Csillag István

Tovább

Tovább

Soros György: A nyílt társadalom védelmében. Fordította Felcsuti Péter. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2020, 224 oldal, 3600 Ft

Soros a záró, elméleti fejezetben foglalja össze tudományos újítását: a reflexivitást, ami több vonatkozásban is megkérdőjelezi a társadalomtudományok közelíthetőségét a természettudományokhoz, amennyiben a megfigyelés tárgyát képező gondolkodásra képes emberek maguk is alakítják a megfigyelés módját és a leírásra váró jelenség lefolyásának a menetét. A tudományos leírás nehézségeiben az emberi bizonytalanság elve játszik szerepet, amely az esendőségen (az emberek ismeretei nem tökéletesen fedik a valóságot) és a reflexivitáson (hogy az emberek – akár tökéletlen ismereteik alapján is befolyásolják a valóságot) alapul.

Tovább

Tovább

Tovább

1947-ben senki sem mert volna röhögni, ha A tizedes meg a többiek című Keleti Márton-filmet már ekkor bemutatták volna, és elhangzik, hogy „az oroszok már a spájzban vannak”. A háború után Kelet-Európában katonaruhás (meg civil ruhás) oroszok húzódtak meg a spájzban, Nyugat-Európában a spájzokba amerikai pénzből, a Marshall-segélyből vásárolt élelmiszerek kerültek. Ez a különbség a mai napig, koronavírus idején megmaradt: katonaruha és katonai ellenőrzés hazánkban, Oroszországban; pénzsegélyek és élelemosztás a polgári Nyugaton.

Tovább

Tovább

Orbánnal a nyakunkon divat lett elemezni, hogy mi romlott el, mit rontottunk el. Van, aki a közjogi berendezkedés intézményeinek létrehozása, így a választási rendszer kidolgozása során tanúsított felületességet, hevenyészettséget okolja, mások az Orbán előtt kormányzó koalíció vezetőinek személyes alkalmatlanságára fogják az összeomlást és Orbán hatalomra kerülését, de vannak olyanok is, akik ebben nem csupán magyar sajátosságot látnak, hanem a kelet-európai rendszerváltástól várt gazdasági felemelkedés elmaradása miatti csalódottságnak a következményét és/vagy a liberális részvételű kormányok elesettek iránti érzéketlenségének, a neoliberális gazdaságpolitikának „szándékon túli eredményét” is.

Tovább

Tovább

Tovább

Soros Tivadar: Túlélni. Álarcban – Nácivilág Magyarországon. Fordította Ertl István. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2018, 336 oldal, 3800 Ft

Miközben a kötetből is tudjuk, hogy Soros Tivadar foglalkozása ügyvéd, ráadásul a nagypolgárság divatos ügyvédje, mégis a könyvet olvasva az a benyomásunk, mintha harci próbákon nevelkedett, a kémek kiképzésének minden stációját megjárt kalandor írását olvasnánk, ráadásul olyan meggyőzően könnyed stílusban, mintha James Bond elragadó mosolyával akarná a lábáról levenni a véreskezű nácikat. Pedig így történt. Persze, mondhatnánk, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, minden túléléséért küzdő polgártársunk nem választhatta volna ezt az utat. Ami azonban Soros Tivadar könyvében elgondolkodtató és mind a mai napig érvényes, hogy minden előre látható, fel lehet készülni rá, hiszen Soros Tivadar már a német megszállás előtt kialakítja búvóhelyét, kezdi az illegális élet megszervezését. Ezt fokozza a német megszállás után, és lesz minden hozzáforduló zsidónak a mentője a nyilas vészkorszakban. Mai napig érvényes: aki beletörődik a törvénytelenségbe, aki elfogadja a jogtalanságot, aki nem próbálja kicselezni az embertelen gyilkosokat, az már akkor feladta és pusztulásra ítéltetett, mielőtt becsukódna mögötte a gázkamra ajtaja.

Tovább

Ungváry Rudolf: Balatoni nya­ra­ló. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 269 oldal, 3499 Ft

A badacsonyi nyaraló két évszázados története a legszemélyesebb rege, amelyből megismerhetjük a Ruhr vidékről a Balaton-felvidéken letelepedett zsidó bortermelő és kereskedő Lessner-család és a később polgári életmódot követő leszármazottjaik életét, a keresztény polgári középosztállyal összeszövődő sorsát, majd már csak tárgyi emlékekben, emlékezésekben fennmaradt lenyomatukat. A komor történetet: megtorlást, pogromot, a fasizálódó Magyarország ordasarcát a tájfestői ecsetvonásokkal megrajzolt környezetleírások lágyítják, miközben Ungváry minden apró mozzanatba belekapaszkodó érzékletes szövegéből látjuk a nyaralóhoz kötődő családok alkalmazkodását a nyugodt polgári életet újra- és újra szétrobbantó, váltakozó fordulatokhoz: a vörösökhöz, a fehérterrorhoz, a horthysta operettkarakterekhez és a szocializmus által megkívánt mimikrit felvállaló reformerekhez.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2020