Altesti humor és irónia
(A Sírás nevetésig című kiállítás február 12-ig megtekinthető a Trafó Galériában.)
A humor itt olyan, az emberi léthez szervesen kapcsolódó, mélyről feltörő gyógymódként, valamint felismerést segítő gesztusként jelenik meg, amely valós stratégiai erővel bír a kollektív és a személyes problémák válságkezelésben. A vicc-csinálás nemcsak az elbagatellizálás módja lehet, hanem a feldolgozás és a figyelemfelhívás egészséges technikája is.
Inkognitó és jelenlét
► Hajdu István: Baranyay András. Neon Galéria, Budapest, 2022, 139 oldal, 7900 Ft
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a könyv tárgyként is kimagasló, hiszen a legtöbb művészmonográfiával vagy -katalógussal ellentétben eredeti módon tükrözi az alkotó szellemiségét. A kötetben a szöveg és a műtárgyfotók aránya átgondoltan szerkesztett, kiegyensúlyozott, amitől élvezetes forgatni a könyvet. A szöveget jól megválasztott szépirodalmi utalások, interjúrészletek, szöveg dokumentumok – olyan kiemelkedő személyiségek gondolatait olvashatjuk többek között, mint Bojár Iván, Tandori Dezső, Birkás Ákos, Beke László, Károlyi Zsigmond, Sebők Zoltán – teszik még izgalmasabbá, eltávolodva a rideg életmű leírásoktól, melyet tovább erősít a szerző néhol egészen személyes hangvétele.
Éjszaka valahol
(Balogh Kristóf József Anything is Anywhere című kiállítása 2022. november 30-ig látogatható a Glassyard Galleryben.)
Balogh műveinek nézése közben a támpontok nélkül botorkáló befogadó szinte lidércnyomás alatt érzi magát a festmények által teremtett idegen, kényelmetlen és irreálisnak ható helyzetben. A műveken a napszakot és a kültéri helyszínt leszámítva sem a jelenlévők létszáma, sem az összejövetel apropója vagy földrajzi, esetleg kulturális közege nem megállapítható. Ünnepként vagy szórakozásként éppannyira elképzelhető, mint negatív szándékú gyülekezésként: a szereplők mozdulatai vagy nem mondanak nekünk semmit, vagy kioltják egymást.
Boszorkánymesterek
(Chloé Macary-Carney Tony Lavazza kénes piramis-otthona című kiállítása 2022. szept. 18-ig látogatható a Budapest Galériában.)
Vázemberek
(Puklus Péter Egész életemben hazudtam című kiállítása július 24-ig látogatható a MűvészetMalomban.)
A teremhez kapcsolódó fotón Puklus átlényegül, összefestett teste animális mozdulattal reagál a művészlétre, elemében van. Ha a fotókon megjelenő alkotó személyes jelenlétét vesszük, akkor a kiállítás egy önmagát definiálni próbáló ember vallomásának tekinthető. Bizonyos értelemben univerzális pontokat fogalmaz meg Puklus, hiszen ezekkel a szerepekkel szinte mindenki tud azonosulni, kardinális jellegük viszont megkérdőjelezhető mások esetében. Ami közös bennünk, hogy mindannyian agonizálunk az emberként minket meghatározó utak autentikusságán. Ennek kaotikusságát és szerteágazását, a személyiségek és szerepek összetettségét egészen elvont formában kapjuk vissza a mindannyiunk által szükségszerűen végighazudott életet feltáró kiállításon.
Enyém a köztér
A szabadtéri alkotások helyzete azonban Magyarországon korántsem olyan felhőtlen, mint az év melegebb időszakának kezdete, így az utcák újjáéledésével egy időben ez a műfaj is kaphat némi figyelmet. A hazai köztereken ritkán találkozhatunk olyan alkotásokkal, amelyek akár hírből ismernék a kortárs művészet közegét. Ennek oka nem abban keresendő, hogy fogytán lenne a szoborállítási kedv, hiszen évente száznál is több szobrot avatnak Magyarországon. A megbízásokat vagy a ritkábban pályázatra beérkezett terveket szokás szerint olyan személyek értékelik, akiknek nincs elég ismeretük és rálátásuk a művészetre ahhoz, hogy kritikailag viszonyuljanak a felállítandó szoborhoz vagy a felkért alkotó teljesítményéhez.
Lábjegyzetek a szélhez
(Koronczi Endre Ha a kanálból kifújja a szél a levest című kiállítása február 20-ig tekinthető meg az m21 Galériában.)
A terem közepén húzódó, közel öt méter magas fóliafal, a galéria adottságait kihasználva, egy üvegfalon keresztül látható kültéren folytatódik, feltárva egy evidens, mégis kevésbé tudatos kettősséget, nevezetesen, hogy a kinti szél csak egy válfaja ennek a jelenségnek. Az installáció szabadtéri részén a természetes szél cibálja a kitett anyagot, míg a belső térben hosszan elnyúló fólia sokkal kisebb léptékű változásokra reagál, mint a felszálló hő vagy a mozgásban lévő látogató által keltett „menetszél”, amitől a kiállítás lélegezni kezd.
Pán Péter effektus
(A Posztfelnőtt című kiállítás november 11-ig megtekinthető a Knoll Galériában.)
A tudás fája
(Az Elfelejtett tudások jegyzéke című csoportos kiállítás október 3-ig látogatható a Budapest Galériában.)
Lelki székeink
(A Hajgató Terézia x Slam Poetry Miskolc nevű projektkiállítás június 27-ig látogatható a Miskolci Galériában.)
Amorf világ
(Csató József Broken Bones of the Heart című kiállítása május 21-ig látogatható a Deák Erika Galériában.)
Lesz mit ennünk
(Süveges Rita Mellette minden puszta gyom című kiállítása 2021. április 18-ig látogatható az Inda Galériában.)
Ez az emlék velünk marad
(A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye a Kossuth tér és az Alkotmány utca torkolatánál)
A fém kora
(A kiállítást bemutató videoanyag elérhető a K-Arts Művészeti Alapítvány honlapján: www.karts.hu)
A cső titka
(Éles Lóránt Rejtett terek című kiállítása november 13-ig látogatható a Parthenón-fríz teremben.)
Emberarcú istenállat
(Gallai Judit Ágnes TriaMala. Tűz Tenger Asszony című kiállítása szeptember 6-ig látogatható a szentendrei ÚjMűhely Galériában.)
A képzőművészeti torta krémje
(A Top 10 című csoportos kiállítás 2021. január 11-ig látogatható a Vaszary Galériában.)
Érdekes tanulságként rajzolódik ki, hogy Magyarországon továbbra is a hagyományos táblaképfestészet lehet a legbefolyásosabb művészeti ág, hiszen a tíz képzőművész közül nyolcan ebben a legaktívabbak. Kis Varsó, illetve Szöllősi Géza életműve eltér ebből a szempontból, de Bukta Imre és Maurer Dóra művészi praxisa is sokoldalúságáról ismert. Habár a kiállítás anyagában ez a gazdagság nem domborodik ki, azért jelzésértékűen látható Bukta Imre egyik ikonikus fotográfiája az óriás GMO kukoricát tartó vidéki néniről, illetve Maurer Dóra Dosszié című, 1990–1996-ig készült projektjének egyes darabjai, amelyekkel a művészi alkotófolyamatot mutatja be.
Papírból sem lesz szalonna
(Sztefanu Marina és Fülöp Gábor Papírszalonna című kiállítása 2020. július 22‑ig látogatható a Telep Galériában)
A Telep Galéria folyamatosan friss, gegekkel teli, szórakoztató és a kortárs létre, aktuális szituációkra reagáló tárlatoknak ad helyet. A kis, emeleti kiállítótér most újra nyitott, és olyan tárlattal indított, ami, ha akarjuk, reagál a vírushelyzetre, ha akarjuk, nem arra vonatkozik. Nézőpont kérdése. Természetes, hogy a műélvezők egy ideig abban is a pandémiát fogják látni, aminek messze semmi köze sincs ahhoz. Például egy papíruborkában, a Telep Galériában. A felvetés akármennyire abszurd is, sajnos megmagyarázható, de ennek a kritikának nem erről kell szólnia, és nem is kívánja ezt taglalni, mindössze azt a félelmemet mutatja, hogy az újranyitást követően az elmúlt hónapokra erőltetetten reagáló műalkotások és tárlatok árasztják majd el a világot. De ez szerencsére nem ilyen.
A hasadékok aljáról
Áfra János–Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés. Alföld Alapítvány–Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2020, 120 oldal, 3000 Ft
Képzeljünk el egy tökéletesre simított gömböt, amely minden irányból ugyanazt a képet mutatja, és amely épp emiatt semmiképp sem összeegyeztethető Áfra költészetével. Hanem tegyünk mellé egy abszolút szabálytalan, térbeli sokszöget, amely minden nézetből más arcot ölt, logikája megfejthetetlen, mégis átsugárzik rajta egy másfajta értelem. Ez már olyan lenne, mint a kötetben szereplő művek. Az olvasásnál át kell adnunk magunkat intuícióinknak.