Haskó László

Tovább

Tovább

Aztán 10 óra felé érkezett meg egy kétszemélyes, erősen kapatos különítmény. S. úr, a szemetes, fekete télikabátban, és A. úr bőrdíszműves, zöld lódenben, vállán első világháborús szuronyos karabély. Ezt onnan tudom, hogy apám megkérdezte A. urat, hogy tudja-e használni a fegyvert, aki nemmel válaszolt. Apám elkérte a puskát szétszedte, összerakta, közben részletesen – mint a kiképzésnél – magyarázott. A. úr csodálattal hallgatta, aztán rátért a tárgyra. Hát Haskó úr, arról lenne szó, hogy magát fel kellene akasztanunk. Központi utasítás. Hol van a központ? – kérdezte apám. Az titok, mondta a szemetes. Illetve nem tudjuk, mondta a bőrdíszműves. Értem, mondta apám, akit nem először, nem is másodszor ítélt halálra valamilyen központ. És határidő van? Az nincs! – nézett egymásra a két forradalmár. Akkor előbb igyunk valamit – ajánlotta apám. Bement a házba, kihozott egy liter cseresznyepálinkát és három poharat.  Koccintottak.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Flautner Lajos: Lagúnák gyermekei. Velencei festők regényes történetei. IAT Kiadó, Budapest, 2021, 262 oldal, 3990 Ft

A szépség és a rettenet – a dolgok természetét ismerve – elkerülhetetlenül összeütközik. Veronesét beidézi az inkvizíció, amiért Utolsó vacsora című festményén Krisztussal együtt szerepeltetett arra méltatlan figurákat. Veronese megkéri Tizianót, hogy tanúskodjon mellette, aki a politika pimaszságán felháborodva természetesen kiáll Veronese és (kiváltképpen) a művészet szabadsága mellett. A tárgyalást a Tízek Tanácsa termében tartják, amelynek falait Tiziano és Veronese képei ékesítik. Ez azonban nem befolyásolja az inkvizítorokat, illetve csak annyira, hogy – szerintük – enyhe ítéletet hozzanak. A szokásos kínzások helyett arra ítélik Veronesét, hogy fesse át a képét, ami számára a kínzásnál is rosszabb. Szerencsére – emberi alakot öltve – megérkezik a „Deus ex machina”, vagyis a happy end.  Lesbia és Lorenzo is egymáséi lesznek és az Utolsó vacsora is átfestetlen marad. Meg lehet nézni! Érdemes.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024