► 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát. Szerkesztette: Kő­vá­ry Zoltán és Papp-Zi­per­novsz­ky Or­so­lya. HVG Könyvek, Budapest, 2024, 215 oldal, 6990 Ft

Ha azt a kifejezést olvassuk: Budapesti Iskola, többnyire Lukács Györgynek és tanítványainak a hetvenes és nyolcvanas években működő, filozófusokból álló köre jut az eszünkbe. Holott létezett egy másik, ugyanilyen nevű, analitikus pszichológusokból álló társaság a húszas, harmincas évektől kezdve, mely Sigmund Freud zseniális tanítványa, Ferenczi Sándor köré csoportosult, és maradandó, napjainkban is aktuális szellemi teljesítményt hozott létre. Ezekről a férfiakról és nőkről is szól ez a hiánypótló kötet.

► „Más faj, más vallás, más sors” – A magyar holokauszt története. Szerkesztette Jakab Attila. Ho­lo­caust Dokumentációs Köz­pont és Emlékgyűjtemény Köz­ala­pít­vány, Budapest, 2024, 345 oldal, ár­meg­je­lölés nélkül

Belelapozva a nehéz, drága papírra nyomott, vegyes színvonalú tanulmánykötetbe, mely tartalmát tekintve a legkevésbé sem felel meg az alcímének (A magyar holokauszt története), az első gondolatom az volt: mi más várható a Páva utcai intézménytől, melynek a születését is jókora botrány előzte meg, melynek épp az ÉS adott publicitást? Képes-e új és eredeti szellemű írások fölött bábáskodni az elavult és politikailag elfogult kiállítást őrző HDKE, mely kezdettől fogva nem volt képes megfelelni annak az összetett feladatnak (kutatás, múzeum, dokumentáció, holokauszt-oktatás, kegyeleti ünnepségek szervezése és a mindenkori emlékezetpolitika szolgálata), melyet az alapítók ráruháztak?

► Veszprémy László Bernát: Piszkos munka. Jaffa Kiadó, Budapest, 2024, 335 oldal, 4999 Ft

Veszprémy új, az eddiginél árnyaltabb megközelítését adja a második magyar hadsereggel a keleti frontra vezényelt muszosok sorsának, illetve vizsgálja azokat a pereket, melyeket 1945 februárjától kezdve a népbíróságok indítottak a századok parancsnokai, illetve a keret tagjai ellen. A hazai levéltárakban fellelhető, és az ítéletek előzményét képező kihallgatási jegyzőkönyvek, tanúvallomások és egyéb iratok alapján próbálja rekonstruálni a vád tárgyává tett eseményeket, egyúttal arra is kitérve, miféle személyes elfogultságok és politikai megfontolások játszottak közre azoknak a bíróknak, és ügyészeknek a munkájában, akik előzőleg gyakran maguk is munkaszolgálatosok voltak.

Debreczeni József: Hideg krematórium. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 285 oldal, 4299 Ft

A legfőbb ok, amiért ez a visszaemlékezés visszhangtalan maradt, mai szemmel a legfőbb erénye: az, hogy megörökíti a különböző táborok belső viszonyait, azt, hogy a náciknak sikerült a túlélésért folytatott harcra, az éhezők viadalára kényszeríteni a zsidókat, akik közül jó néhányan az életösztöntől hajtva egymást pusztították el. A szerző sok olyan jelenetet leír, amikor az újonnan érkezett magyar zsidóktól a régebben odaérkezett häftlingek ellopták a kenyéradagjukat, pokrócukat stb., ami a koncentrációs tábor viszonyai között a halálos ítélettel volt egyenlő, de a tolvajnak is csak minimális többletesélyt adott az életben maradásra. Sorsdöntő volt az is, hogy az újonnan érkezetteket milyen munkára osztották be, hiszen egyes munkahelyeket szinte biztosan nem lehetett túlélni. Ezért volt ott gyakori, hogy a foglyok öngyilkosok lettek, amit a zsidó vallás törvényei szigorúan tiltanak. De a náciknak sikerült olyan szélsőséges körülményeket teremteni, melyben a „felettes én”, a maga erkölcsi gátlásaival együtt megsemmisült, felszabadult az „ösztön én”, és a foglyok közötti szolidaritásra már alig akadt példa.

► Veszprémy László Bernát: Ká­pók a múlt fogságában. Náci koncentrációs táborok magyar zsi­dó funkcionáriusai a népbíróság előtt. Nemzeti Emlékezet Bizottság, Budapest, 2023, 328 oldal, 3500 Ft

Veszprémy részletesen ismerteti az 1945 és 1950 közötti, politikai szempontok szerint lefolytatott „kápópereket”, melyek sok tekintetben hasonlóak voltak azokhoz, melyeket a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején Izraelben tartottak. Ezeket Dan Porat tekintette át Keserű számvetés című, magyarul 2020-ban megjelent könyvében.

► Veszprémy László Bernát: Ta­nács­talanság. A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944–1945. Jaffa Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 319 oldal, 4999 Ft

A Tanácstalanság új színben tünteti fel a fővárosi zsidó tanácsot, mely elsősorban azért keltett gyűlöletet a budapesti zsidókban, mert a németek kényszerítésére, és Dorogi Farkas Ákos polgármester rendeletére megszervezte a zsidóházakba, a „szétszórt gettóba” való költöztetést. Nem a Síp utcában működő és Müller Rezső vezette lakásosztály tehetett a kényszerhurcolkodás folytán előállt szörnyű zsúfoltságról, de az utókor emlékezete mégis hozzá kötötte. Ugyanakkor a fővárosi zsidó vezetőség érdemi lépéseket tett a már előkészített deportálás megakadályozására, szerepe volt a napjainkban is hevesen vitatott Koszorús-akció előkészítésében.

Zirkuli Péter: Egy átmenet krónikája. Párizs, 1989-1994

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Fordította Zsuppán András