Gervai András

A második világháború utáni német nyelvű irodalom egyik nagy alakja, az író, drámaíró – nem mellékesen festőművész és karikaturista – Friedrich Dürrenmatt idén száz éve született. Néhány hete derült ki, hogy – több százezer honfitársához hasonlóan – őt is megfigyelte a svájci Szövetségi Rendőrség: megszakítással közel ötven éven át követték nyomon életét, pályáját, közéleti aktivitását.

Tovább

Zseniális tudós. A matematika Mozartja1. A problémamegoldás hercege.2 A matematikatudomány történetének második leg­ter­mé­ke­nyebb szerzője: 1525 cikket jegyez,3 több mint ötszázat társszerzőkkel. 8 tudományos akadémia tagja4 és 10 egyetem díszdoktora.5 Autonóm, nyitott személyiség. Kitűnő humorú, rendkívül művelt ember, aki imád vitatkozni, politizálni. Kritikus szellem: kiáll az igazságáért, harcol a szabadságjogaiért.

Tovább

Csak hat elemit végezhetett, de tehetségének és kitartó önművelésének köszönhetően behozta a hátrányt. Éppen 75 évvel ezelőtt iktatták be miniszterelnöki hivatalába. Emigrációban írt emlékirata páratlan történelmi dokumentum. Nagy Ferenc rendkívüli pályát futott be, emléke – érdemei ellenére – mégsem él a köztudatban.

Tovább

Molnár Gál Péter: Coming out
Woody Allen: Apropó nélkül
Phil Collins: Mindhalálig
Molnár Piroska: Kvittek vagyunk

Tovább

Tovább

Tovább

Sára Sándor (1933-2019). Szerkesztette Pintér Judit, képszerkesztő Kincses Károly, MMA Kiadó, Budapest, 2020, 400 oldal, 7800 Ft

Sokszínű pályáján tulajdonképpen a kezdetektől tudatosan építkezett. Ez lehet a magyarázata, hogy operatőrként meglepően kevés rendezővel dolgozott együtt. Igaza van Benke Attilának, amikor azt írja Arcokra írt történelem című tanulmányában, hogy Sára rendezői, de még inkább operatőri munkássága révén formálta is a magyar filmtörténet legfontosabb irányzatait. Sárát a legintenzívebb alkotói kapcsolat Kósa Ferenchez fűzte, három kisfilmjét és öt játékfilmjét (köztük a Tízezer napot, az Ítéletet, A mérkőzést) fényképezte. Szabó Istvánnak három filmjében alkotótárs (Apa, Tűzoltó utca 25, Budapesti mesék), Gaál István három kisfilmjében és két játékfilmjében operatőr, utóbbiak közül a Sodrásban a magyar új hullám emblematikus nyitódarabja. De az alkotótársak között ott van Gyöngyössy, Huszárik (Szindbád), Kardos, Ranódy, Radványi, Rózsa és Szőts is.

Tovább

A harmincas évek a szovjet állam történetének legvéresebb, leg­ke­gyet­lenebb időszaka. Paradox módon mégis ekkoriban nyitják meg (résnyire) az ország határait a turisták, az új rendszerrel szimpatizáló hírességek és a „hasznos idióták” (Lenin)1 előtt.

Tovább

Huszár Károly színészi karrierje a némafilmkorszakban teljesedett ki, de tehetségét hangosfilmekben is kamatoztatta. Magyar, német és amerikai filmekben játszott. Az egyik első magyar színész volt, aki hollywoodi sztár lett.1 A honvágy hazahozta, de sok évvel később újra elindult sikerei legfőbb helyszínére.

Tovább

1956. április 17-én a londoni Heathrow repülőtéren családja és tucatnyi újságíró, televíziós várt egy 12 éves magyar fiú érkezésére. Márffy-Mantuano Pétert Rákosiék évek óta nem engedték ki Angliában élő szüleihez és testvéreihez. Egy titkosszolgálati játszma áldozatává vált. Végül feltehetőleg Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár közbenjárásának és az enyhülési politikának köszönhetően jutott ki a vasfüggöny mögül.

Tovább

Ben Macintyre: Kém és áruló. A hidegháború legnagyobb kémtörténete. Fordította Tamás Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019, 420 oldal, 3990 Ft

Macintyre több mint száz órán át beszélgetett a hamis személyazonossággal valahol egy angol kisvárosban élő Gorgyijevszkijjel, s kifaggatta a brit szolgálatok jó néhány egykori tisztjét is. A Kém és áruló nemcsak két rivális titkosszolgálat játszmáit, egy mesterkém életét mutatja meg, de a KGB és a hatalom működését, módszereit, a tisztek szellemi és morális állapotát is, és sokat elárul a félelemben és kettős tudattal élő ország mindennapjairól, de a korszak hidegháborús légköréről is.

Tovább

Hajós Edit orvos, műfordító, szerkesztő, egykönyves szerző, pártaktivista. Balázs Béla első felesége. 1919 után négy országban is él, 1933-ban Angliában telepszik le. Már harminc éve kommunista, a mozgalom s a Szovjetunió elkötelezett híve, amikor 1949-ben Budapesten letartóztatják, s mint kémet hét évre bebörtönzik.

Tovább

Bob Dent: A vörös város
Elisabeth Åsbrink: 1947

Daniel Kalder: A pokoli könyvtár
Timothy Snyder: A szabadság felszámolása Oroszország, Európa, Amerika

Tovább

Tovább

Ifj. Miske-Gerstenberger Jenő számára a sors sok megpróbáltatást tartogat. Születése után három évvel törvénytelen származásúnak nyilvánítják, aminek hosszú ideig viseli a stigmáját. Megsebesül a világháborúban, túlél Gulag-táborokat, belekeveredik a forradalmi eseményekbe, megtapasztal üldöztetést.

Tovább

Martin Pollack: Az amerikai császár. A nagy galíciai kivándorlás. Fordította Halasi Zoltán. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 279 oldal, 2990 Ft

Pollack Az amerikai császárral visszatér erre az elátkozott vidékre, ahonnan a XIX. század nyolcvanas éveitől kezdve milliónyi szegényparaszt, zsellér és zsidó vándorol el az USA-ba, de Kanadába, Brazíliába és Argentínába is, kerítők, embercsempészek pedig évente tízezernyi fiatal lányt csábítanak külföldi bordélyokba. Pollack levéltári kutatáson alapuló, érdekes részletekben gazdag, izgalmas dokumentumregényében az exodus okait, körülményeit világítja meg, és a kivándorlási biznisz haszonélvezőit, császárait leplezi le.  

Tovább

Amikor 1942-ben a brit Mary Allison Walters – egy magyar arisztokrata diplomata felesége – elvállalja egy titkos brit katonai szervezet megbízását, hogy leveleket csempésszen Isztambulból Budapestre fontos közéleti személyiségeknek, nem sejti, hogy döntése hosszú időre drámaian meghatározza a saját és mások (a férje, a mostohafia és annak anyja) sorsát.

Tovább

Raoul Wallenberget 1944-ben Budapesten a közvetlen munkatársai elnevezték Wallenbergus Sanctusnak. „Szentté” avatták, de a mártíriuma még hátra volt. A szovjetek elrabolták, bebörtönözték, majd meggyilkolták. A Wallenberg klán – a svéd gazdasági, politikai, társadalmi életben meghatározó szerepet játszó leggazdagabb család – (Raoul közeli rokonai kivételével) szinte semmit nem tett érte. A hazája is elárulta – s aztán évtizedekre elfelejtette.

Tovább

Zoltán Gábor: Szomszéd
Csillaggal nem jó járni most
Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz
Szilágyi-Herman Erzsébet–Bod Péter: Barátom, Kim Ir Szen

Tovább

1937. március 19-én ünnepli 50. születésnapját. 32 éve van színpadon, 6 éve filmezik. A mozi hozta meg számára az országos ismertséget, népszerűséget. A közönség imádja, a filmrendezők, producerek a kasszasiker zálogát látják benne. Nem sejti, hogy két éven belül elhagyja a hazáját, s életéből már csak néhány év van hátra.

Tovább
Élet és Irodalom 2021