(Anish Kapoor kiállítása, MacRo Múzeum, Róma, megtekinthető április 17-ig.)

(Forgács Péter: Véletlen Testek Történetei. Molnár Ani Galéria, megtekinthető április 28-ig.)

A Véletlen Testek Történetei című kiállításon szereplő művek, melyek testeket állítanak elénk, a nyolcvanas évekből való, jórészt talált fotók felhasználásával születtek. Ilyen módon kidobott, azaz a készítőik vagy a tulajdonosaik által „cenzúrázott” képekről van szó – legalábbis a művész által megalkotott, a kiállítási projektet egységbe fogó narratíva szerint. A talált képekbe Forgács Péter belefestett: jelentés nélkülinek tetsző színes foltokat, amelyek annyiban mégiscsak értelmet nyernek, amennyiben a funkciójuk az, hogy elrejtsék az arcokat: maszkká lényegüljenek.

(Szűcs Attila Kísértetek és kísérletek című kiállítása a  Ludwig Múzeumban február 19-ig tekinthető meg.)

(FERi Feminista projekt galéria, 2016. 11. 25.–12. 17.)

Deczki Sarolta: Fordított világ. Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2016. 311 oldal, 2500 Ft

Egy kritikagyűjtemény szükségképpen széttartó: sokszínűséget és sokféleséget fejez ki. Éppen olyan, mint Deczki Sarolta könyvének borítója, amelyen ragyogó színek és geometrikus formák kavalkádját látjuk. Ám amiképpen Kandinszkij művén (Sárga, vörös, kék) egységes képpé alakul a szétesőnek tetsző természeti látvány – annak ellenére is, hogy a kompozíció éppenséggel nem az olvasható narratíva megképzésén, hanem egyfelől a redukcióra való törekvésen, másfelől az alkotás szabadságának improvizatív erején alapul –, úgy ebből a kritikagyűjteményből is egységes kép rajzolódik ki.

(A Modigliani-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában okt. 2-ig tekinthető meg.)

(William Kentridge Berlinben)

(Molnár Ágnes Éva: A család albuma, Viltin Galéria)