Kovács Zoltán

Tovább

Indul a Békemenet, ez általában a kormánypánik jele. Az esemény maga egy nagy vonulás, amit a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű cég szervez október 23-ra. Útvonala többnyire a Hősök tere, Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út, a lehető leggazdaságosabb így: a máig nem tudni, milyen pénzen fővárosba buszoztatott emberek kiszállnak a Hősök terén, ami ezen a napon ilyenformán hevenyészett buszpályaudvarrá alakul, majd a tömeg megindul a központ felé. Az eseményt a hét elején Csizmadia László jelentette be, ő a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumi elnöke is. Elmondása szerint üzenetet fogalmaznak meg Brüsszelnek és a „hazánkban lébecoló ellenzéknek”. Brüsszelnek címezve arra figyelmeztetett: a magyar jogállamiság a magyar demokrácián nyugszik, és visszautasítják a népfelség elvén ejtett sebeket. Ha a jogállamiság és a demokrácia elé bármilyen jelzőt teszünk, az önmagában is aggasztó, mert azt jelenti, hogy ez esetben e két fogalom nem egészen azt jelenti, ami a politikai fogalomrendszerben és kultúrában elfogadott, de aligha meglepő, mióta Tusványoson megtudhattuk, hogy ami nálunk kialakul, az meg az illiberális demokrácia. Az Orbán-kormány zavaros fogalmakkal és feneketlen hazugságokkal kormányoz jóformán a kezdetek óta, ezt ma már hozzá egykor lojális politikusok is elképedve nézik, mondjuk Jeszenszky Gézától Pálinkás Józsefig. Ez a politikusi kör olykor hangot is ad csalódottságának, bár kissé nehéz megérteni, mégis mit nem láttak jó tíz évvel ezelőtt. A kormány hazugságban született, és többnyire hazugságban is éli napjait. Már a Civil Összefogás Fórum elnevezése is pontosan olyan hazug, mint az az évekig hangoztatott blöff, hogy a szervezet tagjainak befizetéseiből tartja el magát. A Békemenet szokásos élképe is beszédes. A filmrendezővé támogatott rádióriporter, a köpönyeggel jól bíró főszerkesztő, a szocialista–szabad demokrata világban a baloldali sajtót végighaknizó, momentán trágárkodásban piacvezető publicista.

Tovább

Tovább

Tovább

Orbán Viktor túljutott kormányzásának alighanem legmegalázóbb mozzanatán: Ferenc pápa úgy járt Magyarországon, hogy a szentatya gyakorlatilag tudomást sem vett róla, de azokról sem, akik ennek a kurzusnak a közjogi méltóságai. A tudósítások arról számoltak be, hogy a Ferihegyen reggel nyolc órakor landolt gépből kilépve azonnal a Szépművészeti Múzeumba hajtatott, ahol félórányi időtartamban figyelmesen végighallgatta a köztársasági elnök tájékoztatóját. A felek néhány szót váltottak, majd Ferenc pápa a protokolláris fotózkodás után püspökök előtt beszélt: fontos, hogy a magyar társadalom szolidárisabb és befogadóbb legyen – mondta, ezzel egyben el is intézte Orbán Viktor korábban neki mondott szavait, miszerint arra kérte Ferenc pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot. Hogy ezt követően, 8 óra 45-től Orbán és Áder mit csinált, hova ment, arról nincs hír. A szentatya misét celebrált, majd elhagyta az országot. Hogy aztán például a miniszterelnök által hosszú évek óta és módszeresen előidézett eszmei zűrzavarban mik járhattak dr. Erdő Péter bíboros fejében, azt elgondolni is nehéz, mindenesetre az esztergom-budapesti érsek mindvégig ott lépdelt az események és a szentatya nyomában. Az viszont tény, hogy a kormányfő keresztényvédelmi halandzsáiról még sosem bizonyosodott be ilyen tisztán, hogy azokat még a szentatya is képtelenségnek tartja, és nyilván kulturáltan, de határozottan vissza is utasította, amikor szolidaritást kért a magyar kormánytól, nyilván Orbántól is. Nem vagyok abban biztos, hogy a magyar miniszterelnök ebből bármit is megértett, de akár megértette, akár nem, a szentatya intelmeit a továbbiakban is semmibe veszi.

Tovább

Tovább

Tovább

Megjelent a kormányzati képmutatás és hazudozás kirakodóvásárának legújabb jogalkotási terméke: a gyermekvédelminek nevezett törvény végrehajtási rendelete. Ez tiltja, hogy bármiféle, homoszexualitást megjelenítő kiadvány templomok, nevelő-, oktató-, valamint gyerek- és ifjúságvédelmi intézmények közelében hozzáférhető legyen. Hogy a kormányzat és kapcsolódó szerveinek gondolati elzápulása teljes és alighanem véglegesnek tekinthető, a jogszabály rendelkezik arról is, hogy ezek a kiadványok a tilalmi övezeteken kívül is kizárólag lefóliázva és a többi terméktől elkülönítetten terjeszthetők. Ez nyilvánvalóan nagyon fontos abban a világban, amelyikben ilyen tartalmak – ma még, legalábbis – egyrészt minden betűismerő számára hozzáférhetők a világhálón kisiskolástól az aggastyánig, másrészt, ha a jogalkotó még nem vette volna észre, a gyerekek a játszótereken Borkai Zsoltot és Szájer Józsefet játszanak. Ennek pedig nem az az oka, hogy az újságosbódéhoz közel a templom, meg nincsen lefóliázva mondjuk az erotika kultúratörténetének fiúszerelmekről szóló kiadványa, ez ugyanis keveseket érdekel. Az már többeket, hogy mi történt az adriai jachtozáson meg a brüsszeli esőcsatornán. Ilyen az ember mondjuk öttől kilencvenöt éves koráig, vagy ki tudja, meddig. Az effajta jogszabályok nem azért szörnyűek, mert bármilyen életviszonyt bármilyen irányban érdemben befolyásolnak, hiszen ilyen értelemben hatékonyságuk úgyszólván nulla. Sőt: hatékonyságuk annak ellenére is nulla, hogy szankciójuk van, hiszen aki megszegi ezeket és pornót árul a templom tövében, azt esetleg megbüntetik. Alakító hatásuk még sincs, hogyan is lenne. Az pedig tény, hogy az olyan jogszabály, amelyik alkalmatlan a közéleti viszonyok alakítására, az egész jogrendet, vele együtt a jogba vetett bizalmat csak rongálja.

Tovább

Tovább

Tovább

A postás meghozta Magyarország kormányának a levelét, néhány napja ott hever reklámkiadványok és fotókkal gazdagon illusztrált áruházi értesítők közt az asztalon. Néha odaülök, kibontatlanul odébb tolom. Az ember sokáig képes ragaszkodni butaságot megtestesítő darabokhoz, így van a kormányzati megtévesztést tárgyiasító küldeménnyel is, a kormányfői kézaláírással hitelesített aljas levéllel. Ezekből lesz idővel az irodai szemét, jön a takarítónő, és miután hetek óta látta az asztalon, összekupacolja néhány további postai kacattal, és mondván, ne fogja tovább a port, jó érzékkel kidobja. Magára valamit is adó ember önvédelemből nem idéz a kérdésekből, mert fél, hogy egy váratlan pillanatban pont olyan lesz, mint akik fogalmazták. A végeredményt akár most is kihirdethetnék, hiszen közhiteles ellenőrzés nem lehetséges, jogi relevanciája nincsen, közjogi értelemben nem létezik: Orbán Viktor miniszterelnök és Kovács Zoltán kommunikációs szakalkalmazott hivatkoznak rá majd akkor, amikor jónak látják. Mondanak egy számot, és következtetéseket vonnak le. 

Tovább

Tovább

Tovább

Vasárnap angol–olasz mérkőzéssel fejeződött be a futball-Európa-bajnokság, a legvégén büntetőpárbajjal Olaszország lett a győztes. Anglia három tizenegyest is rontott: Marcus Rashford kapufát lőtt, Jadon Sancho és Bukayo Saka lövését pedig védte az olasz kapus. A hibázó játékosok mindegyike színes bőrű volt, és az elvesztett döntő miatti kesergésbe meccs után rasszista kommentek keveredtek. Ezekre reagált az angol csapat kapitánya, Harry Kane, és már hajnalban azt üzente nyilatkozatában a rasszista drukkereknek: Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk!

Világos beszéd.

A társaikat ért gyalázkodással szemben angol válogatott játékosok sora állt ki. A válogatott és az Aston Villa védője pedig még Priti Patel belügyminisztert is bírálta. „Nem teheti meg, hogy szítja a tüzet a torna elején azzal, hogy gesztuspolitizálásnak minősíti az antirasszista üzenetünket, majd amikor bekövetkezik éppen az, ami ellen kampányolunk, akkor úgy tesz, mintha undorodna” – írta a válogatott védő. A brit kormány több tagja, így Priti Patelen kívül Boris Johnson miniszterelnök is elítélte hétfőn a rasszista internetes támadásokat, bár ezt sokan képmutatónak tartják azok után, hogy korábban a térdelő játékosokat közülük többen is kritizálták – idézi a BBC-t a 444.hu.

Tovább

Tovább

Tovább

Kijutottunk egy világtornára, és az ilyen alkalom mindig lehetőséget ad, hogy megmutassunk valamit magunkból, amit jóformán csakis a sporton keresztül lehet. A sporttörténet olyan emlékezetes pillanatokat jegyez, amik fölidéznek tartást, küzdőképességet, ügyességet, miközben közelebb hozzák az embereket, és akkor itt be is fejezném a közhelyparádét és rátérnék a lényegre: már megint sikerült vállalhatatlan ügyekben az országra vonni a figyelmet, és kétséget sem hagyni afelől, hogy Magyarországot pillanatnyilag igen egyszerű gondolkodású emberek vezetik. Azt azért nem mondanám, hogy bugrisok. A labdarúgó-Európa-bajnokságon ugyanis nemcsak a csapat mutatkozott be, hanem sajnos a vezetők is.  Ezért aztán a futballszakma és a futball érdeklődő közege nem is elsősorban arról beszél, hogy a válogatott jobb teljesítményt mutat a vártnál, hanem arról, hogy még mielőtt bármi történt volna, igen hangsúlyosan exponálta magát a bőrébe nem férő kormányfő. Ismert, hogy egy felkészülési meccsen a faji megkülönböztetés ellen tiltakozó ír futballisták letérdeltek, a magyarok nem. De nem is ez volt, ami az általános elképedést kiváltotta, hanem hogy a magyar szurkolók kifütyülték a tiltakozó íreket. Itt lépett akcióba a magyar kormányfő, és az eddigiektől eltérően megjelent a kormányinfón, ahol az egy ilyen alkalomra vetített szokásos mennyiségű zagyvaságok többszörösét hordta össze. Elmondta a sajtó jelen lévő szaktársainak, hogy ilyen térdelő gesztusokat a rabszolgatartó nemzetek tesznek, ami természetesen nem igaz. Orbán egészen egyszerűen összekeverte a gyarmatosítókat a rabszolgatartókkal, gondolom, azért, mert a fejében a gyarmatosító egyenlő a rabszolgatartóval. (Rossz ember, rossz ember.)

Tovább

Tovább

Tovább

Olvasom, hogy a finn rendőrség nyomozást folytat miniszterelnökével szemben, mert kiderült, hogy Sanna Marin mintegy ötszáz euróval többet költött havonta az étkezésre, mint azt korábban hitték. Az eddigi 300 eurós összeg helyett 850 eurót fordított reggelijeire. Marin asszisztense, Elisa Gebhard a finn közmédiának elismerte, hogy valóban magasabb lett a miniszterelnök étkezéseinek költsége, mert a miniszterelnöki hivatal korábban csak a reggeli hozzávalóit finanszírozta. Egy újságíró a Twitteren kérdezte meg a miniszterelnököt, hogy a 850 eurós összegből a reggelin kívül más étkezést is biztosított-e magának, amire Marin azt válaszolta, igen, a reggelin kívül egyéb hideg ételeket is evett. Ez ügyben nyomoz most a finn rendőrség.

Magyar vagyok, magyar anya szült, apám magyar. Amikor ilyen hírt olvasok, légszomjam támad és kiszárad a szám. Nem tudom, hogy normálisnak tekinthető-e az az intézkedés, amikor miniszterelnök ellen folytatnak ötszáz eurós havi túlköltekezés miatt eljárást. Itt, Budapesten semmiképp. Az ember megáll az olvasásban, újságját az ölébe ejti. De aztán folytatja.

Tovább
Élet és Irodalom 2021