Őrizni a műhelyt
Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015. 303 oldal, 2990 Ft
A címben emlegetett balkáni szépség a legkülönlegesebb figura. A belgrádi Ivana kisasszony egy bécsi festőnő modellje lesz, de az első világháború előtt visszatér, utána viszont mindig csak Bécsbe vágyik. Fő tulajdonsága, hogy nagyon szép. Vele keveredik furcsa kapcsolatba a nagyapa. Ivana kisasszony egyedül neki vetkőzik le meztelenre, ám ez ennyi. A történelmi alakokon (Ferenc József, Péter király, Horthy, Tito marsall, Sztálin) kívül egyedül az őt ábrázoló aktkép kerül föl a falra, és ezt a festményt örökli meg az unoka. Hogy bonyolultabb legyen az élet: rá hasonlít a fanatikus partizánnő, Svetlana, aki pedig meg akarja ölni a nagyapát.
A történet főhőse azonban ezt is megússza, mint annyi mást. Igaz, ennek nagy ára van. Őróla aztán mindent és mindennek a fordítottját el lehet mondani. Ő a múlt század kisembere. 1897-ben születetett, az anyakönyv szerint 1945-ben meghalt (háborús bűnösként kivégezték a partizánok), majd 1969-ben antifasiszta érdemrendet kapott, és 1995-ben eltemették, koporsójára ez volt írva: 1897–1945. És a neve? Johann Schlemihl vagy Slemil János vagy Jovan Slemil. A szóbeszéd szerint eladott lélek, gyászmagyar, csúszómászó, képmutató, gyáva, senkiházi talpnyaló, kétkulacsos szélhámos, akit saját lánya is így jellemez: „egész életében gyáva kukac volt”. Mások szerint ártatlan, jólelkű, derék ember, sőt hős.
Ex libris
Réz Pál: Bokáig pezsgőben
Holmi 1989–2014
50 könyv, amit minden baloldalinak ismernie kell
A holokauszt és a családom
Az élet a történelem tanítómestere
Hahn István professzor élete vége felé írt egy cikket, amelyben bizonyította, hogy ahol a Római Birodalom valamilyen formában megjelent, ott mind a mai napig maradt valami nyoma az általa létrehozott civilizatorikus rendnek, az utaknak, a közlekedési hálózatnak, a városi térszerveződésnek, a vízellátásnak és egyáltalán az urbánus civilizációnak. Mi is a Római Birodalom örökségében élünk.
Hány óra?
Garaczi László: Wünsch híd (Egy lemur vallomásai). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2015. 150 oldal, 2990 Ft
A lemur-sorozat előző, harmadik kötetének, az Arc és hátraarc című kiváló regénynek a 161. oldaláról idézem a kedvenc mondatomat: „Leszereltek, elvesztettem a szüzességem, és még csak fél négy.” Azóta eltelt öt év – és egy fél óra. „Délután négykor olyan az abszint, mint a harmadik kívánság, mindenképp teljesül” – olvasom most a 66. oldalon. A remekül sikerült borítón is minden óra négyet mutat. Ugyanakkor a kötet alcíméből feltűnően hiányzik egy szám. Éppen a négyes szám. Az eddigi részeket – Mintha élnél (1995), Pompásan buszozunk!(1998), Arc és hátraarc (2010) – Egy lemur vallomásai 1-2-3. alcímmel adja meg a hátsó fülszöveg. Miért nem jelzi ez a kiadás, hogy a negyedik kötetet tartjuk a kezünkben? – kérdeztem naivan, mikor először a kezembe vettem.
Formák mestere
Darvasi Ferenc: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról. Corvina Kiadó, Budapest, 2015. 293 oldal, 2990 Ft
Mándy nem reprezentatív alkat, nem nagy dolgokra figyel, éppen a semmi kis ügyekből épít korszakos műveket. Nagy formátumú író, aki kis tétekben játszik, mert nem akar semmit. Redukál, lebont. Ezt viszont nagyon is akarja, mégiscsak. Következetesen nem nagyszabású világot láttat, mondhatni: nem egy Goethe. Inkább Beckett rokona. Meg Tandorié. Még a kis formát, a novellát is radikálisan leépíti, szétírja. „Ő a kis formák nagy mestere” (91.) – mondja másik nagy rokona, Kántor, és talán ez a legjobb megfogalmazás.
„Lám csak, azért voltak nekünk élményeink”
Jász Attila: Csendes Toll utazik. Kortárs Kiadó, Budapest, 2015. 168 oldal, 2500 Ft
Csak mi tudjuk, hogy hiába
Kollár-Klemencz László: Miért távolodnak a dolgok? Új természetírások. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2015. 196 oldal, 2990 Ft
Laza olvasat
Bazsányi Sándor: „Ez tréfa?” Kosztolányi Dezső Esti Kornéljáról. Esszéfüzér. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 272 oldal, 3000 Ft