Versengő sógorok
(Mantegna und Bellini – Meister der Renaissance, Gemäldegalerie, Berlin. Megtekinthető június 30-ig.)
A padovai asztalosnak egy közepes piktornál inaskodó fia korán kiugró tehetség volt, hamar önállósult, és 1452-ben benősült a velencei Bellini művészdinasztiába. Ez nagy előnyt adott a konkurenciával szemben, mert magával hozta a műhelytitkok mellett a személyzetet és kontaktusrendszert is. A nagyjából egykorú két ifjú művész egy évtizedig megosztotta műtermét, vállvetve dolgozott, inspirálta vagy akár „másolta” is egymást, sokszor nyíltan felvállalt „ikerképeket” alkotva egész pályafutása során, és ezen az sem változtatott sokat, amikor 1460-ban Mantegna családostól Mantovába költözött, hogy udvari festőként a Gonzaga hercegi famíliát szolgálja, míg Bellini haláláig Velencében maradt, felváltva egyházi, főúri és állami megrendeléseket teljesítve.
„Vandál” vendég Dániából
(Asger Jorn – Das druckgrafische Werk, Museum der Moderne Salzburg – Mönchsberg. Megtekinthető június 30-ig.)
Bennfenteseknek ismerős lehet az 1948–51 közt működött nemzetközi művészcsoport – a Cobra –, amelynek elnevezése Koppenhága, Brüsszel és Amszterdam kezdőbetűiből adódott össze, de a benne tömörült egyes alkotók – a dán Asger Jorn, a belga Christian Dotremont vagy a holland Karel Appel, Constant és Corneille – lajstromát már kevesebben tudnák felsorolni.
Az ifjú és az idős Picasso
(Der junge Picasso – Blaue und Rosa Periode, Fondation Beyeler, Riehen. Meghosszabbítva június 16-ig. Picasso – Das späte Werk. Aus der Sammlung Jaqueline Picasso, Museum Barberini Potsdam, megtekinthető június 16-ig.)
Pop art brit módra
(British Pop Art – Meisterwerke massenhaft aus der Sammlung Heinz Beck, Ludwiggalerie – Schloss Oberhausen. Megtekinthető május 12-ig.)
Korai Lassnig–Rainer
(Lassnig – Rainer, Das Frühwerk. LENTOS Kunstmuseum Linz, május 19-ig, Museum Moderner Kunst Kärnten, Klagenfurt, június 14.–szeptember 1. között)
Utak a szabadba
(Wege ins Freie – Von Waldmüller bis Schindler. Leopold Museum, Bécs. Megtekinthető április 28-ig.)
Múlt heti számunkban sajnálatos módon egy másik kritikát közöltünk a képanyaghoz, így utólag adjuk közre az Utak a szabadba című kiállítás ismertetőjét. Olvasóinktól, a szerzőtől és a múzeumtól elnézést kérünk.
Csend lármás korban
(Die Stille im Lärm der Zeit – Marc, Macke, Nolde – Meisterwerke aus der Sammlung Ziegler. Kunstmuseum Moritzburg, Halle/Saale. Megtekinthető május 12-ig. Lapunk képeit a kiállítás anyagából válogattuk.)
Csend lármás korban
(Die Stille im Lärm der Zeit – Marc, Macke, Nolde – Meisterwerke aus der Sammlung Ziegler. Kunstmuseum Moritzburg, Halle/Saale. Megtekinthető május 12-ig)
Ex-centrikus modernek mikrotörténetei
(Museum global – Mikrogeschichten einer ex-zentrischen Moderne. Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen, K20 Düsseldorf. Megtekinthető március 16-ig.)
Kokoschka és kora
(Oskar Kokoschka – Das druckgrafische Werk im Kontext seiner Zeit, Museum der Moderne Salzburg – Mönchsberg. Megtekinthető február 17-ig.)
„Átlátni” Schielén...
(Egon Schiele – Wege einer Sammlung, Orangerie – Unteres Belvedere, Bécs, február 17-ig látható.)
Hárman a tengernél
(„Ein Tag am Meer. Slevogt, Liebermann & Cassirer” Landesmuseum Mainz. Megtekinthető február 10-ig.)
Japán-mánia
(Im Japanfieber – Von Monet bis Manga, Arp Museum Bahnhof Rolandseck, Remagen. Megtekinthető január 20-ig.)
Avantgárd áramlatok
(Vom Expressionismus zum Informel, Museum Barberini Potsdam. Megtekinthető február 10-ig)
Poétikus fotók
(Eva Besnyö Photographin, Budapest–Berlin–Amszterdam; Käthe Kollwitz Museum Köln. Megtekinthető december 9-ig.)
Képek és könyvek
(Bilder und Malerbücher, Kunstsammlung Jena, megtekinthető november 18-ig.)
A bemutató hívóképe és plakátja Chagall idilli jelenete, öt libbenő ruhájú és kibontott hajú, kasztanyettával táncoló nőről, békésen legelésző juhok és virágzó fák, bokrok fölött lebegve, röpködő gerlepárral. Erik Stephan kurátor a mottót is tőle kölcsönözte: „Biztos vagyok benne, hogy Rembrandt szeret engem.” Egyrészt azért, mert a rendező szerint az orosz–zsidó származású francia mester – aki német és amerikai földön is élt – kiváló közvetítő lett a keleti és nyugati kultúra között. Másrészt, mert már húszévesen barátságot kötött olyan festőkkel, mint Robert Delauney, Fernand Léger és Amadeo Modigliani, illetve olyan költőkkel, mint Guillaume Apollinaire, Max Jacob vagy Blaise Cendrars, hidat építve a piktúrától az irodalomig.