Donald Trump választási kampánykörútjának egyik állomásán, a nevadai Elko városának repülőterén jelentette be október 21-én, hogy az Egyesült Államok kész felmondani az 1987 decemberében megkötött INF-szerződést, amely az amerikai és szovjet rövid és közepes hatótávolságú szárazföldi indítású rakéták megsemmisítéséről rendelkezett. Sokak szerint ez volt az a megállapodás, amelyhez leginkább köthető – és nem csak szimbolikus értelemben – a hidegháború lezárulta. S ez volt az a szerződés, amely nemcsak korlátokat szabott a fegyverkezési versenynek, de két fegyvertípust fel is számolt, megnyitva ezzel az utat a hadászati nukleáris fegyverek fokozatos leszerelése előtt.

Nincs abban semmi meglepő, hogy az emberek nagy többségének szinte fogalma sincs arról, hogy mi történt 1917 februárjában és milyen döntéseket hozott az Ideiglenes Kormány, mert a megkérdezettek csaknem fele továbbra is úgy gondolja – a szovjet korszakban tanítottaknak megfelelően –, hogy az akkor történteknek „önmagukban nincs semmiféle jelentősége”, azok ugyanis „csupán az októberi forradalom előzetes szakaszát” jelentették

Az a világos színű diplomatatáska, amelyet Kerry a repülőgépből kiszállva kezében szorongatott, sokak fantáziáját meglódította. Még Putyinét is, aki a Kremlben megtartott találkozó elején rá is kérdezett, vajon mi lehet abban a táskában, hogy azt a külügyminiszternek személyesen kell cipelnie.

„Putyin már-már személyes ügyének tekinti, nehogy Aszaddal olyasmi történjék, mint ami 2011-ben Kadhafival történt. De az is nyilvánvaló, hogy a szíriai eseményekbe való katonai bekapcsolódás további célokat is követ. Oroszország számára a rezsim megvédése módot ad rá, hogy ne csak megőrizze közel-keleti jelenlétét, hanem – siker esetén – meg is erősítse azt. Továbbá arra is jó, hogy elterelje a hazai közvélemény figyelmét Moszkva ukrajnai.” kudarcáról.