A diktátor áldozatai
► Vera Politkovszkaja: Egy anya. Anna Politkovszkaja élete és szenvedélyes harca az igazságért. Fordította Todero Anna. Athenaeum Könyvkiadó, Budapest, 2023, 159 oldal, 4499 Ft
Vera, a könyv szerzője huszonhat éves volt anyja halálakor. Bár hegedűművésznek készült, hivatásának mégis az újságírást választotta. Egy televíziós csatornánál dolgozva személyesen tapasztalta meg a diktatúra erősödését. Ennek alapja a Putyin által „alkotmányreformnak” nevezett törvényi változtatás volt, amellyel saját hatalmát kiterjesztette, és időben is szinte korlátlanná tette. A törvény betűje szerint hatalmon maradhat akár 2036-ig. Így megerősödve indította meg 2022 februárjában birodalomépítési tervének újabb hadjáratát, az Ukrajna elleni inváziót. Mivel pedig a háború indítását nemcsak a nemzetközi jog tiltja, hanem az oroszországi törvények is, ezt hivatalosan „különleges katonai művelet”-nek nevezték el.
Az elszalasztott esély
► Jonathan Freedland: A szabadulóművész. Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. Fordította Torma Péter. Athenaeum Könyvkiadó, Budapest, 2023, 448 oldal, 5300 Ft
Walter először tizenhét évesen szökött meg szülőhazájából, Szlovákiából, ahol már 1942-ben elkezdődött a zsidók deportálása. Budapesten azonban nem maradhatott, a visszaúton elfogták. Sorsa megpecsételődött, vonatra tették Auschwitz felé.
Itt megjárta a földi pokol minden szegletét, dolgozott vegyi üzemben, kőfejtőben, szolgálatot teljesített a zsidórámpánál. Ide érkeztek a rabok, akiket azzal hitegettek, hogy nemsokára együtt lehetnek családtagjaikkal és visszakapják útipoggyászaikat.
Föld alatti vizeken
► Bikácsy Gergely: Vad Mecsek 1944. Cserépregény. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2022, 166 oldal, 3200 Ft
Különös könyv ez, szövegrészei néha mintha összeállnának egy kirakós játékká, de mégsem alkotnak teljes képet. A szereplők, még ha valóságos személyek nevét viselik is, nem azonosíthatók velük. Gerézdi Rabán – Rabanus barát – bizonyos vonásaiban egyezik a neves reneszánszkutatóval, más tekintetben nem is hasonlít rá. Távolról még Fülep Lajos, Itália nagy ismerője, a tudós és zengővárkonyi lelkipásztor is felbukkan a könyvben, humanista latinsággal említve.