Mélyi József

Boros Géza: Minden más vá­ros­nál városabb. 100 bejegyzés Velencéhez. Ludwig Múzeum–Kor­társ Művészeti Múzeum, Bu­da­pest, 2021, 159 oldal, 3900 Ft

Boros Géza számos jelentős könyvet, tanulmányt írt az elmúlt évtizedekben a magyarországi köztéri emlékművekről, a kulturális minisztérium munkatársaként hosszú időn át fontos szerepet töltött be a művészeti intézményrendszer alakításában, s évek óta a Velencei Biennálé Irodájának vezetője a Ludwig Múzeumban. Írásainak, munkájának kulcsfogalma mindig is a kultúra megőrzése volt; ha egy régi kifejezést kicsit kiforgatunk: szemlélete most is a múzeumőré. Velencéről szóló írásának legfontosabb szava így a fenntartás lehet, ami egyszerre jelentheti a kultúra megtartását és a puszta fennmaradást.

Tovább

Mindez elsősorban akkor szúrna szemet, ha egy újfajta, vegyes valóságot teremtő applikációval mindig a szemünk előtt lehetne a város egy-egy 10-20 vagy 50 évvel ezelőtti állapota. S ha már létezne ilyen alkalmazás, a hol kiábrándító, hol meglepően újító szellemű múltra rávetíthetnénk azokat a terveket is, amelyek egy-egy környezetről valaha születtek. Milyen kiáltó lenne az ellentét a köztéri plakátok mostani vizuális igénytelensége és nemcsak a harmincas, de akár a kilencvenes évek hirdetőtábláinak ma már meglepőnek tűnő megoldásai között! Persze létezhetne még ordítóbb ellenpont: az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus egykori díszletei és a 2021-es esemény vásári városképei között.

Tovább

(Jovánovics György Minta / az eredeti MÜ­PA-reliefek című kiállítása december 20-ig látható a Fugában.)

Lehet, hogy ebből a lebegő státuszukból következik, hogy a Jovánovics-művek közül a Müpa-reliefek azok, amelyek a leggyakrabban adtak vitára okot. Fitz Péter élesen bírálta a színezést, miközben több, igencsak színérzékeny festő mellette tette le a voksát, híres zenészek imádták, hasonlóan híres karmesterek gyűlölték. Hosszú távon mégis úgy tűnik, hogy a többtonnás zengőpanelek lebegése vitathatatlanul összenőtt a koncertterem építészeti értékeivel – Demeter Nóra és Zoboki Gábor alkotása Magyarország egyik legjobban sikerült kulturális tere.

Tovább

(Gerhard Richter Valós látszat című kiállítása november 4-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.)

Tovább

(A budapesti Eucharisztikus Kongresszus oltárépítménye)

Tovább

(A madarak tapsolnak, amikor felszállnak című kiállítás október 31-ig látható a Paksi Képtárban.)

Tovább

(Hámos Gusztáv és Katja Pratschke Construction című kiállítása – némi augusztusi szünet után – szeptember 10-ig látható a Molnár Ani Galériában.)

Tovább

(Kelemen Zénó Embermentők című alkotása a Pozsonyi úti református templom előtt)

Tovább

Tovább

Tovább

(A Hét év, 150 kiállítás – 125 éves a Műcsarnok című tárlat jelenleg a Műcsarnok honlapján tekinthető meg, virtuális séta formájában.)

Tovább

Tovább

(A Néha az óceánnal merülök című kiállítás március 26-ig látható a Deák Erika Galériában.)

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

(A Művészet és játék című kiállítás augusztus 2-ig tekinthető meg a szentendrei MANK Galériában.)

A szentendrei tárlaton látható művek a virtuális játékok és a valóság összefonódásának mára természetes alapjáról indulnak, egy részük ennek hullámain szörföl – egymásra vetít, átírja a technikát, kiélezi a hasonlóságot –, egy másik fele pedig direkt ellene megy: visszamegy a múltba, szétbontja a technikát, szándékosan analóg marad.

Tovább

Tovább

Fátyol Viola 2011-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, ahol a fotónak egy olyan megközelítésmódja állt akkoriban az oktatás középpontjában, amely az azt megelőző időszakot uralta: a beállított, narratív kép készítése, illetve egy olyan képi nyelv elsajátítása, amely a világ leképezésére egyszerre emelkedett, hatékony és hatásos eszköznek tűnt. Az egyetem után közvetlenül már elsősorban ez a felfogás jellemezte Fátyol munkáját, miközben az ezredvég egykori kérdése, hogy vajon lehet-e vagy kell-e határvonalat húzni képzőművészet és fotográfia között, számára már természetes módon, szinte fel sem merült. A következő években azután az egyetemen fókuszba emelt látásmódot két, más jellegű képnyelvi megközelítés váltotta fel, illetve egészítette ki.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022