Kisváros, 60-as évek
Szilágyi Miklós: Az én Gyulám. Az 1960-as évek gyulai múzeuma. MNL Békés Megyei Levéltára, Gyula, 2021, 326 oldal, 1900 Ft
A kiváló etnográfust a néprajz iránt érdeklődők az alföldi mezővárosok társadalom-néprajzának kutatójaként, a hagyományos halászat szakértőjeként tartják számon. Emellett a Néprajzi Múzeum vezető pozícióiban, az ELTE tárgyi néprajzi tanszékének tanáraként a néprajz és a muzeológia számos más kérdésével is foglalkozott. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy Szilágyi Miklós pályája Gyulán indult, 1964-ben, 25 évesen nevezték ki a városi múzeum igazgatójává. Az igazgatói poszt a valóságban nem kulturális irányítói státust, hanem inkább lehetőséget jelentett. A gyulai múzeum ebben az időben az „egyszemélyes” múzeumok közé tartozott, a „főnökön” múlt, hogy a lassan konszolidáló viszonyok között egy-egy ilyen apró intézményből lett-e igazi, az adott város arculatát formáló múzeum, vagy megmaradt poros régiséggyűjteménynek.
Álarcok vagy arcok?
Petrás Éva: Álarcok mögött. Nagy Töhötöm életei. ÁBTL-monográfiák. ÁBTL–Kronosz Kiadó, Budapest–Pécs, 2019, 308 oldal, 4500 Ft
Nagy Töhötöm pályájának kulcsa a személyiségét meghatározó végtelen ambíció, amely kiváló intellektussal, merészséggel és kreativitással párosult. Amikor rendje utasítására a KALOT egyik vezetője lett, felismerte, hogy az egyház, s a tágabb világ formálására az lesz képes, aki tömegeket tud maga mögé állítani, és a tömegek bizalmát az nyeri meg, aki jogokat és magasabb életszínvonalat ígér nekik. Kerkai Jenővel együtt a KALOT-ot pár év alatt népfőiskolai hálózattal rendelkező félmilliós mozgalommá fejlesztették. Tulajdonképpen kiépítették egy modern kereszténydemokrata mozgalom tömegbázisát.
Történetek egy naszódi lány életéből
Köteles Lajos: Amikor a nap nyugodni tért. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2019, 87 oldal, ármegjelölés nélkül
Jó ritmikájú, egységes szöveg született, de mégis sajnálatos, hogy teljes bizonyossággal nem tudhatjuk, meddig tart a forrás, és hol kezdődik a szerző által teremtett kontextus. Magam úgy sejtem, hogy a könyv anyagának nagyobb része az eredeti kéziratból való, Köteles Lajos a hátteret rajzolhatta meg, értelmező részleteket szúrhatott be. Marad azért nem egy töprengésre késztető kérdés: vajon egy román környezetben élő fiatal lányhoz eljuthatott a Körösmezőre deportált zsidókról szóló hír?