Spiró György: Padmaly
Hevesy Pál: Utazás a Föld körül 80 év alatt
Egy osztrák–magyar diplomata emlékiratai
Ellenállók 1944–45
Amir Tibon: Gáza kapuja
​​​​​​​Az izraeli–palesztin konfliktus legsötétebb napja

​​​​​​​-----------------------------------------------------------------------------------

Harminc éves voltam, amikor apám meghalt. Két hétig szinte folyamatosan sírtam, aztán hosszú időre apátiába süllyedtem, bezárkóztam a világ elől. Éreztem, hogy ebből a depressziós állapotból ki kell törnöm. Úgy gondoltam, hogy jó lenne elutazni valahova, minél messzebbre. Talán meglátogathatnám amerikai rokonaimat. Akkortájt olvastam arról, hogy a lengyel légitársaság közvetlen járatot indított New Yorkba, jegyáraik megfizethetőek. A hírt szinte égi jelnek véltem.

Leonardo Padura: A férfi, aki szerette a kutyákat
Stejărel Olaru: Nadia Comăneci és a Securitate
Dalos György: Három Berlin
Peter Frankopan: Új selyemutak

► Philippe Sands: Patkányút. Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála. For­dí­totta Orosz Ildikó, Park Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 542 oldal, 5999 Ft

A könyvnek Ottó Wächter mellett a fia, Horst is a főszereplője, az ő révén hangsúlyossá válik a múlttal való szembenézés témája. Náci szellemben nevelkedik, de anyja elvárása ellenére nem lesz ügyvéd, hanem a híres osztrák képzőművész, építész, a zsidó Hundertwasser mellé szegődik asszisztensnek. (Nagynénje ezért szemrehányást is tesz neki.) Sands többször találkozik Horsttal, cikket ír róla, Lvivbe és Olaszországba is ellátogatnak, s Niklas Frankkal, Lengyelország kivégzett főkormányzójának a fiával együtt részt vesznek Londonban egy beszélgetésen, amelyről nemzetközi sikert arató dokumentumfilm készül. Horstot – pedig ő a bizonyítékok ellenére is ártatlannak tartja az apját – testvérei és azok gyerekei szégyellik, árulónak tartják. Ők az (el)hallgatást választották. A múlttal való küzdelem végül mégis „hepienddel” végződik: Horstnak művészlánya megírja (kimondja): „Nagyapám egy tömeggyilkos volt.”

► Dermot Turing: Az igazi Alan Tu­ring. Fordította Gyárfás Vera, Typo­tex Kiadó, Budapest, 2022, 305 oldal, 5500 Ft

Turing 1952 elején alkalmi szexpartnere révén került bajba, aki nemcsak meglopta őt, de egy ismerősének tippet adott, hogy törjön be a tudós lakásába. A nyomozás során azonban Turingot is meggyanúsították, vizsgálati fogságba került, majd súlyos, hatszoros szeméremsértés vádjával bíróság elé állították Knutsfordban.

Thomas Snégaroff: Putzi
David de Jong: Náci milliárdosok
Anne Applebaum: Vörös éhínség
Szergej Geraszimov: Harkivi napló

Mikor Pálos István, a dabasi járásbíróság 35 éves közjegyzője 1968. március 2-án, 15 óra körül kilép a helyi postahivatalból, még nem sejti, hogy levele megírása és feladása beláthatatlan események lavináját indítja el. Hamarosan jóvátehetetlenül megváltozik az élete, sorsa pedig rányomja bélyegét hozzátartozói sorsára is.

Zsindely Ferenc: Miniszter a frontvonalban. Zsindely Ferenc naplója.1941. február 25. – 1946. március 9. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szekér Nóra, ÁBTL – Kronosz Kiadó, Budapest, Pécs, 2021, 793 oldal, 6950 Ft

A gondosan szerkesztett, gazdag és fontos jegyzetanyaggal ellátott napló akkortól válik igazán izgalmassá, amikor végzetesen felpörögnek az események, amikor az ország a politikusai által választott út vége felé halad. Zsindely a megszállást „disznóságnak” nevezi (március 23.), szerinte abban, hogy „idáig kerültünk” Kállay Miklós „rövidlátó svihákságnak”, kétkulacsos-, és zsidókat „tutujgató” politikájának, Horthy mellette kitartó makacsságának nagy szerepe volt (március 19.) Április 20-án a deportálások kapcsán úgy véli, hogy a „kegyetlenkedés [...] a magyar néplélektől idegen”, három hét múlva azonban már kénytelen beismerni, hogy „megindult a lavina. A szadizmus felébredt. Hol fog megállni?”

A második világháború utáni német nyelvű irodalom egyik nagy alakja, az író, drámaíró – nem mellékesen festőművész és karikaturista – Friedrich Dürrenmatt idén száz éve született. Néhány hete derült ki, hogy – több százezer honfitársához hasonlóan – őt is megfigyelte a svájci Szövetségi Rendőrség: megszakítással közel ötven éven át követték nyomon életét, pályáját, közéleti aktivitását.

Zseniális tudós. A matematika Mozartja1. A problémamegoldás hercege.2 A matematikatudomány történetének második leg­ter­mé­ke­nyebb szerzője: 1525 cikket jegyez,3 több mint ötszázat társszerzőkkel. 8 tudományos akadémia tagja4 és 10 egyetem díszdoktora.5 Autonóm, nyitott személyiség. Kitűnő humorú, rendkívül művelt ember, aki imád vitatkozni, politizálni. Kritikus szellem: kiáll az igazságáért, harcol a szabadságjogaiért.

Csak hat elemit végezhetett, de tehetségének és kitartó önművelésének köszönhetően behozta a hátrányt. Éppen 75 évvel ezelőtt iktatták be miniszterelnöki hivatalába. Emigrációban írt emlékirata páratlan történelmi dokumentum. Nagy Ferenc rendkívüli pályát futott be, emléke – érdemei ellenére – mégsem él a köztudatban.

Molnár Gál Péter: Coming out
Woody Allen: Apropó nélkül
Phil Collins: Mindhalálig
Molnár Piroska: Kvittek vagyunk

Sára Sándor (1933-2019). Szerkesztette Pintér Judit, képszerkesztő Kincses Károly, MMA Kiadó, Budapest, 2020, 400 oldal, 7800 Ft

Sokszínű pályáján tulajdonképpen a kezdetektől tudatosan építkezett. Ez lehet a magyarázata, hogy operatőrként meglepően kevés rendezővel dolgozott együtt. Igaza van Benke Attilának, amikor azt írja Arcokra írt történelem című tanulmányában, hogy Sára rendezői, de még inkább operatőri munkássága révén formálta is a magyar filmtörténet legfontosabb irányzatait. Sárát a legintenzívebb alkotói kapcsolat Kósa Ferenchez fűzte, három kisfilmjét és öt játékfilmjét (köztük a Tízezer napot, az Ítéletet, A mérkőzést) fényképezte. Szabó Istvánnak három filmjében alkotótárs (Apa, Tűzoltó utca 25, Budapesti mesék), Gaál István három kisfilmjében és két játékfilmjében operatőr, utóbbiak közül a Sodrásban a magyar új hullám emblematikus nyitódarabja. De az alkotótársak között ott van Gyöngyössy, Huszárik (Szindbád), Kardos, Ranódy, Radványi, Rózsa és Szőts is.

A harmincas évek a szovjet állam történetének legvéresebb, leg­ke­gyet­lenebb időszaka. Paradox módon mégis ekkoriban nyitják meg (résnyire) az ország határait a turisták, az új rendszerrel szimpatizáló hírességek és a „hasznos idióták” (Lenin)1 előtt.

Huszár Károly színészi karrierje a némafilmkorszakban teljesedett ki, de tehetségét hangosfilmekben is kamatoztatta. Magyar, német és amerikai filmekben játszott. Az egyik első magyar színész volt, aki hollywoodi sztár lett.1 A honvágy hazahozta, de sok évvel később újra elindult sikerei legfőbb helyszínére.