„A hatalom túlszerette az egyházakat” – mondta Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát egy választás utáni interjúban.1 Ez a finom irónia a főapáttól elfogadható, hiszen ő, elődjéhez hasonlóan, nem szolgálta ki a magát keresztény-nemzetinek nevező Orbán-kormányokat. Azok a papok és főpapok, akik viszont csakugyan elfogadták és élvezték a hatalom szeretetét, most némaságba burkolóznak. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök például, aki tizennégymilliárdos, zömében közpénzből épült futballstadionja mellett merő szeszélyből ki akart vágatni hat hektár erdőt. A szegedi önkormányzat ellenállt, de semmi baj, kormányhatározat született. Suhogtak a fejszék, hullottak a fák a keresztény hatalom által szeretett püspök parancsára.

► Bolgár György: Apá!nk könyve. Trend Kiadó, Budapest, 2025, 157 oldal, 3999 Ft

Mikor is kezdődött az apaként szeretett és tisztelt vezér feltétel nélküli követése? Árpád apánk vezette be őseinket a Vereckei-hágón keresztül, ahogy a Feszty-körkép mutatja? Az új hazát stratégiai gondolkodással elfoglaló vezér képe éppoly kevéssé hiteles, mint a körképen látható nyúlánk fehér lovaké. Őseink kicsi, erős hucul kancákon közlekedtek, az egymással laza törzsi szövetségben álló csoportok pedig a Kárpát-medencébe is egyeztetés nélkül vonultak be.

► Scheer Róbert: Tel-Aviv macskája. KAS Könyvkiadó, Budapest, 2025, 172 oldal, 4500 Ft

A magyar és a zsidó identitás kettős terében élve az ember mintha mindenhova és sehova se tartozna. Boaz Blum két országban és kultúrában érezte otthon magát, két nyelven gondolkodva nőtt fel Tel-Aviv Spinozáról elnevezett utcájában. Kint dudáltak az autók, kiabáltak az emberek, nyüzsgött a közel-keleti élet, de bent a csendes lakásban Magyarország volt, magyarul beszéltek, magyar ételeket ettek és a magyar történelemről gondolkodtak. Bár Nana, a kedves nevelőanya az izraeli piacon vásárolt, az asztalra kerülő ételeknek mégis igazi magyaros íze támadt, dicsérték is a vendégek, mind magyarok.

► Balázs Zsuzsanna – Pető And­rea: Orbán Viktor nőügyei. Wo­man­press Könyvkiadó, Du­na­szer­da­hely, 2025, 318 oldal, 5040 Ft

Az Orbán-kormányok a családok támogatását nevezték meg legfőbb céljukként, a negatív hatásokat figyelmen kívül hagyták. A saját lakáshoz jutást elősegítő CSOK adósrabszolgaságban tartja és helyhez köti az embereket, mobilitást elősegítő bérlakásprogramot nem is indítottak. Népességnövekedést célzó intézkedéseik, például az anyáknak járó adóelengedés csak a jó keresetűeknek kedvez, a szegényeknek a nevetséges összegű családi pótlék jár. Ezzel különbséget tesznek a jó helyre született és a rossz körülmények között fogant gyerekek között. A kormány nem érte el a célját, a gyermekszületések száma 2024-re soha nem látott mélységbe zuhant.

Pár hete újságok címoldalán jelent meg a hír, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület egy nyaralót vásárolt Balatonbogláron.1 Az ár nem volt kevés, 1,1 milliárd forint, de illetéket úgysem kellett fizetniük, ez alól az egyházak egységesen mentesülnek Magyarországon. Kérdés persze, szüksége van-e az egyházkerületnek ekkora üdülőingatlanra a magyar tenger partján. A 2022-es népszámlálás adatai ugyanis jelentős csökkenést mutattak az egyházakhoz kapcsolódó hívek számában.

► Pelle János: Molnár Ferenc és a „konvencionális hazugságok”. Joshua Könyvkiadó, Budapest, 2025, 243 oldal, 4200 Ft

Molnárnak meg kellett élnie a boldog és békés asszimilációról szóló álmainak gonosz megcsúfolását. Éppenhogy sikerült kimenekülnie a halálos csapdaként a magyar zsidókra záruló országból. Élete alkonyát a New York-i Plaza Hotelben töltötte, biztonságban, de csalódott keserűségben.

► Csillag István: „Hozott anyagból” és más írások. Kalligram Kiadó, Budapest, 2025, 356 oldal, 4500 Ft

Csillag írásait a látószög különbözteti meg a hasonló témájú publicisztikáktól. Nem ragad le a jelenségeknél, elemzői szempontból mutatja be az egész összefüggés-hálózatot. Hogy Orbán és köre szállodaláncként hasznosítja a főváros legpatinásabb épületeit, az nemcsak önmagában baj, hanem azért is, mert a mesterségesen kialakított monopolhelyzet magasan tartja az árakat a szállodaiparban. A piaci verseny megszűnése következtében emelkednek az építési költségek, a lakások és az ingatlanbérletek ára is. A következmény: „a polgár minden minőségében veszít: mint bérlő, mint építtető, mint kölcsönfelvevő adós, mint adófizető. És veszít mint megtakarító és mint vásárló” (42.).