Standeisky Éva

Nézem Derkovits Gyula képeit. Vajon hogyan lényegül művészetté, amit a festő megjeleníteni kíván? Mit jelent az ötágú csillag a magát püspökként ábrázoló 1922-es Süveges önarcképen? S mit a tíz évvel későbbi Három nemzedéken a tükörben megjelenő szakállas ember, a „nagyapa”, akiben a fiatalabbak már nemigen ismerik fel Marxot? Miért sok képén a rohanás, a menekülés, a tűzvész, az utcán egymáshoz préselődő emberek, a megbokrosodott lovak? A halott emberek? Honnan a lecsendesülő indulat?

Tovább

Tovább

Minden vers kisebb-nagyobb mértékben közéleti – szűkebb értelemben: politikai – költészet, ha abból indulunk ki, hogy egyetlen alkotás sem függetleníthető létrehozójától. Az író, a művész személyiségén és művein nyomot hagy a kor, amelyben él. A műalkotások óhatatlanul kor- és személyiségdokumentumok. Nem közhelyek ezek? Nem azért olvasunk verset, hogy megtudjunk valamit a költőről és arról a társadalomról, amelyben élt. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben tanúi lehetünk annak, hogy világszerte társadalomtudósok, elsősorban a társadalom- és mentalitástörténészek előszeretettel használnak forrásként irodalmi, képzőművészeti alkotásokat.

Tovább

„Az 1945 utáni időszak megírását valóban elölről kell kezdenünk. (...) nincsenek műhelyek, iskolák, nincsenek viták, nincsen közös nyelv, nincsenek közös fogalmaink" - fogalmazta meg szigorú ítéletét Varga László az ezredfordulón tartott konferencián.
Jelenkortörténetünk három emberöltőnyi időszakának egyik meghatározó periódusa a második világháború utáni néhány év, amely egy-két évtized elmúltával immár véglegesen kikerül a kommunikatív emlékezet csalóka bűvköréből, s átadja a helyét a történetírói értelmezéseknek.
Tovább

Tovább

Várallyay Gyula: Tévúton. Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban
Tovább

Tovább

Ketten egy új könyvről - György Péter: Apám helyett. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 308 oldal, 3490 Ft

Tovább

„A múlt jelenné akar válni, és ostromol bennünket" - írja Pierre Nora. (Emlékezet és történelem között. Napvilág, 2010. 289.) Valóban így lenne? S ha igen, melyik múlt, annak milyen szegmense, megnyilvánulása? Az, amire emlékezünk, amire igény van. De miért éppen az ily módon emlékezetközelbe hozott múltra, az így kiválasztódott múltdarabokra van szükségünk? Mitől függ a múlt jelenben kiemelt része(i) iránti kereslet?

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Tovább

Miért lenne „ismeretlen"? A magyar irodalomtudomány megújításában jelentős szerepet játszó 1968-as szegedi konferencián Babits Ősz és tavasz közöttje mellett A ló meghal, a madarak kirepülnek volt a téma. Úttörőnek számít Bori Imre és Körner Éva Kassák-könyve (1967, 1988), fontos munka Rónay György 1971-ben megjelent Kassák-életrajza. Aczél Géza a rendszerváltozás után (1999-ben) irodalomtörténeti monográfiában összegezte az addig született elemzéseket, értelmezte és értékelte az életpályát. És most csak néhányat emeltem ki az óriási Kassák-irodalomból.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2025