Kormányos Ákos: Tö­re­de­­zett­­ség­men­tesítés. Forum Könyv­kiadó–FISZ, Újvidék–Budapest, 2021, 77 oldal, 2200 Ft

A kötetcímet illetően a versek elé kiemelve olvasható egy definíció, amely informatikai fogalomként adja meg a töredezettségmentesítést. A meghatározás közepén egy, a kötet világát tekintve idegen szövegnek ható (rákeresve valóban, alig módosítva, egy tanulmányban is fellelhető), élettörténetre vonatkozó árnyalás is olvasható; az infós meghatározást kettészelő betoldás nehezen illeszthető a versek kontextusához. Szerencsésebb lett volna ténylegesen Kormányos írásaiból kiindulva dúsítani a tech fogalmát. Nem is e kiemelt definíció alapján értékelném a verseket, hanem az alapján, hogy más fogalmakat mennyiben árnyalnak és gazdagítanak. Olyanokra gondolok, mint az érzékenyítés vagy a szolidaritás. Ezekben nagyon sok fontos újat hoz a kötet.

Csehy Zoltán: Aritmikus képzelet. Avantgárd zene, Chance Poetry és epikus gravitáció Cselényi László műveiben. Kalligram Polgári Társulás – Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Dunaszerdahely–Pozsony, 2021, 180 oldal, 2100 Ft

A nehézségek leküzdésének nagyon jó módját választotta Csehy, tudniillik nem klasszikus értelemben vett irodalomtörténeti elemzéseket végez, hanem „részint a kortárs zenei mozgások újabb paradigmáihoz közelítve, részint a kortárs irodalmi mozgások felől aktuális olvasási stratégiákat is felvillant”. Mindezeket megelőzően Csehy Zoltán pontosan megmutatja azt az irodalomtörténeti közeget is, amelyben Cselényi életműve született és azt is, amelyben az első időkben értelmeződött.

Villányi László: mindenek előtt
Géczi János: Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral
Sirokai Mátyás: Lomboldal
Maurits Ferenc: Berlini versek

Lisa Taddeo: Három nő. A szen­ve­dély hatalma. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Athenaeum Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 352 oldal, 3999 Ft

A szerzői vállalást a kötet alcíme pontosítja: „a szenvedély hatalma” az, amelyet Taddeo az általa 8 éven át interjúvolt három nő személyes története révén tárgyalni akar. Egy erősen érzelemalapú jelenségről írni az újságírás módszereivel érdekes eredményre vezet: a Három nő mondatai feszesek, tárgyilagosak, a leírások színtelenek, az egyes szám harmadik személyű szöveg még inkább távolítja a szereplőket.

Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe. Verses elbeszélés. Forum Kiadó, Újvidék–Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 117 oldal, 3500 Ft

Böndör kötetében – nem megszokott módon – 23 jegyzet található a költemények soraihoz, szavaihoz kapcsolva, s azokat kibontó végjegyzet, amelyet ugyancsak versek alkotnak. A szerkezet Esterházy Péter első regényét idézi, a Termelési-regény címűt. A Böndör-kötet jegyzeteiként szerepeltetett költemények sok esetben erősebb hatású szövegek, mint a prózaversfolyam, s olyan, részletesen ugyan ki nem fejtett, ám Böndör költészetének világához szorosan kapcsolódó szempontok is itt bukkannak fel, amelyek kétségtelenül gazdagítják jelen kötetet is. Ilyen, hogy egyet említsek, a „szerbiaidemagyar mese” (91.).

Beszédes István: Vagy lenolaj. Tipográfiai gyakorlat. zEtna Kiadó, Zenta, 2019, 65 oldal, 1500 Ft

A legérzékletesebb tipográfiai megoldás a Nem eladásbarát című első ciklus második, [Tipográf] című költeményében található. Beszédes István az ember írásmódjával fejezi ki a határ által kettészelt emberi létezés megosztottságát az alsó és felső, jobb és bal, külső és belső közötti „folyamatos […] / határátkelésében” (11.). A kötet az ilyen viszonyok és a fogalmak jelentéssel való felruházásának felelősségére figyelmeztető költeménnyel kezdődik, a [Kisállattartó] az egyik legsikerültebb darab. A verscímben jelölt metafora a ciklust záró [Méretellenes] című költeményben kap még egyértelműbb jelentést: „nem mindenki szeretne / lakni így, nem mindenki kíván / gondviselt kis kedvenc lenni, / van, aki végképp szakított a kisebbségi léttel, / olyannyira, hogy viszonylagos többség / legnagyobbja se lenne, s végső / álláspontja szerint méretellenes” (16.). Az első ciklussal keretbe zárva a kötetet az utolsóban is ez a tematika, vagyis a kisebbségihez való lekicsinylő viszonyulás jelenik meg az Egy kisebbecske óriás című versben, amely egy a lírai elbeszélő szomszédságában lakó kisebbecske óriásról szól, aki tudatosan vagy sem, de alapvetően meghatározza a megszólaló életét. Hasonló viszonyulásról tudósít a kötetzáró Ugyanott című költemény is: „Olyan furcsa, / hogy még mindig ugyanott laktok, / és én még mindig nem jártam nálatok” (63.).

Balázs Attila: Magyarfauszt. Forum Kiadó, Újvidék, 2019, 369 oldal, 4500 Ft

Balázs Attila legújabb műve nem ad egységes, következetesen végigvezetett történetet, a három időben és térben ugyancsak külön világot képviselő főszereplő közös jelenetekben mozgatása sokkal inkább sajátos összefüggések megmutatására inspirálja a szerzőt. Kérdésessé válik az egy és az egyedi történet megragadhatósága is, s a történelmi események újramesélése a korábban kialakult minősítésüket is felülírja. Ezt mutatja a hátsó borítóra is kiemelt jelenet, amelyben a Magyarfauszt egyik központi motívumaként működő magyar Szent Korona eredetét, tisztaságát firtatják a szereplők. Balázs Attila a történelem és a kulturális kincsek nemzeti kisajátíthatóságát kérdőjelezi meg, s ebből a szempontból a három főszereplő kiválasztása kimondottan izgalmas írói döntés. Az (érték)ítéletek esetlegességének megmutatása a Magyarfauszt egyik legfőbb erénye.

Cirok Szabó István: Agancspark
Antalovics Péter: Távoli pólusok
Benedek Miklós: Miközben halkan
Kormányos Ákos: Paraván

Juhász Erzsébet: Határregény
Herceg János: Szikkadó földeken
Végel László: Egy makró emlékiratai
Tolnai Ottó: Nem könnyű

Szajbély Mihály: A homokvárépítés öröme. JATEPress Kiadó, Szeged, 2016, 277 oldal, 3465 Ft

A homokvárépítés öröme nem átgondolatlan válogatás és öncélú újraközlés eredménye. Ezt jelzi a szövegek összekapcsolhatósága is. Sokszor emlegetett és elemzett irodalomtörténeti közhely-témának tűnhet például annak boncolgatása, hogy a hírlapok, illetve a különböző sajtótermékek miként változtatták meg a könyvírási és -olvasási szokásokat a XIX. században. Ez a kérdés azonban összecseng Szajbélynek azokkal a fejtegetéseivel, amikor a mai képernyőről és papírról történő olvasás minősége és tempója közti különbségeket firtatja Jókai kapcsán.

Hász Róbert: Ígéretföld

Patak Márta: A test mindent tud

Piszár Ágnes: A teljesség fragmentumai

Orcsik Roland: detoNáció

Sinkovits Péter: Orfeum. zEtna Ki­adó, Zenta, 2014. 165 oldal, 2000 Ft

Böndör Pál: Bender & Tsa. Forum Kiadó, Újvidék, 2014. 175 oldal, 2500 Ft