Bryan Caplan és Zach Weinersmith: Szabad a pálya. Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? Fordította Ürögdi Barbara, Sarkadi Zsuzsanna és Kun Dániel. Wunderlich Production Kft., Budapest, 2021, 284 oldal, 4500 Ft

Sajnos a könyv a továbbiakban sem veszi figyelembe a klímaváltozást és a gazdaság növekedésének határait. Annak középpontba állításával, hogy a nyitott határok kedveznének a gazdasági termelékenységnek és növekedésnek, Caplan inkább aláássa, mintsem szolgálja a nyitott határok eszméjét. Pedig meggyőző érv lehetett volna a nyitott határok mellett, hogy nagyrészt éppen a gazdag országok gazdasági tevékenysége felelős azokért a folyamatokért, amelyek a klímaváltozás menekültjeit elűzik hazájukból, ezzel fokozva a globális migrációt.

Jean Ziegler: Leszbosz, Európa szégyene. Fordította Piróth Attila. Théâtre le Levain és Le Monde Diplomatique, Bègles–Budapest, 2021, 152 oldal, 2500 Ft

A tanúságtétel mellett Ziegler írása szégyenkezésre felhívó pamflet is. Ziegler mélyen hisz a szégyen erejében. Nem hadseregek tartatják be az emberi jogi nyilatkozatokat, hanem az, hogyha elég sokan tulajdonítunk nekik erkölcsi érvényt ahhoz, hogy megszegőiket tömegek részéről sújtja megvetés, ami szégyent vált ki belőlük. Ennek előfeltétele, hogy egy kritikus tömeg átlássa, hogy az ő képviseletükre hivatott politikusok semmibe veszik az értékeket, amelyek képviseletével megbíztuk őket. Az unió mindent elkövet, hogy minél kevesebben tudjanak partot érni és menedékkérelmet benyújtani, miközben az emberi jogok egyetemes nyilatkozata kimondja, hogy minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni.

Götz Aly: Európa a zsidók ellen 1880–1945. Fordította Kerényi Gá­bor. L’Harmattan Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 384 oldal, 3990 Ft

Aly azt fejti ki könyvében, hogy a holokauszt elválaszthatatlan a XIX. és a XX. század legcsodálatosabb eredményétől: az oktatás kiterjesztésének köszönhető tömeges társadalmi felemelkedéstől. Tehát a jó a gonosznak kedvezett. Egyre több embernek lett módja az oktatást a társadalmi mobilitás eszközeként használni, és ezt a zsidók korábban kezdték, így egyre többen kerültek abba a közelségbe velük, ami a gyűlöletre váltható irigység alapfeltétele. Ezt „vitára bocsátott nehezen elviselhető belátásként”, nem tézisként tálalja. Éppen az olvasó gondolkodásra késztetése a könyv legnagyobb érdeme.

Götz Aly: Az egyensúlyát nem találó nép. A németek a szabadság­tól való félelem és a kollektivizmus között. Fordította Huszár Ágnes. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2019, 291 oldal, 3900 Ft

A kötet alapkérdésére, nevezetesen, hogy hogyan követhette el és hogyan ignorálhatta egy nép a nácizmus bűneit, a válasz lényegét összefoglalja a cím és a bevezető, méghozzá Wolfgang Mattheuer Az évszázad lépése című 1984-es szobrának egy lehetséges értelmezésével. Ez az alkotás egy olyan embert ábrázol, aki előre akar haladni, ám középpont hiányában nem talál egyensúlyi helyzetre, így vezetésre vár, mondja már meg valaki: merre van az előre?

Bácskai Éva: Századok hullámain. Egy szegedi zsidó család letelepedésének története. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2018, 258 oldal, 2900 Ft

A zsidó történelem és a holokauszt iránt érdeklődő közönséget nem szólítja meg a szerzői ajánlás, és ennek üzenetértéke van. A Seifmannok szegedi család, sorsuk fordulópontjai egybeesnek városuk történetének fordulópontjaival (1849-es utolsó szabadságharcos kormányszékhely, árvíz), amíg a zsidótörvények ki nem tépik őket a többségi társadalommal való sorsközösségből. Minden Seifmann nemzedék élete olyannyira hasonló megannyi hasonló társadalmi helyzetű család életéhez, hogy az olvasó a történetből megérti: minden városnak megvolt a maga Seifmann családja, és minden családnak megvolt a maga Szegede. Mindenki szeretne otthon lenni, a messziről jött zsidók is, amikor engedték őket, otthont választottak és ragaszkodtak hozzá, ameddig hagyták őket. A történet általánossága miatt érint meg minket, és nem utolsó sorban a szerző iránti empátia okán: mennyi kutatásra képes egy (nem történész) utód az ősei iránti együttérzéstől és kíváncsiságtól hajtva!