Deák Dániel

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Korábban megjelent már egy cikk e lap hasábjain, amely a jogfolytonosság és a jogi formatisztelet fontosságát hangsúlyozta (Alkotmányos puccsok, ÉS, 2021/26., július 2.). Ebben az írásban a lex Zétényi ügyben hozott alkotmánybírósági határozatra (11/1992. [III. 5.] AB) figyelemmel ér­vek olvashatók amellett, hogy ha egy új rendet a választásokon – eset­leg – győztes, de a parlamentben csak egyszerű többséggel ren­del­kező demokratikus ellenzék nem a régi rendre vonatkozó szabályok betartásával kíván bevezetni, akkor a változtatás sem legális nem lesz, sem pedig legitim.  Ezen a nyomvonalon haladva az is megkérdezhető, hogy – figyelembe véve a magyar társadalom mély megosztottságát – helyes lehet-e az elmúlt hetekben hangsúlyossá vált újraalkotmányozás gondolata.

Tovább

A lengyel alkotmánybíróság október 7-i határozatában (K 3/21.) arról fejtett ki véleményt, hogy az Európai Unió Bíróságának beavatkozási kísérletei a lengyel igazságszolgáltatási rendszerbe sértik a lengyel alkotmányt és Lengyelország szuverenitását.

Tovább

Tovább

A fenti cím idézet, amely a Bibliából származik (Ter. 12. 2.).  A gendervita és a homofóbia meg- vagy elítélése nem ideológia, hanem áldás vagy átok, élet vagy halál kérdése. Homofób rendszabályok vagy verdiktek életeket nyomoríthatnak meg.

Tovább

Tovább

Az országgyűlés 2021. április 27-én törvényt fogadott el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA).  Ezzel a magyar felsőoktatási intézmények nagy része a közfeladatot ellátó, közérdekű és közhasznú szervezetként működő alapítványok fenntartásába került.  Az alapítványok a rájuk vonatkozó polgári jogi szabályok szerint magánszemélyek. Könnyen észrevehető az ellentmondás egyfelől a közérdek és közhaszon, másfelől a magánszemélyi státus között.

Tovább

Az EU Bírósága március 16-án közzétett két ítéletet.  Az egyik tárgya a lengyel kiskereskedelmi adó (C-562/19. P.), a másiké a magyar reklámadó (C-569/19. P.).  A lengyelek a Magyarországon 2010-től bevezetett ágazati különadók mintáját követték, és a magyarhoz hasonlóan a lengyel kormány is hamar összeütközésbe került az uniós versenyhatósági feladatokat ellátó Európai Bizottsággal.  Utóbbi megítélése szerint ugyanis az árbevételtől függő, de a nyereségességtől független progresszív adóztatás tiltott állami támogatáshoz vezet.

Tovább

Tovább

Október 6-án látott napvilágot az EU Bírósága („EUB”) ítélete az ún. lex CEU ügyében (C-66/18.).  Mint már nem először, a magyar kormánynak a jogállami problémákkal kapcsolatos álláspontját az uniós bírói hatóság ismét elvetette.  A döntés súlyát növeli az a körülmény, hogy az ítélet nagytanácsban született.  A jogeset végeredménye annyira nyilvánvaló, hogy senkit nem is lephetett meg a döntés. Érthetően itthon és külföldön egyaránt élénk visszhangot váltott ki.  A sajtó tárgyalta az ügy politikai hátterét, és taglalta a lehetséges politikai következményeket.  Kevés figyelem jutott azonban magára az ítéletre.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A globális ökológiai válság korszakváltások halmaza, amelyben összegződnek az egyéni, társadalmi, civilizációs és planetáris problémák.  Az alábbiakban állást foglalunk abban a vitában, amely Felcsuti Péternek nemrég a tárgyban közzétett írása nyomán bontakozott ki (Globális felmelegedés – Bizonyosságok és bizonytalanságok, ÉS, 2019/28. július 12.).

Tovább
Élet és Irodalom 2022