Károlyi Csaba

Tovább

(Belső közlés. A Klubrádió irodalmi műsora, 2023. október 30. Szerkesztő Pályi Márk, műsorvezető Szegő János.)

Bevallom, hozzám Grendel Lajos közelebb áll, mint Nagy Gáspár, részben azért, mert elbeszélő prózával foglalkozom, részben azért, mert izgalmasabbnak érzem az életművét. A róla szóló beszélgetés pedig olyan alapos összefoglaló volt húsz percben, hogy le a kalappal. Szilágyi Zsófia csupa jó kérdést kapott, és csupa jó választ adott. Szegő ügyesen a Csehszlovákiai magyar novella említésével kezdte, és ezzel máris a dolgok közepébe kerültünk.

Tovább

A gazdag pályát érzékelve most az irodalomkritikusra koncentráltunk, aki eleve beszélgetésnek tekinti a bírálatait. Nem érintettük a művészetfilozófiai műveket, a „Tisztelt közönség, kulcsot te találj…” című tanulmánykötetet, a Hamisítást, a Winckelmann-könyvet és A táj keletkezéstörténeteit, meg a képzőművészettel kapcsolatos írásokat. Ez a szöveg a Városmajor 48 Alapítvány számára készített 36. beszélgetésem szerkesztett, erősen rövidített verziója. A teljes beszélgetés az alapítvány YouTube-sorozatában megnézhető.

Tovább

► Piros Vera: A fáraó megérkezik Lisszabonba. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 112 oldal, 3500 Ft

A távlatot a beszélő számára Portugália adja. Onnan néz vissza korábbi életére és apjára. A naplófejezetek előtt szereplő nyitószöveg a leginkább lírai költemény, az 1755-ös nagy lisszaboni földrengést idézi meg. „A gyász eleganciája mégsem a gyász tabuja, hanem a gyász méltósága. Akkor is, ha apánk halála és a lisszaboni földrengés: a mindenható kegyelembe vetett hit megrendülése. Vagy éppen ellenkezőleg?” – írja a fülszövegben Fehér Renátó. Később, egy finom rész a kissé mumifikálódó apát így írja le: „Az ablakon keresztül figyelem apámat. Apám szép. Két hete egyre szebb. Az elmúlt két hétig nem tudtam, hogy szép. Várakozik. Aztán a fáraó előlép.” (92.) Ennyi kis fogódzót kapunk itt a cím értelmezéséhez. Igazából a nő érkezik meg Lisszabonba, és immár egyértelmű, ki az első számú férfi az életében: „A felesége vagyok, és meghalt az apám.” Ezután a 98. oldalon portugál sorokat is olvashatunk, köztük egyetlen magyar nyelvű mondat: „Az ég annyira kék”.

Tovább

(Élt egyszer egy Olvasó. A Pál utcai fiúkról beszélgetett Mészáros Márton és Neszlár Sándor.)

Mennyire giccses a mű? Eléggé. A mai ízlésünknek kicsit sok? Nyomorpornó, halálgiccs. Molnár mégis mindent tud, a mondatok és a dramaturgia szintjén egyaránt – világteremtő képessége jelentős. És megkönnyezzük a leggiccsesebb részeket, talán mert profi a dramaturgia.

Tovább

► Molnár Ferenc: A kék huszár. Válogatott elbeszélések és szatí­rák. Válogatta és a jegyzeteket ír­ta Schmal Alexandra. Magvető Zseb­könyvtár 24., Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2023, 180 oldal, 2499 Ft

Kétségtelenül volt érzéke a novellista Molnárnak a szegények, a cselédek, a mutatványosok, a kocsisok, a nevelőnők, sőt, a falusi halászok sorsának finom kis jelenetekben való megrajzolásához. Elég jó rálátása volt azonban az éjszakai életet élő aranyifjak, írópalánták, de az öregedő és betegeskedő úriasszonyok világára is. A történetekben nagyrészt a jó száz évvel ezelőtti Budapesten vagyunk, a gőzfürdőben, a kávéházban, a nemrég kiépült belvárosi utcákon, egy Teleki téri kávémérésben, a városligeti panoptikumban, az Opera előtt és után, a margitszigeti nagyszállóban, egy Pest környéki nyaralóban (Duna-Mócsingon), Szentendre fölött a Duna-parton, netán egy távoli elegáns fürdőhelyen. Az író igen jó emberismerő. A Széntolvajokban például úgy rajzolja meg a tolvajokat leleplező hordárokat és rendőröket, hogy szinte süt a jelenetből: nem följelentést szeretnének ők igazából tenni, hanem inkább szintén ellopni szeretnék azt a jól megtalált lopott szenet. Ugyanakkor ebben az elbeszélésben legalább annyira fontos szereplő özvegy Sikoróné, a nagyon beteg és nagyon öreg asszony, akiért a hordár jött. Máshol Molnár ahhoz is igencsak ért, hogyan terjed és dagad óriásira a pletyka egy úri fürdőhelyen (Pletyka. Egy igazi fürdőlevél), vagy milyen az ügyvédbojtárok léha élete, és milyen esélyei vannak a bohémeknek és a tisztes polgároknak az úrilányoknál (Turóczi).

Tovább

(Uniszex – Klubrádió, szeptember 4., 11., hétfőnként 14:00–15:00)

Kerekes Bori azzal indít, hogy női témákról lesz szó – nem csak nőknek. Kovács Gellért pedig azt kérdezi: „Miért gondolod azt, hogy azzal a szóval, hogy feminizmus, kiverjük a biztosítékot a férfiaknál, és nem csak a férfiaknál?” Végül megegyeznek abban, hogy „az egészséges feminizmus oké” – miközben kerülni szeretnék a sztereotípiákat (jó, de mit jelent az, hogy egészséges?). Kovács bevallja, ő nem tipikus férfi. Kerekes bevallja, ő meg szeret főzni. Mért volna ez gond? Világos, ez a műsor arra fog koncentrálni, hogy ne legyen doktriner. Két merész ember beszélget, tehát van esély.

Tovább

Puskás Panni A rezervátum visszafoglalása című novelláskötetével robbant be az irodalomba 2021-ben. Második kötete, a Megmenteni bárkit az idei év egyik legizgalmasabb regénye. Az író civilben színikritikus, a Revizor kritikai portál szerkesztője. Győrben született 1987-ben. Két éven keresztül az ÉS-kvartettben mondott bátran véleményt kollégáinak új köteteiről.

Tovább

(Könyves Podcast. Kácsor Zsolttal Valuska László beszélget, konyvesmagazin.hu)

Kácsor szerint 4 millió (?) bipoláris depressziós élhet az országban. Talán ez a könyv is a segítségükre lehet. Akik pedig ismerik az írót, azt gondolhatják, amit a sokáig nem emlegetett értelmi fogyatékos bátyja gondol róla: nem fogja senki kevésbé szeretni, mint eddig, éppen fordítva.

Tovább

Szilágyi Júlia: Olvasott idők. Bookart Kiadó – Kalligram Kiadó, Csíkszereda–Budapest, 2022 [2023], 184 oldal, 3000 Ft

Szilágyi Júliának ez a nyolcadik kötete. Válogatás a korábbiakból. Remek esszék, melyek olykor tanulmányok is, olykor kritikák is. A kritikus közérzetét meghatározta a helyszín hatalma. Ezért lett inkább esszéista. „Úgy éreztem, ha az ember diktatúrában él, meg kell keresnie azt a formát, amelyben anélkül fejezhetné ki az egyéniségét, hogy elfogadhatatlan konfliktusokba keveredne. Minthogy nem vagyok lírikus, az egyetlen számomra nyitott mű az esszé” – mondta Demény Péter interjújában (ÉS, 2020. 8.). Szilágyi a Korunkban indult 1958-ban, 1969-től a kolozsvári lap belső munkatársa lett. Első könyve kismonográfia vagy nagyesszé volt Swiftről (1968), a forradalom előtt egyetlen kritika- és esszéválogatása jelent meg (A helyszín hatalma, 1979). Csak 1992-től taníthatott a kolozsvári egyetemen, de a beszélgetések továbbra is gyakran a lakásán folytatódtak, mely hagyományosan „művelt porszagot” árasztott (TGM), és „oázis volt sokaknak” (Láng Zsolt).

Tovább

Az élet, meg minden, 61. epizód – Vonnák Diánával beszélget Tóth Szabolcs Töhötöm, 2023. augusztus 1., 02:45:27

Tóth Szabolcs Töhötöm kérdései célratörőek. Vonnák Diána pedig elemében van. Beszél a nyelvi problémákról, meg arról, hogy miért nem jó, ha a lebombázott városokban az oroszok kiplakátolják Puskint, „a legnagyobb totemállatot”. Kérdés, az irodalom lehet-e ártatlan. Van-e Dosztojevszkijben, ami a Gulághoz vezet? (Kiplingben, ami az angol imperializmushoz...) Miért él hol itt, hol ott?

Tovább

Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. Beszélgetések, írások, naplók 1994–2022. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2023, 194 oldal, 4499 Ft

Nehéz erről a kötetről kritikát írni. Nem azért, mert ez általában is nehéz, hanem most főleg azért, mert Nádasdy írásai annyira személyesek, barátságosak, hogy a kritikának óhatatlanul a személyes megszólalást is szükséges érintenie, ez a megszólalás pedig egyszerűen üdítő. Emberi. Normális. Vicces. Hezitáló. Esendő. Előzékeny. Tanáros. Sose kioktató. Mindig megvilágító. Eligazít az élet dolgaiban, mint egy bölcs öreg. Bevallja, mint egy még bölcsebb öreg, hogy igazából nem tud eligazodni az élet dolgaiban. De megkímél a legbölcsebb öreg legkegyetlenebb belátásaitól.

Tovább

(Ezitta Fórum Para-Kovács Imrével, Klubrádió, július 12.)

Ezen a napon váratlanul Para-Kovács Imre szólalt meg negyed egykor. Na, akkor nem kapcsoltam ki. Nyári menetrend van, kicsit minden fölborult. Para-Kovács ritkán vezet betelefonálós műsort. Üdítő jelenség a Reggeli gyorsban is, főleg, ha kavarodás van, látszólag nettó ökörködik, valójában van benne rendszer. Spontán dialóghelyzetben még jobb, mint a hírmagazinban.

Tovább

► Török András: Budapest Könyv. Igazmondó városkalauz modern lokálpatriótáknak. Hatodik, teljesen átdolgozott kiadás. Park Könyvkiadó, Budapest, 2023, 512 oldal, 6999 Ft

A könyv elején található a modern lokálpatrióta 12 ismérve. 1. „Kritikusan szereti városát, de mindig a jót keresve.” 2. „Nem azért szereti, mert jobb, mint más városok, hanem mert az övé.” És így tovább, megfontolandó állítások. A 12. ismérv ez: „Amit megtud Budapestről, szívesen megosztja másokkal.”

Török András fő ismérve: ő aztán igazán modern lokálpatrióta.

Tovább

(Könyvpercek, Inforádió)

Ez a műsor elég siralmas. Nem ad átfogó képet. Nincs koncepciója. Gyengék a beszélgetések. Ebből a „magazinból” (ahogyan nevezik) nem lehet megtudni, mi történik a magyar könyvkiadásban. De még azt sem, mi minden történik a könyvkiadásnak a budai úri közönség által preferált részében. Vajon miért nincs mindennap ez a műsor? Vajon milyen alapon dől el, mely könyvekről lesz beszélgetés?

Tovább

► Vida Gábor: Senkiháza. Erdélyi lektűr. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 417 oldal, 5999 Ft

Vida Gábor merészen és provokatív módon ezt az alcímet adja mostani regényének: Erdélyi lektűr. Felületes világunkban ez veszélyes húzás, mert sokan valóban lektűrnek gondolhatják ezt a kiváló regényt, amely pedig csak játékos, ironikus viszonyban van a lektűrrel (és Erdéllyel), miként mondjuk hasonlóan játékos viszonyban volt Lengyel Péter Macskakő című regénye a „ponyvával”, az „aluljáró népkönyvecskével”, a „detektív regénnyel” (illetve a Monarchiával). Nem nagyon lektűr ez, viszont nagyon erdélyi. Olyan gazdagon, színesen, árnyaltan, olyan érzéssel, tudással és megértéssel beszél az erdélyiségről, hogy olvasnám még tovább. Az elején jó sok szereplő fölvonul, szinte tobzódunk a jóban, annyi érdekes, különleges figurát ismerünk meg, hogy hirtelen alig tudjuk követni, ki kicsoda. Aztán az első száz oldal után kezdenek összeállni a történetek, mindenki megkapja méltó helyét a regény bonyodalmas világában. Furcsa a cím: Senkiháza. Történetünk helyszínét nem így hívják, ez az elnevezés a szövegben nem kerül elő, érthetjük metaforikusan, gondolhatjuk, hogy senkiháziak történetével szembesülünk itt, de hát ez a fogalom körülbelül annyira stimmel, mint a lektűr. Ugyanakkor a Senkiháza cím félreviheti az olvasót: humoreszk, paródia, karcolat címe szokott ilyesmi lenni. Itt nem erről van szó, bár szatirikus elemek vannak.

Tovább

(Litera Podcast – A hónap szerzője, Bereményi Géza készülő regényéről – Jánossy Lajos interjúja, 2023. május 13.)

Jánossy sokat tud az íróról, mégsem tolakszik előtérbe. Aprókat kérdez, a háttérből irányít. Azt szeretné, ha Bereményi kimondaná mindazt, ami az önéletírását mozgatja. De nem mondhatja itt ki, mert akkor minek írná meg a több száz oldalt.

Tovább

Székely Matild, későbbi nevén Nagy Matild néhány hónapos korában nevelőszülőkhöz kerül 1944-ben Kolozsváron, szüleit deportálják, nem jönnek vissza. A lány nem egykönnyen jut el saját sorsának megértéséhez. Most egy erdélyi történeten keresztül látjuk a holokausztot, úgy, ahogyan a magyar irodalomban eddig még nem láttuk. Közben beleélhetjük magunkat a romániai színházi világba is, hiszen főhősünk, Tilda színésznő lesz. Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című ötödik könyvében megint meglepetéssel szolgál.

Tovább

► Vörös Anna: Vadoma. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2022, 144 oldal, 3500 Ft

Vadoma átélte, képes volt elmesélni. A barátnő fölfogta, képes volt megérteni. A töredékek komoly írói munka eredményei. Árnyalt, érzékeny beszédet hallunk, a történetformálás végig fönntartja az érdeklődést, nem unatkozik az olvasó. Akkor kicsit zavaró az elbeszélés nyelve, amikor a lírai asszociációk, víziók előkerülnek, azok indokolatlanul, túlzottan líraiak. Ugyanakkor kultúrantropológiai, politikai, közéleti szempontból is jelentősége van a kötetnek, mert megvilágítja a migrációs hullám hátterét, érthetővé teszi a folyamatot, és kísérletet tesz az úgynevezett „migránsok” idegen kultúrájának, mentalitásának megértetésére is. Ilyenkor sok olyan információt is a mesélő Vadoma szájába ad a szerző, ami talán nem szépprózába, hanem inkább értekező prózába való, de elég ügyesen szövődnek bele ezek a publicisztikusabb részek a szövegbe.

Tovább

(Buksó – Nyáry Krisztián podcast-sorozata a 24.hu-n. 51. epizód, beszélgetés Turi Tímeával.)

Kedélyes, mégis komoly szakmai párbeszédet hallottunk. Fél órában ennyi információt, témát, fontos kérdést nem könnyű érinteni. Rutinos műsorvezetés és fegyelmezett válaszok kellenek hozzá. Ugyanakkor korántsem volt szárazan szigorú a beszéd, sokkal inkább volt ez barátságos és érzékeny csevegés. Aki meghallgatta, biztosan kíváncsi lett Turi Tímea új verseskötetére, és – ha szerző lenne – biztosan bizalommal fordulna hozzá mint szerkesztőhöz.

Tovább
Élet és Irodalom 2024