Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke némi ingerült üzenetváltás után 2020 decemberében írt egy levelet Manfred Webernek. Ebben kifejtette: „a brüsszelieknek meg kell érteniük, hogy Közép-Európában Marx, Lenin és a kommunisták iránti megvetésünk nem kisebb, mint amit a nácik és a nemzetiszocializmus iránt érzünk”. A levél inkább az unió vezetőségének szól, mint Webernek, hiszen a Fidesszel korábban jó viszonyt ápoló Keresztényszociális Unió tagját nehéz marxista elkötelezettségűnek tekinteni, s fiatal politikusként a nemzetiszocializmustól is több emberöltőnyi távolságban áll (mandiner.hu).

François Kersaudy: Himmler masszőre. Egy elfeledett embermentő története. Fordította Ádám Péter. Corvina Kiadó, Budapest, 2021, 359 oldal, 4990 Ft

Kersten elsősorban elfogott ellenállók szabadon bocsátását kérte. A kezelést sokszor egy lista átadásával kezdte, s csak akkor látott a masszírozáshoz, amikor a fájdalmaktól gyötört Himmler megígérte a nevezettek szabadon engedését. Kapcsolatuk jellegét jól mutatja ez az 1943 márciusában írott levél: „Mellékelten listát is küldök, három észt férfi, négy francia nő, tizenegy holland nő, két belga és három norvég férfi nevével. Arra kérem, késlekedés nélkül engedje szabadon őket” (152.).

Kersten tevékenysége kihívta Himmler ellenségeinek haragját. Élete veszélybe forgott, ezt bizonyítja Walter Schellenberg 1944 augusztusában küldött levele: „...ezek a körök megpróbálják Önt eltenni láb alól... Legyen magánál mindig tűzfegyver, ne bízzon ismeretlen emberekben” (207.).