Kovács Zoltán

Tovább

Róna Péter közgazdászt jelölik köztársasági elnöknek az Egységben Magyarországért pártjai, ezt a hét elején jelentették be. Voltak további személyi elképzelések is. Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke és Elek István közíró, politikus. Mindkét utóbbi jelölt esélyesebbnek látszott Rónánál, a múlt héten még Iványit emlegették befutóként, aztán hétfőn mégis a közgazdászt jelentették be.

Hogy jó vagy rossz jelölt, arról később, de előbb szeretném vázolni az ellenzéki oldalon a jelek szerint ismét divatba jött politikai kupeckedést, amiről pedig ősszel az előválasztások idején azt hihettük, hogy legalább a hat párt szerencsésen maga mögött hagyta. De nem, a jelek szerint megint ez a szörnyűséges pártpolitikai kamarillázás megy, ami nagyon úgy néz ki, Magyarországon olyan, mint a pikkelysömör. Nem múlik el szinte soha. Akut szakaszban a tünetek fellángolnak, nyugvó szakaszban akár teljesen vissza is húzódnak, de tény: örökre megmaradnak. Most megint belobbant. Lássuk csak az előzményeket, a jelölésig vezető utat: Jakab Péter a hivatalos bejelentés után rögtön jelezte, hogy Róna Péter a Jobbik javaslata volt. Ő már egy hónappal ezelőtt felkérte a közgazdászt (milyen felhatalmazás alapján, miért épp őt, ki tudja, talán ha Jakab). A Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel kiegészült hatpárti ellenzéki testületnek, mint föntebb szó esett erről, több potenciális jelöltje is volt. Köztük Iványi Gábor, jelölését a hatból öt párt támogatta, de a Jobbik megvétózta. Róna Péterrel szemben viszont a Párbeszéd és a Momentum emelt kifogást – írja az atv.hu. A döntő pillanatban azonban a két párt visszavonta a tiltakozását, miközben a Jobbik kitartott Iványi Gábor elutasítása mellett, így lett végül az Oxfordban élő közgazdász a jelölt, akit a hétvégi pártelnöki ülés után Márki-Zay Péter rögtön felhívott.

Tovább

Tovább

Tovább

Magyarországon tort ül a korrupció, ezt, ha jól látom, Orbán Viktor kormányfő és Kovács Zoltán államtitkár meg az ő környezetük melegében doromboló politológusok kivételével mindenki tudja az országban, de meg az országhatárokon túl is. A korrupciós sorrendnek tehát az élén járunk, ha a háztartások vásárlóerő-paritáson számolt kiadá­sait tekintjük, akkor meg a végén: a magyar háztartások csak a bolgárokat előzik meg a rangsorban.

Erre természetesen van válasz, ezt Kovács adja meg sodró erővel, mondván, Magyarországon nincsen korrupció, csak a Transparency állítja, az viszont „az ellenzék szolgálatában áll, és Soros György pénzeli. Márpedig ő évek óta az ország ellen ármánykodik, mivel az elutasítja a nyílt határok és a korlátlan bevándorlás ideológiáját.” És már­is a migránsoknál tart. Ez az ember több egyetemet végzett, informált, világlapok olvasói rovatába írogat ugyancsak sodró erejű leveleket kormánya védelmében, különleges képessége, hogy a glóbusz bármely fogalmától két lépésben el tud a migrációig jutni. Koponyájában, teszem azt, a sivatagi róka és a határrendészeti szabályzat közötti összefüggés azonnali és szerves. A szegénységgel kapcsolatban már bonyolultabb a helyzete, mert a szegénység ebben az országban sokak keserves napi élménye. Ilyenkor a sorosozás helyébe évekkel korábbi, többnyire követhetetlen és forrásmegjelölés nélküli statisztikák sorakoznak, azzal a jogos kormányzati reménnyel, ha valaki mégis követné, az a végére úgyis beleszédül.

Tovább

Tovább

Tovább

Márki-Zay nem olyan politikus, amilyet az ellenzék megszokott, de ne feledjük, megnyerte az előválasztást, és az előválasztás alapmegállapodása szerint az abban részt vevő pártok beállnak a győztes mögé.

Ha jól értem, sokak szerint ezt kellene most felrúgni – és ezzel persze kidobni öt sikeres hónapot, vele együtt az ellenzék utóbbi másfél évtizedes gyászos történetének egyetlen innovatív akcióját. Márki-Zay kiszorítása ezt jelentené. Meg föladni ízlést és az adott szóhoz való ragaszkodást, amit mi, ellenzékiek mindig oly nagyon büszkén emlegetünk.

Márki-Zay néhány éve meglepetésre kormányzati túlerővel szemben nyert ellenzékből, majd még nagyobb meglepetésre még nagyobb kormányerővel szemben győzött a legutóbbi önkormányzati választáson. Két ilyen győzelemmel érkezett az előválasztáshoz, ahol megint nyert. Ilyenformán az ellenzék nyerő típusának egyik ritka példánya, ezt akarja most ledobni magáról a nyerni vágyó finnyás ellenzék. A győzelem persze egyáltalán nem biztos vele sem, de tény, Márki-Zay politikusi pályájának legújabb időszaka a politikusi Midasz-idő, amikor bármihez nyúl, abból arany lesz.

Tovább

Tovább

Tovább

Emlékezzünk erre a két mondatra, 2001-ben Szabó gazda kálócfalvai birtokán hangzott el Orbán Viktor szájából: „...ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni. Minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megúszta!” Ezt mondta a kormányfő az úgynevezett zsebszerződések ügyében, és még ebben az évben hatályba lépett előírások szerint a nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogok a törvény erejénél fogva megszűnnek. Ezzel a jogszabállyal olyan jogosultságokat semmisített meg a Fidesz–KDNP többségű parlament, amelyeket a jogok tulajdonosai a korábbi hatályos szabályozás szerint jogszerűen jegyeztettek be.

Ez az intézkedés már akkor is igazságtalannak és méltánytalannak látszott azokkal szemben, akik jogszerűen gazdálkodtak ezeken a földeken, ráadásul Orbán olyan szokatlanul durva stílusban tette, ami akkoriban még ismeretlen volt. Nem tudhattuk, hogy ez csak szimpla hangpróba volt. Az intézkedés egyébként többnyire osztrák és német állampolgárokat, illetve azok társaságait érintette, akik Nyugat-Magyarországon, a határ közelében fekvő földekre jegyeztettek be haszonélvezeti jogot. Ettől a jogtól 2014. május elsejétől kompenzáció nélkül estek el, a törléseket az úgynevezett zsebszerződések elleni küzdelem részeként hajtották végre.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Schmidt Mária, a miniszterelnök ideológiai holdudvarának egyik vezető embere fejébe vette, hogy ezekben a nehéz napokban Sólyom Lászlónak elő kellene lépnie tudósi remeteségéből, és mint korábbi köztársasági elnöknek szóvá kell tennie, hogy az ellenzék választási kampányában alkotmányos puccsot hirdet. „Alaptörvényünk – panaszolja Schmidt –, amire egyébként mindannyian felesküdtek, megsemmisítésével, kétharmados törvények feles többséggel való hatályon kívülre helyezésével fenyegetnek.” Levelének ez a fő gondolata, de biztos, ami biztos, belekever mindent, Hegedűs Andrástól az ötvenes éveken keresztül az őszödi beszédig: a múzeumigazgató asszony jól láthatóan az a típus, aki úgy gondolja, minél több elemet ír bele egy szövegbe, és minél hosszabb a levél, annál inkább igaza lesz. Végül odáig jut, hogy „önnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon nem valósulhatott meg a történelmi igazságtétel, nem vonhattuk felelősségre a minősített hazaárulókat. (...) Ön, véleményével és döntésével az igazsággal szemben a jog mellett állt ki, és ezzel meg akarta fosztani az újonnan kiépülő demokratikus rendszert erkölcsi legitimációjától.”

Schmidt Mária egyszerű gondolkodású ember. Mindent pótol azonban a kormányzó erő iránti lojalitása, így aztán ma már Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. A XX. és XXI. Század Intézet főigazgatója, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Nemrégiben tartották a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségét, beszédet mondott a kormányfő. A főiskola amúgy idén augusztusban vált önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután levált az egri Eszterházy Károly Egyetemről. Az állam azonnal egy alapítványnak adta, ennek elnöke pedig az egyetemek kiszervezését kormánybiztosként irányító Stumpf István lett. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapta az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az alapítvány kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és azoknak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Ez az egyetem annak a gigantikus vagyonkiszervezésnek köszönhetően jöhetett létre, amit április végén szavazott meg a kormánytöbbség. „Most egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk” – mondta Orbán, majd rácsodálkozott az aktuális helyzetre: „Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog-parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált.”

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022