Kovács Zoltán

Tovább

Tovább

Lapzártakori hír szerint Emmanuel Macron Párizsba hívta Orbán Viktort. Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy a magyar kormányfő – a Bloomberg amerikai csatorna értesülése szerint – levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, arra kérve őt, hogy törölje a jövő heti uniós csúcstalálkozó napirendjén szereplő, az uniós költségvetéssel és az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatos pontokat.  Orbán egyre több uniós diplomatát fordít maga ellen, és tegyük hozzá, egyben Magyarország ellen. Macron szerint még van remény, azért is hívta Orbánt, hogy kompromisszumra jusson vele.

Mielőtt Magyarország még az unió határán kívül találja magát, idézzük fel, honnét indult Orbán, és milyen utat járt be, mígnem lépésnyire került attól, hogy az országot nyugatról visszavezesse keletre, ahol nyilván tárt karokkal várják a neki már régóta szimpatikus utódállami féldiktátorok, a csodált török és belarusz elnök, nemkülönben az általa korrekt vezetőnek nevezett Vlagyimir Putyin.

Tovább

Tovább

A kilencvenes évek elején egy szerdai kora esten az azóta már elhunyt Balaskó Jenővel ültünk a Stáhly utcai borozóban, vártuk, hogy a közeli nyomdában korrigálhassuk a levonatokat. Balaskónak azon a héten verse jelent meg, de amúgy is szeretett éjszaka benézni a Szikra Nyomdába. Elolvasott mindent, ami a keze ügyébe akadt, nekem pedig kapóra jött, akkoriban minden szerda éjjel imprimáltam a ÉS-t. Fröccsöket ittunk éppen, amikor megjelent az ajtóban Zacsek Gyula MDF-es politikus, parlamenti képviselő, és letelepedett az asztalunkhoz. Addig nem ismertem személyesen, de nyilván tudtam róla: jellegzetes alakja volt az első szabad választás utáni parlamentnek. Kezdeményezésére 1991-ben alakult meg a privatizációt kritizáló országgyűlési képviselők csoportja, a Monopoly-csoport, talán van, akinek még ismerős a név. 1993 tavaszára feloldhatatlan konfliktusba keveredett az MDF vezetésével, nyáron már ki is zárták az akkori kormánypárt országgyűlési frakciójából. Ahogy emlékszem, nemcsak a privatizációt támadta, de mindent és mindenkit, aki külföldről kapott pénzt. Épp Soros György szapulásába fogott, minthogy az támogatja a Szadeszt meg a Fideszt.

Tovább

Tovább

Tovább

Akkor hát mára ide is eljutottunk: olyan térségi országok tartanak előrébb nálunk, amelyek a kelet-európai változások idején lényegesen rosszabb helyzetben voltak, mint mi. A lenézett és sokkal mélyebbről induló Lengyelország vagy a szovjeturalom alatti Észtország már rég elénk került, nemcsak a GDP-t tekintve. (Szlovákia is előttünk volt sokáig, amíg a korrupció és a rossz kormányzás tönkre nem tette.) Aztán, hogy a blama még nagyobb legyen, akkoriban emlékezetesen bántó megjegyzések is elhangoztak főként Romániát illetően, aztán lám, mi lett belőle? Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlése alapján: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. Vagyis Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte Magyarországot.

Tovább

Tovább

Tovább

A hét elején folytatódott az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének, a Schadl–Völner néven futó büntetőpernek a tárgyalása. Mint ismeretes, előbbi a végrehajtói kar korábbi elnöke, utóbbi pedig egykori igazságügyi államtitkár. Ők a két fő vádlott, a vádirat szerint Schadl korrumpálta Völnert. A per kedden a koronatanú, F. Vivien meghallgatásával folytatódott. F. Vivien Schadl bizalmasa volt, és úgy lett az ügy koronatanúja, hogy a komoly bűncselekményekkel gyanúsított nő vádalkut kötött és részletes beismerő vallomást tett a nyomozóknak. Részletesen vallott Schadl ügyeiről, ezért nem lett belőle vádlott, csak tanú. Mintegy tíz évet dolgozott Schadl mellett, hivatalosan végrehajtójelölt volt, ám valójában pénzügyesként tevékenykedett. A lefoglalt tárgyakat eddig egy dobozban őrizték, a ragasztót felbontva egy pingvin alakú pendrive-ot szedett elő a bíró. Schadl titkárnője szerint ezen vezette a – többek között – Völnernek átadott pénzeket. A tárgyaláson kiderült, hogy a korábbiakhoz képest újabb autókat, repülőgépet és hajót találtak Schadl tulajdonában, ezért az ügyészség kérvényezte, hogy azokat foglalják le. Hosszan vizsgálták Schadl asztali naptárait, amelyekbe a programjait jegyezte föl.

Tovább

Tovább

Tovább

A helikopterezés, a domesztikált szarvas leterítése meg a magáncélra használt katonai gép családi röptetése után most hirtelen megjelent a jachtozás meg arany mercedesezés, amivel a kormány momentán alig tud mit kezdeni. Csak annyit érzékel, hogy a népnek lassan herótja lesz az esztelen kormányközeli urizálástól. A Mészáros-féle hajó tíz vendég fogadására alkalmas, a legénység tizenhárom tagú, két medence van a fedélzeten, a Super­yachtfan nevű oldal szerint az ára 75 millió dollár lehetett. 360 forintos dollárárfolyamon számolva ez 27 milliárd forint – sorolja a luxusjacht paramétereit a Telex. Most, ugye, azt kéne elmagyarázni az egyre súlyosabb inflációtól szenvedő meg az amúgy is mininyugdíjból élő százezreknek, hogy mi ez az egész. Közelebbről, hogy olyan emberek, akik ilyen-olyan karrierjüket javarészt állami pályázatokra és támogatásokra alapozták és alapozzák, miért nem képesek visszafogni magukat. Miért kell idegesíteni azokat, akiknek hónap végére elfogy a pénzük. Nem vagyok populista, nem az a kérdés, miért vannak gazdagok, hanem az, a Mészáros házaspár hogyan engedheti meg ezt magának, de bizonyos határ és mérték fölött, párosulva a pökhendiséggel, ez intelligencia és ízlés kérdése. A politika pedig végső soron ízlés kérdése is.

Tovább

Tovább

Tovább

A Magyar Nemzeti Bank 113 millió forintra büntette a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Bankholdingot. A büntetésre vállalatirányítási, kockázatkezelési, tőkemegfelelési és értékvesztésképzési, továbbá adatszolgáltatási hiányosságok miatt került sor. Ez derült ki a jegybank hétfői közleményéből. A 113 milliós bírságból 6 millió az Euroleasingé, az MBH Bank leányvállalatáé. A lízingcég veszteséggel zárta ugyan a 2022-es évet, tulajdonosa annak a 27 milliárd forint értékű luxusjachtnak, amin Mészáros Lőrincet és családját fotózta le a 444.hu munkatársa.

A közlemény megjelenése után néhány nappal az RTL Híradó megkérdezte Gulyás Gergelyt, mi a véleménye a jegybanki bírságról és a NER-es bank működéséről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint fontos, hogy a bankok betartsák a szabályokat és profitjukból hozzájáruljanak a költségvetés stabilitásához a nehéz időszakokban is. Gulyás tehát ilyenformán Mészárosnak is üzent, amikor kijelentette, „a jelenlegi helyzetben én mindenkitől sokkal nagyobb szerénységet várnék. Fontosnak tartom, hogy senki ne gondolhassa, hogy nem részese annak a nemzeti közösségnek, amely hihetetlen nehézségekkel szembesül a koronavírus után és a jelenlegi háborús időszakban. (...) Kisebb hajó, nagyobb szerénység.”

Tovább

Tovább

Tovább

Újra napirenden a kis forgalmú vasútvonalak ügye. Ez az alapjában véve közlekedési kérdés lassan két évtizede a politikai alkudozás fontos terepe. Egyfelől a jobboldal hazugságainak, másfelől a korábbi szocialista – szabad demokrata kormány gyávaságának a története. A Fidesz útja a kis forgalmú vasútvonalak megvédésétől ezek leállításáig. Az MSZP–SZDSZ útja a reformtervektől a szétesésig.

A vita arról folyik, hogy meg kell-e menteni ezeket a kevés utast szállító vasútvonalakat. Különösen ott, ahol mindössze néhányan váltanak jegyet, és az utazóközönség legföljebb a szabadjegyes vasutasokkal bővül. Ezt a forgalmat át kell terelni autóbuszra. A korábbi szocialista – szabad demokrata kormány második ciklusában reformba kezdett, és a visszafejlesztést ambicionálta, ez az államkassza sok milliárd forintos megtakarítását jelentette. Az akkori kormány bezárt több száz kilométer vasúti pályát, aztán leállította a tervet: megijedt a Fidesz ellenpropagandájától. A jobboldali ellenzék álláspontja ugyanis az volt, hogy a kis forgalmú vonalak azért kis forgalmúak, mert az állam nem költ rájuk, korszerűtlenné váltak, lassúak, emiatt nem utaznak rajtuk elegen.

Tovább
Élet és Irodalom 2024