Mellár Tamás

Egy statisztikai adat annyit ér, amennyire bíznak benne, következésképpen a nemzeti statisztikai hivatalok számára különösen fontos a bizalom megszerzése és megtartása. Ezt könnyű kimondani, de sokkal nehezebb megvalósítani, hiszen a statisztikai hivatalok fenntartója az állam, és legfőbb megrendelője a mindenkori kormány. És hát, ahogy mondani szokás, aki fizet, az muzsikáltat. A kormányok természetesnek tartják, hogy a költségvetési pénzekért a hivatal olyan adatokat gyűjtsön nekik, amelyek hasznosak, és amelyek megkönnyítik a hatalomgyakorlásukat. Ezért aztán a főstatisztikusokra (a nemzeti statisztikai hivatalok vezetőire) hárul az a nehéz feladat, hogy egyszerre feleljenek meg a kormány elvárásainak és a hiteles tájékoztatás feladatának.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A képviselővé választásom után a rövidített tavaszi ülésszak volt az első, amelyet az Országgyűlés falai között eltölthettem honatyaként. Sokan kérdezték tőlem,  mi a véleményem a parlamenti képviselői munkáról úgy általában és ellenzékben, a Fidesz újabb kétharmados nyomasztó fölénye mellett. A kérdésre szinte minden esetben azt válaszoltam, hogy sok rosszat gondoltam előzetesen, de azért a valóság mindezt jelentősen felül-, pontosabban fogalmazva, alulmúlta. Most, az őszi ülésszak kezdetén úgy döntöttem, hogy ezekből a páratlan élményekből néhányat megosztok az olvasókkal is, hogy legyen néhány konkrét kapaszkodójuk, amikor a „tornyos házban” történtekről alkotnak véleményt.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A legutóbbi három negyedév növekedési száma elég egyértelműen mutatja, hogy a megelőző három esztendő 3 százalék körüli növekedési ütemét az idén nem fogjuk elérni. A növekedés lassulását a kormányzati gazdaságpolitika is érzékelte, s a tendencia megfordítására igen erőteljes – hat év alatt mintegy 40 százalékos minimál- és a jelentős járulékcsökkentés hatására ugyanilyen mértékű átlagos – béremelést helyezett kilátásba. Az inspirációt minden bizonnyal az adta, hogy az idei évben 7 százalékkal emelkedtek a bérek. Nem kell ugyanis mást tennie a kormányzatnak, mint fenntartani az elkövetkező öt évben is ezt az ütemet, s akkor a kamatoskamat-számítás szerint kijön a 40 százalék. Tegyük hozzá, hogy ehhez a kincstári optimizmushoz szükség van a közgazdászok által kedvelt „ceteris paribus” (egyébként változatlan feltételek) elv érvényesülésére is. A változatlan feltételek fennállása persze nemcsak azt jelenti, hogy a bérek emelkednek nagy ütemben, hanem hogy a GDP is ugyanilyen mértékben, tehát 40 százalékkal fog emelkedni hat év alatt.

Tovább
Élet és Irodalom 2021