► Robert Elton Brooker III – Erdész Ádám: Kner Albert. Művész, ikon, legenda. Corvina Kiadó, Budapest, 2023, 1226 oldal, 18 900 Ft

A könyvben bő választékot láthatunk Kner Albert javarészt Budapesten, kisrészt a frissen Romániához került Temesváron készült szellemes, hol nyugatiasan modern, hol keletiesen archaizált grafikai és iparművészeti munkáiból, melyek alapján Magyarországon hírnevet és elismerést szerzett. Amerikába érkezve azonban mindent újra kellett kezdenie. Nem tudott angolul, nem voltak kapcsolatai, de amerikai felesége által segítve, tehetsége, szorgalma, kreativitása és helyzetfelismerő képessége révén hihetetlenül gyorsan beilleszkedett az alkatának egyébként alapvetően megfelelő amerikai életbe.

► Bokor László: Társadalom, trauma és a szelf viszontagságai. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2023, 152 oldal, 4100 Ft

A kötet igazi szenzációja a második blokk első tanulmánya, mely már címével is felcsigázza az olvasó érdeklődését. Azt kérdezi a címben a szerző, hogy „volt-e Oidipusznak Oidipusz komplexusa?”. A válasz röviden, hogy nem volt, nem lehetett, mivel Oidipusz apa nélkül nőtt föl, hiszen szülei születése után tették ki a kőtengerbe, ahol azonban nem halt meg. Bokor narratívája szerint Oidipusz tragédiájának forrása az apa, Laiosz bűne, aki Pelopsz vendégszeretetét élvezve elcsábította, majd elhagyta vendéglátója fiát, aki szégyenében és bánatában öngyilkos lett.

Kovács Zsolt: A Napkirály ányoldalai
Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság
Borhi László: A túlélés stratégiái
Botos Máté, Fejérdy Gergely (szerk.): Honore et virtute

► Levelek a Kner család életéből, 1938–1949. Válogatta, az utószót és a jegyzeteket írta Erdész Ádám. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 725 oldal, 7999 Ft

A levelek alapján kibontakozó családregény csúcspontja Imre fia, Mihály levele, melyet 1945. december 5-én a család Gyomán maradt jó barátjának, az innovatív kisgazda-politikusként ismert Rácz Lajosnak írt. A levél írója bejelenti, hogy az 1944-ben történtek után nem kíván tovább élni. Mint írja, „ha valaki, akkor én igyekeztem beleilleszkedni a magyarságba és igyekeztem magamnak is úgy feltüntetni a dolgot, hogy ami történt nem a magyarság bűne volt. Azonban úgy látszik, az én esetemben nem válik be az, hogy az idő mindent meggyógyít. Minél messzebb kerülök időben ezektől a dolgoktól, csak annál tisztábban látom át, hogy milyen tudatos aljassággal és előre megfontolt szándékkal történt minden”.  Az egykori Kner-villában berendezett múzeum vitrinében ma is olvasható levél minden sora vádirat az emberi aljasság és gonoszság ellen. Mihály szerint „az emberiség olyan lejtőre jutott, amelyből talán már nincsen visszaút”.

► Zsigó Jenő: Vezetőszáron. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 336 oldal, 5999 Ft

A könyv első fele egy életútinterjú, mely Neményi Mária szerkesztésében ad hiteles és teljes képet a nyírbátori nem túl tehetős zenész cigány családból a fővárosban került ambiciózus fiatalember sikerekben bővelkedő pályájáról, melyet szociális munkásként, zenészként, tehetséggondozóként a főváros egyik peremkerületében, majd a rendszerváltozás után, a bővülő lehetőségeket kihasználva a fővárosban befutott. Nem hallgatja el a konfliktusokat sem, melyek egy része meg nem alkuvó személyiségéből, másik része viszont a bürokratikus közeg ellenállásából, a társadalmi közömbösségből táplálkozott.

Herzl Tivadar: Napló (1895–1904)
Roman Sandgruber: Hitler apja
Munkácsi Ernő: Hogyan történt?
Márai Ilona: Betűbe zárva

► Ladányi János: Rossz időben, rossz helyen. Családom és csa­lád­talanságom története. Kép­mel­lékletekkel. Aura Kiadó, Budapest, 2022, 111 oldal, 2800 Ft

Szó esik a barátokról, akik között zsidók, nem zsidók egyaránt voltak és vannak. A gyermekkori emlékekre nem vetülnek rá a múlt árnyai, de a könyvben nyomon követhetjük a folyamatot, melynek eredményeként a szerző lelkekben végzett ásatásai nyomán feltámadnak a feledésre ítélt emlékek, felbukkannak a széttört zsidó identitás sebző szilánkjai.

Miszlivetz Ferenc, Sümegi István, Szabó Gábor, Szommer Ildikó, Tokaji Nagy Erzsébet: Daliás idők – Ó, azok a ’80-as évek! Kortárs Könyvkiadó – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Budapest, 2022, 351 oldal, 5000 Ft

Az egészében is érdekes és figyelemreméltó könyv vitathatatlanul legérdekesebb fejezete A szakkollégiumi mozgalom jelene és jövője címmel 1987. október 30. és november 1. között Velemben megtartott megbeszélés jegyzőkönyvezett felszólalásainak válogatása, melyet a szakkollégium egykori diákja, ma a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézet kutatója, Sümegi István készített. Sümegi a fejezet címeként az egyik résztvevő, Bába Iván első nap elhangzott felszólítását választotta, mely úgy hangzott, hogy „Kellene már csinálni egy jó kis demokráciát, mert az idő lassan elszáll felettünk”. Az ironikus de sürgető felszólítás megtetszett Németh Zsoltnak, aki a megbeszélés másnapján kinagyítva kifüggesztette a mondatot az előadóterem falára.

Csillag István: Tetszettünk volna forradalmat csinálni. Reformok és fordulatok. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 350 oldal, 3900 Ft

A nyolcvanas évek „dinamikus helybenjárása” részeseként Csillag azonban azt is leírja, s jól dokumentálja, hogy az irracionális gazdasági rendszer megreformálásának útjában távolról sem csak Kádár balhitei álltak. Fontosabb volt az országot pórázon tartó moszkvai főnökök ellenállása, akik, bár maguk állították Kádárt oda, ahol volt, valójában sosem bíztak benne, s erre volt is alapjuk, hiszen Kádár 1956-ban megtanulta, amit Hruscsov és az utána jövők nem tudtak megtanulni, hogy a nép jóléte ellen nem szabad harcolni.

Ladányi János: Terepszemle. Emlék és útravaló (Képmelléklettel). HTSART-UMK, Budapest, 2021, 66 oldal, ármegjelölés nélkül 

A kötet egyik legszomorúbb írásában Ladányi az ország területén eleinte foltszerűen megjelenő gettósodó kistelepülésekről ír, melyek idővel egymásba kapcsolódnak, létrehozva a gettósodó térségeket és országrészeket. Ezekre a helyekre nem jutnak el az Európai Unió jóvoltából Magyarorszának juttatott pénzek. A többségi társadalom által magára hagyott világban az ott élők maguk teremtette kultúrája uralkodik, melybe a szerző által idézett források szerint belefér ezen területek országtól való elszakadásának követelése is. E riasztó Kasszandra-jóslatra rákontráznak a megszállott etnonacionalisták, akik azt mondják, hogy „akár három megyét is szívesen adunk, csak a többiből legyen cigánymentes övezet.” (26.)

Földes György: Nemzet és hegemónia (1945–1989). Napvilág Kiadó, Budapest, 2022, 240 oldal, 3600 Ft

A könyv csúcspontja, amikor Földes leírja Kádár János és lllyés Gyula 1974 áprilisában létrejött találkozását (135.). A kezdeményező a pártfőtitkár volt, aki hazafelé tartva autójából észrevette a közelében lakó, arra sétáló Illyést, megállíttatta az autót, és megszólította. Az Imrédyn, Rákosin szocializálódott költőfejedelem nem volt rest Kádár Jánosnak feltenni a dodonai kérdést, hogy „mi lesz?”

Ádám Veronika: Távolból őrzöm. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020, 284 oldal, 3999 Ft

A regény szociográfiai hűséggel mutatja meg a New Yorkba került zsidók magyarságukkal vívott küzdelmeit, melyek eredményeként kiből színtiszta amerikai, kiből teljesen zsidó vagy a magyar nyelvbe és irodalomba örökre beleszerelmesedett magyar zsidó lett.

Magyar Bálint–Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája. Egy fogalmi keret. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 876 oldal, 9990 Ft

A könyv cselekvéselméleti keretben kalauzolja az olvasót a posztkommunista átalakulás labirintusában, melyben megbújik a liberális demokrácia is, de többnyire csak annak csökött, patronális változata. A cselekvés kerete az állam, a cselekvők a politika, a gazdaság és a társadalmi együttélés  terepein tevékenykednek, aminek eredménye ritkán valódi liberális demokrácia, mely ha létre is jött, védtelen a kívülről és belülről rátörő veszélyekkel szemben.  Az eredmény többnyire patronális vagy konzervatív autokrácia, s legrosszabb esetben piackihasználó diktatúra, melyet csak egy hajszál választ el a kiindulóponttól, a kommunista diktatúrától.

Ladányi János: Lassú elszakadás. Önéletrajzi töredékek. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 81 oldal (+ képmellékletek), 2800 Ft

Ladányi könyve a hiányról szól, melyet a szemtanú hitelességével ad elő, aki még tudja, látja, amit az utána jövők már nem tudnak, nem látnak, mert mire megérkeztek, a múltból már nem maradt sem emlék, sem varázslat. Érzékletes portrékat olvashatunk a családról, melynek mindkét ága asszimiláns, jómódú zsidó  felmenőkig vezet, akik útjai a Monarchia prosperáló, felívelő időszakában Újpesten keresztezték egymást. Megismerjük az élhetetlen Ervin bácsit, a magas rangú vezérkari tisztet, aki  a szarajevói merénylet idején éppen a trónörököst szállító autó mögötti járművet vezette. Rajta is túltett Gyuri bácsi, aki ha kicsinyt becsípett, a kávéházi dorbézolást megunva, lóháton ülve, pisztollyal lövöldözött az Árpád úton. Az anyai ágon a nagymama sokáig nem értette meg, hogy nem egy elszegényedett, de még mindig elég gazdag nagykereskedő lánya, hanem egy, a nagykereskedők mércéjével mérve szegény ügyvéd felesége.

Volker Ullrich: Nyolc májusi nap
Pelle János: Vérvád, hisztéria, népítélet
Federico Finchelstein: Fasiszta hazugságok
Konok Tamás: Emlékkövek