2019-ben inflációs folyamat indult a világban. 2020-ban még csak 3,2 százalékot tett ki, majd 2021-re 4,4, 2022-re pedig 8,7 százalékra emelkedett. Ezek a világátlagszámok azonban nem mutatják a valóságot. A statisztika, mint annak idején statisztikaprofesszorom egyetemi tanulmányaim első évében, első előadásában már elmagyarázta, átlagokkal dolgozik, de átlag a valóságban nem létezik. A 2022. évi átlag mögött például az húzódik meg, hogy Luxemburgban 1, Svájcban 2,5, az USA-ban 3, de néhány csődországban, mint Szudán vagy Venezuela, 260, illetve 222 százalékos volt a pénzromlás.

A két szomszédos, évszázadokig egy államszervezetbe tartozó ország mintha valamilyen versenyben lenne egymással. A magyar vezetők az elmúlt évtizedben nemegyszer beszéltek – a Magyarországon gyakran használt becenéven – az „osztrák sógor” utolérésének céljáról, sőt, a magyar miniszterelnök már bejelentette a nagy célkitűzést, Ausztria behozását a már csak karnyújtásnyira levő 2030-ra. Hogyan is állt ez a két ország egymáshoz viszonyítva a modern XIX–XX. században?