► Cait Flanders: A kevesebb több. Fordította Bakonyi Berta. Libri Kiadó, Budapest, 2023, 229 oldal, 4299 Ft

Flanders hazájában, Kanadában ismert bloggernek számít, aki többféle függőséggel, így alkoholizmussal, drogfogyasztással és mértéktelen evéssel is eredményesen küzdött meg, míg egy napon rádöbbent, hogy vásárlási mániája is pont ugyanilyen függőségként telepedett rá életére. „Éveken át éltem abban a hitben, hogy szükségem van az alkoholra ahhoz, hogy jobb legyen az életem, ugyanúgy, ahogy azt hittem, bizonyos dolgok megvásárlása is javít az életemen,” írja könyvében. Miután tévedését felismerte, elhatározta, hogy szakít addigi életmódjával, és egy éven át csakis olyan dolgokat vásárol, amelyekre feltétlenül szüksége van, így például élelmiszert és tisztálkodószereket. Tiltólistára kerültek viszont egyebek mellett a ruhák, a cipők, az elektronikai cikkek és a dísztárgyak.

► Jane Goodall, Douglas Abrams: A remény könyve. Fordította N. Kiss Zsuzsa. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2022, 256 oldal, 4390 Ft

Van tehát okunk a reményre? Jane Goodall szerint feltétlenül: rendíthetetlenül bízik az emberi értelemben, a természet megújulóképességében, a fiatalok erejében, és nem utolsó sorban az emberi elszántságban. A remény azonban aktivitást, tetteket követel. Nem helyes tétlenül reménykedni, hogy majd minden jól alakul, hanem cselekednünk kell. Márpedig minden nap bőven van lehetőségünk cselekedni. Ahogyan Jane Goodall hangsúlyozni szokta: minden döntésünk befolyásolja a Föld jövőjét, és nekünk kell eldönteni, hogy milyen irányú legyen ez a hatás. A legkisebb döntések is számítanak, hiszen a kis tettek összeadódnak. Jó példa erre, hogy a pálmaolaj iránti igény elkezdett csökkenni, és ez részben a tudatos vásárlóknak köszönhető, akik nem hajlandók pálmaolajat tartalmazó termékeket vásárolni. A pálmaolaj ugyanis a legfőbb oka a délkelet-ázsiai esőerdők irtásának. Az orángutánok fennmaradása a tudatos vásárlókon múlik.

► Péntek Csaba: A hamburgered ára. Luna Blanca Könyvműhely, Bu­dapest, 2022, 224 oldal, 5390 Ft

A szerző, aki nemrég még maga is húsevő volt, sokak számára kínos témához nyúlt, könyve mégsem lesz kellemetlen egyetlen olvasó számára sem. Péntek Csaba nem prédikál, nem ítélkezik, nem győzköd az igazáról, és még csak nem is siránkozik. A hamburgered ára tulajdonképpen beszámoló egy személyes utazásról, amelynek elején a szerző egészségügyi gondjai miatt kezdi el csökkenteni húsfogyasztását. Az út végére pedig nemcsak egészségesebb emberré válik, hanem boldogabbá is, aki az állatokat társainak, önmagát pedig a Föld bolygó egyik polgárának (és nem uralkodójának) tartja.

Könyvében Carson nem tagadta, hogy néha szükséges a vegyszerezés, de ellenezte a peszticidek átgondolatlan és túlzott mértékű használatát. Hangsúlyozta, hogy a mérgező vegyszereket a legnagyobb körültekintéssel és a lehető legkisebb mennyiségben kell használni. Ugyanakkor Carson alternatív megoldásokat is javasolt a vegyszerhasználat csökkentésére vagy kiküszöbölésére. Kifejtette például, hogy a monokultúrák kifejezetten kedveznek a kártevőknek, mert kiiktatják vagy lecsökkentik a természetes korlátozó mechanizmusokat. Ez azt is jelenti, hogy a kevesebb monokultúra kisebb vegyszerhasználatot jelent. Könyvében Carson ígéretes lehetőségként számolt be a biológiai védelemről is.

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése. Fordította Sóskuthy György. Park Kiadó, Budapest, 2021, 371 oldal, 4999 Ft

Frans de Waal új könyvének nagy érdeme, hogy a szerző a záró fejezetben a téma etikai vonatkozásait is tárgyalja. Ha tudjuk, hogy az állatoknak gazdag érzelmi élete van, és hozzánk hasonlóan képesek fájdalmat és örömet érezni, tudnak boldogok vagy boldogtalanok lenni, akkor hogyan kárhoztathatjuk őket arra, hogy különféle laboratóriumokban és a nagyüzemi állattartás foglyaiként szűk ketrecekben, magányosan tengessék életüket?

Mowat 2014-ben, kilencvenhárom éves korában hunyt el. Művei több tucatnyi nyelven jelentek meg és több millió példányban keltek el szerte a világon. Irodalmi díjak egész sorával tüntették ki és számos egyetem fogadta díszdoktorává. Már életében szinte nemzeti kincsként tekintettek rá, sokan ma is Kanada egyik legnagyobb írójának tartják.

Farley Mowat legjelentősebb művei a modern környezetvédelem hőskorában születtek (a Ne féljünk a farkastól! 1963-ban, a Meg kell ölni a bálnát? 1972-ben látott napvilágot), ami jól mutatja, hogy Mowat a kezdetektől fogva a zöld mozgalom élvonalába tartozott. Nem túlzás azt állítani, hogy művei témájukat, irodalmi minőségüket és legfőképpen hatásukat tekintve is történelmi jelentőségűek a természet- és környezetvédelemben.

Peter Singer: Az állatok felszabadítása. Fordította Garai Attila. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2019, 284 oldal, 2950 Ft

Ha egy ártatlan embert megkínoznak, azt a többség erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja. Singert az a kérdés foglalkoztatja, hogy miért tartjuk a kínzást etikai értelemben rossznak. Azért, mert a megkínzott ember intelligens? Vagy mert képes valamely nyelven kommunikálni? Nyilvánvalóan nem; az intelligenciának és a kommunikációs képességnek semmi köze ahhoz, hogy a kínzás helytelen. Singer szerint egy embert megkínozni azért rossz, mert az illetőnek ez szenvedést okoz. A szenvedés okozása az, ami miatt a kínzás erkölcstelen. És éppen ez az, amiért állatokat kínozni szintén erkölcstelen. Singer meggyőzően érvel amellett, hogy az egyenlőség elve minden olyan élőlényre érvényes, amely képes szenvedni és boldogságot átélni.