált. Ilyen intézkedések révén sikerült elkerülni az euró bevezetésétől való legnagyobb félelmet: az infláció növekedését.

Tovább

Tovább

„A dán hírszerző szolgálatok tevékenységébe beépült egy paradoxon. Azért hozták őket létre, hogy megvédjék a demokratikus jogállamot, ámde olyan módszerekkel, amely ennek épp az ellenkezője: bizalmas, fedett, néha pedig zsarolást igénylő eszközök révén. Ezért olyan fontos, hogy újraalkossuk a rájuk vonatkozó szabályokat, ők pedig ezen keretek között maradjanak” – mondta Jacob Mchangama jogász, a dán Justitia nevű, független jogászszervezet igazgatója az ország egyik legnagyobb napilapjának, a Berlingske Tidendének nyilatkozva.1

Tovább

Tovább

Tovább

France Prešeren XIX. századi romantikus költőt a legnagyobb szlovén irodalmárnak tartják. Egyik verse lett Szlovénia himnusza. A róla elnevezett téren, Ljubljana központjában, ahol a szobra áll, a független Szlovénia megalakulásának harmincadik évfordulóján, 2021. június 25-én két, nem hivatalos megemlékezés is lezajlott. Az egyik a Janša-kormány elleni, a demokratikus Szlovéniát visszakövetelő, többezres „alternatív demonstráció”, a másik, ezzel egy időben és ugyanott a láthatósági kabátot viselő, tucatnyi „sárga mellényes” megmozdulása volt. Az „alternatívok” megemlékeztek az 1941–45-ös Népfelszabadító Háborúban elesettekről is. A „mellényeseké” viszonylag új jelenség Szlovéniában: nézeteik ugyan eléggé zavarosak1, de szélsőjobboldali jellegük nyilvánvaló. Szerintük a demokratikus pártok a kisebbséget képviselik, „Soros fizetési listáján vannak”, és a kommunista Jugoszlávia visszaállítását készítik elő. A zavargások miatt, amelyeknek szerencsére nem volt sérültje, a demokratikus oldal a beszédeket a téren lévő ferences templom lépcsőjén tartotta meg. Az indulatok azonban magasra csaptak.

És a szlovén uniós elnökség kezdetéig ekkor már csak öt nap volt hátra.

Tovább

Soha olyan nyíltan és egyértelműen nem fejtette ki a magyar miniszterelnök, hogy fel akarja bomlasztani az Európai Uniót, mint „A Magyar Szabadság Napja” alkalmából rendezett konferencián. De ebben, úgy látszik, magára maradt. Magyarország (hiszen ő maga az) most is egyedül van. Ez megható, el lehet merülni az önsajnálatba, mi több, még ünnepelni is lehet, mellesleg jól fizet.

Tovább

Tovább

A holland uniós elnökség idején, 2004 őszén a ljubljanai nagykövet ebédet adott az uniós tagállamok gazdasági tanácsosainak. A fővendég az azóta elhunyt Andrej Bajuk pénzügyminiszter (a kereszténydemokrata NSi, azaz az Új Szlovénia párt elnöke) volt. A diplomaták élénken érdeklődtek, mikor lesz végre Szlovéniában bankprivatizáció. A miniszter általános megrökönyödésre azt a nevetséges választ adta, hogy a kormány nem készül erre, mert nem juttatja külföldi kézbe a monetáris politikát. Szlovénia nem akarta sem a privatizációt, sem a külföldi tőkét. De ha egy üzlet beindul...

Tovább

Tovább

A 2021 februárjában koronavírus miatt elhunyt, népszerű szerb énekes-előadóművész, Đorđe Balašević 1987-ben dalolta slágerré Samo da rata ne bude!, azaz „Csak háború ne legyen!” című számát. Megdöbbentően sokszor hallottam ezt a mondatot (persze nem dalként) a hetvenes-nyolcvanas években, Jugoszlávia szinte minden nemzetiségéhez tartozó házigazdáimtól, kollégáimtól, barátaimtól. És bevallom, az utolsó pillanatig nem tudtam vagy nem akartam tudni, mire gondolnak. Ezután olyan iszonyat következett, amely a második világháború óta nem volt Európában. Józan, normális ember ezt nem akarhatja vissza.

És mégis.

Tovább

Tovább

A szlovén politikai elit, amint arról a Dnevnik című napilap 2021. március 19-i száma címlapon tudósít, AstraZenecával oltatta be magát. Ilyen vakcinát kapott a kormány- és az államfő, a parlament alsó- (Državni zbor) és kvázifelsőháza, az Államtanács (Državni svet)1 elnöke. Ahhoz képest, hogy néhány nappal azelőtt még leállíttatták az oltást ezzel a vakcinával, a tett akár hősinek, de leginkább példamutatónak tekinthető.

Néhány nappal korábban, március 10-én tárgyalta az Európai Parlament plenáris ülésén a lengyel és a magyar helyzettel együtt a szlovén sajtószabadság ügyét. Ez viszont a legkevésbé sem bizonyult példamutatónak.

Tovább

„Tekintet nélkül arra, mekkora vakcinaszállítmányról van szó, (...) lehetetlen az egész lakosságot egyszerre beoltatnunk. Emellett azt sem lehet még tudni, hogy a lakosság különböző csoportjaiban mekkora az igény az oltás iránt, és hogy mennyire nyújt a vakcina tartós védelmet... Az egészségügyi törvény 158. §. 2. bekezdése szerint az Egészségügyi Hatóság szakvéleménye alapján, a Gyógyszer-engedélyezési Hatósággal és az Állami Oltóanyag Intézettel együttműködve az egészség- és idősügyi miniszter határozza meg a prioritási sorrendet.” Ezek az idézetek a dán Egészségügyi Hatóság (Sundhedstyrelse) negyvenhat oldalas oltási tervéből valók.1 A terv 2020 novemberében készült, tehát még az EMA (European Medicines Agency – Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcina ismerete nélkül, és később, a helyzetnek megfelelően korszerűsödött. Pontosan meghatározza a teendőket és felelősöket. Fegyveres testület sehol. És a belügyminiszter sincs benne.

Tovább

Úgy 1989–1990 táján járta a következő vicc Jugoszláviában: „egy ember kiugrik a tizedik emeletről. Az ötödik emelet magasságában elkiáltja magát: „ez még nem a vég!”

Október elején két népszerű szlovén ellenzéki újság, a Necenzurirano című napilap és az Orbán-karikatúráról is híres Mladina című folyóirat hasonló című vezércikkel jelent meg: „Janez Janša kormánya végének kezdete?”, írta az előbbi1, „Az első lépések Janez Janša kormányának összeomlása felé?”, írta az utóbbi2. Miután számos más, ellenzéki vagy független hírlap is hasonló hangnemű cikkeket közölt, nagyon valószínű, hogy ezeket nem egymással hangolták össze, hanem maga a helyzet tette időszerűvé. Janša jobboldali koalíciója 2020. március 14-e óta van kormányon. Bár Szlovéniában az elmúlt évtizedben nem volt szokatlan a kérészéletű kormány, azért az ottani politika nagy veteránjának (és Orbán Viktor barátjának) hamari bukása eléggé meglepő lenne. De nem lehetetlen.

Tovább

Kevés a jó vicc mostanában Janez Janša szlovén kormányfőről, írja a Dnevnik című napilap. Mégis van néhány, amelyet közlésre tart érdemesnek1, ámbár hozzáteszi, hogy mintha hasonlóak volnának a Tito-éra alatt a Goli otokról, azaz a jugoszláv Gulagról szóló viccekhez. Ezek közül az egyik: „– Janša már nem ül hűvösön. – De hát két évre ítélték! – Igen, de a börtönben megkezdődött a fűtési szezon.” Vagy: „Éppen a börtönbe tart kocsijával, mikor megállítja a rendőr. – Janša úr, a kocsiján nincs matrica! – Ez csak a maga elfogult véleménye! – válaszolja a kormányfő.” Vagy, ami a legdurvább: „Üzenet a cellatárstól: Janša tényleg ártatlan volt.”

Tovább
Élet és Irodalom 2022