Deczki Sarolta

Losoncz Márk (szerk.): Ki vagy te, vajdasági magyar? Forum Kiadó, Újvidék, 2017, 253 oldal, 2000 Ft

A vajdasági magyarok már csak geopolitikai és transzkulturális helyzetük okán sem engedhetik meg magukat a kész válaszok luxusát, hiszen mind politikailag, mind kulturálisan többféle kötődéssel rendelkeznek. Ahogyan a kötet szerzői közül többen is leírták: Vajdaság köztes régió, Budapest és Belgrád között, ugyanakkor a lakosság nagy része sem Szerbiával sem Magyarországgal nem azonosul, hanem „egyszerűen” vajdasági magyarként érti magát.

Tovább

Ivana Dobrakovová: Toxo

Svetlana Žuchová: Jelenetek M. életéből

Daniela Kapitaňová: Könyv a temetőről

Maroš Krajňak: Carpathia

Tovább

Nagy Csilla: Átkötések. Me­dia Nova M­–Nap Kiadó, Du­na­szer­dahely, 2016, 197 oldal, 2000 Ft

Egy kritikus ízlésére leginkább az általa elemzett irodalmi művekből következtethetünk. Nagy Csilla érdeklődése szemlátomást első sorban a kortárs költészet felé irányul, hiszen olyan nevekkel találkozunk a tartalomjegyzékben, mint Borbély Szilárd, Kukorelly Endre, Nemes Z. Márió, Marno János, Németh Zoltán, Tőzsér János.. Külön szimpatikus számomra, hogy Szécsi Noémi két regénye is felkeltette az érdeklődését, hiszen viszonylag keveset szoktak róluk írni. Örültem a Szilasi- és a Csaplár-kritikának is, mindkettő okos és izgalmas elemzés. S pár szót a szakmai blokkról is: az olvasónak rögtön feltűnik, hogy minden generáció képviselve van Szegedy-Maszák Mihálytól L. Varga Péterig, valamint a szóban forgó szerzők érdeklődése is igen változatos: női irodalom (Menyhért Anna és Borgos Anna), avantgárd (Kálmán C. György), továbbá egy Füst Milánról szóló több szerzős tanulmánykötet is helyet kapott ebben a blokkban.

Tovább

Ketten egy új könyvről - Balla Zsófia: Más ünnepek. Kalligram Kiadó, Budapest, 2016, 184 oldal, 2500 Ft

A szerző hét éve jelentkezett utoljára kötettel, így feltételezhető (a vers keletkezésének dátuma ugyanis nagyon ritkán van feltüntetve), hogy az elmúlt évek termését tartalmazza a nem is oly vékony, kilenc ciklusból álló verseskönyv. Más ünnepek a címe, mint ahogyan az egyik ciklusnak is, melyből kiderül, hogy mire utal a „más” szó: a szülővárosra, Kolozsvárra. Ahogyan a Képeslap című versben is olvashatjuk: „Ez más tél. Más ünnepek. Másfajta illatok / hűtik a kemény fagyot.” De nem csak Kolozsvár más, hanem a már húsz éve otthonul szolgáló Budapest is, ahogyan egy másik versben írja a szerző: „Nem lettem pesti, csak egy itt-lakó / kolozsvári. Budapestet úgy értem el / zihálva, hogy majd magához ölel. / De karolása csak egy tangóra jó” (Nem lettem pesti). A másság tehát alapvető létállapota a két városhoz is erős szálakkal kötődő lírai énnek. S talán ez a perspektíva, a máshogyan- és máshonnan-látás képessége is hozzájárul ahhoz, hogy a versek egyszerűen, tömören, ám megrázó erővel fejezik ki az emberi létezés elemi, testi-lelki tapasztalatait. 

Tovább

Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből. Európa Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2016. 366 oldal, 3290 Ft

Örkény neve már eddig is ott motoszkálhatott valahol az olvasó agyának szürkezónájában, de legkésőbb ezen a ponton már megszületik a felismerés, hogy Konok Facebook-bejegyzései bizony igen közeli rokonságban vannak az egypercesekkel. De a család népes; a sorok közül kikacsint néha Hašek, Rejtő, Kafka, Parti Nagy, és a közép-európai groteszk egész hagyománya is ott gomolyog sűrűn a szövegekben. Mert a régi túlélési technikákra még mindig szükség van: ki kell röhögni ezt az egész rémálmot, úrrá kell lenni valahogy a szorongásokon, és ki kell tartani a józan ész mellett. Ennyiben – ahogyan a könyvbemutatón is elhangzott – terápiás szövegek ezek, melyek az író és az olvasó számára egyaránt elviselhetőbbé teszik az ittélést.

Tovább

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája. Kalligram Kiadó, Po­zsony, 2016. 256 oldal, 2990 Ft


A novellák tudatos, profi íróra vallanak: a történetek jól szerkesztettek, a végükön csattanó van, a narrátor pedig mindvégig fenn tudja tartani a feszültséget. Remekül van megoldva például a Megölni egy arabot című novella is: Marosh Kurdisztánban egy Heszin nevű ezredes barátja házában vendégeskedik, whiskyznek, és úgy koccintanak, hogy „baszódjon meg a Dá’ás!” (83.). Kedélyesen iszogatnak, miközben egy bekezdésből azt is megtudjuk, hogy húsz kilométerre már háború van, és az egész ország harcol az Iszlám Állam ellen, hiszen nagyon jól tudják, milyen sors vár rájuk, ha nem tudják megállítani.

Tovább

Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban

Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink

 

Tovább

Ngugi wa Thiong’o: Közöttünk a folyó. Fordította Nagy Andrea. Tarandus Kiadó, Győr, 2016. 206 oldal, 2890 Ft

Nem biztos, hogy ismerősen cseng a magyar olvasónak Ngugi wa Thiong’o neve, noha a hetvenes években már magyarul is jelentek meg regényei, elbeszélései, manapság pedig a Nobel-díj várományosai között emlegették. A kenyai író Angliában végezte felsőfokú tanulmányait, majd hazatért Afrikába, és Nairobiban egyetemi tanár lett, ekkor kezdett el regényeket írni, de még angolul. 1977-ben bebörtönözték egy drámája miatt, s a fogságban kezdett el anyanyelvén, kikuju nyelven írni, méghozzá mivel máshoz nem jutott hozzá, WC-papírra. Elkötelezetten és harcosan állt ki amellett, hogy az afrikai írók anyanyelvükön alkossanak.  

Tovább

Gyáni Gábor: A történelem mint emlékmű. Kalligram Kiadó, Po­zsony, 2016. 300 oldal, 3490 Ft

A szerzőt aligha kell bemutatni bárkinek is, aki Magyarországon az utóbbi évtizedekben figyelemmel kísérte a történettudomány új fejleményeit. Mivel olyan országban élünk, melyben a történelem, és főleg a közelmúlt története folyamatos viták, politikai játszmák tárgya, jóformán senki sem vonhatja ki magát az alól, hogy így vagy úgy állást foglaljon történelmi kérdésekben. Természetesen akár úgy is, hogy csak nagyon keveset tud róluk, sőt, annál nagyobb bátorsággal. A történelem – az időjáráshoz hasonlóan – úgyszólván napi kérdés Magyarországon, ráadásul tízmillió történész országa is vagyunk, ezért kiváltképpen nem árt, ha akad néhány széles látókörű, tárgyát alaposan ismerő, elfogultságok nélkül elemezni tudó, s nem utolsó sorban jó íráskészséggel rendelkező történész is ebben a hazában. Gyáni Gábor ezek egyike, műveit nem csupán a szűkebb szakma szokta forgatni, hanem az a különös emberfajta is, melyet művelt nagyközönségnek szoktak nevezni. Méghozzá azért tarthatnak számot joggal Gyáni művei a laikus olvasók figyelmére is, mert számos olyan problémát elemeznek, melyek óriási gondokat jelentenek a nemzeti önértés, identitás számára is.

Tovább

Bencsik Orsolya: Több élet: kis vaj(d)magyar. Magvető Könyv­kiadó–Forum Kiadó, Budapest, Újvidék, 2016. 157 oldal,2990 Ft

Ami a legközelebb van az emberhez, azt a legnehezebb szavakba foglalni, nyelvet találni hozzá. Bencsik Orsolya a létezésnek a számára adott legalapvetőbb tapasztalatát próbálja leírni, elmesélni: a családot, a Vajdaságot, a szerbséget és a magyarságot, a kisebbségi létet a határ mindkét oldalán. Mások számára is nehéz küzdelem ez, nem csoda, hogy Bencsik is immár a harmadik könyvében viaskodik vele.

Tovább

András László: Világos indul. Válogatta Babiczky Tibor. Műút könyvek, Miskolc, 2016. 58 oldal, 2016 Ft

Hasonló benyomása támadhat az olvasónak, mint András László előző könyve olvastán. 2010-ben jelent meg az Egy medvekutató feljegyzései, némelyek szerint az elmúlt évtized egyik legjobb regénye – s én hajlok rá, hogy egyetértsek ezekkel a némelyekkel. (...) Ez a regény olyan regiszterben játszódik, ahol a dolgoknak csak a lényege a fontos, afelől pedig, hogy mi a lényeg, a medvekutató határoz. Hasonló tömör, pontos, és elegáns mondatokkal találkozunk a Világos indul című kötetben is. 

Tovább

Az ÉS könyve júliusban - Závada Pál: Egy piaci nap. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2016. 222 oldal, 3290 Ft


Gyorsan és izgalmasan pörögnek az események, az asszony beloholja a fél világot Budapesttől Kunvadasig, és mindenről tudósít. Sok mindenre nincs rálátása, és sok mindent eltorzítva ír le, ám az általa leírt történetből meglehetős pontossággal rekonstruálhatók a történelmi események. Hiszen az Egy piaci nap történelmi regény... (...) A regény a huszadik század magyar történelmének egyik dicstelen és elfeledett mozzanatát eleveníti fel, s ezzel tükröt tart elénk is, akik immár a huszonegyedik században próbálunk zöld ágra vergődni traumáinkkal, sérelmeinkkel – abban a reményben, hogy talán most nem „ugyanaz” lesz a történet vége.

Tovább

Kabai Lóránt: Semmi szín. Ti­sza­táj könyvek, Szeged, 2016. 93 oldal, 2100 Ft

A színek sokasága elevenséget fejez ki, az élet gazdagságát, valamint szimbólumokat is szoktunk hozzájuk társítani, melyeknek különös jelentőségük van számunkra - mindezek tagadása voltaképpen nem más, mint a világ lecsupaszítása a meztelen csontokig. Röntgenfelvételek sorozata ez a három ciklusba rendezett 50 vers a világunkról, az életünkről, vagyis önnön magunkról.

Tovább

Péterfy Gergely: Mindentől Ke­let­re avagy román kém a Weiss-családban. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2016. 224 oldal, 2990 Ft

Meglehetősen abszurd hangzása van a kötet címének, kiváltképp, ha az olvasó ráeszmél, hogy a „román kém a Weiss-családban” leírás magát az írót illeti. Persze, akinek már van némi jártassága honi ügyeinkben, nem lepődik meg oly nagyon, hiszen e hazában éppoly mindennapos az abszurd, mint a megbélyegzés gyakorlata, ami alól nem kivétel senki, aki bármilyen piszlicsáré ügyben is bírálja a nemzeti együttműködést. Márpedig Péterfy Gergely pontosan erre vetemedett, és ezért meg is kapta a magáét a publicisztikáit kommentáló trollhadseregtől.

Tovább

Seamus Heaney: Élőlánc. For­dí­totta Ferencz Győző, Gerevich And­rás, Imreh András, Mesterházi Mó­ni­ka, Szilágyi Mihály. FISZ–Je­lenkor Kiadó, Budapest, 2016. 117 oldal, 1499 Ft


A kötet címeként szereplő élőlánc kifejezés (Human chain) akkor is erős és sokatmondó lenne, ha nem ez lenne az ír költő utolsó, életében kiadott versgyűjteményének címe, mely 2010-ben jelent meg angolul. Heaney 2006-ban szélütést kapott, s ezeket a verseket már a halálra készülve írta meg, ez azonban – ahogyan erre a fordítók s a könyvet méltatók is felhívják a figyelmet – csupán finom utalásokon, áttételeken keresztül jelenik meg bennük. 

Tovább

Kicsák Lóránt: Aporiák próba­té­tele. Tanulmányok, esszék. L’Har­mat­tan Kiadó, Budapest, 2015. 314 oldal, 3200 Ft

A kötet végére érve pedig azt is megtudjuk, hogyan gondolkodik Kicsák Lóránt egyrészt az általa elemzett filozófusokról, másrészt pedig a világról, „égető életproblémáinkról” s egyáltalán a filozófiáról. Nem történeti tanulmányokat ír ugyanis, hanem egy-egy gondolkodó nevéhez köthető problémákat elemez.

Tovább

Gyukics Gábor (szerk. és ford.): Medvefelhő a város felett. Észak-amerikai indián költők antológiája. Utószó: Rákai Orsolya. Scolar Kiadó, Budapest, 2015. 189 oldal,2490 Ft

Az antológia 24 költő verseit tartalmazza, akik nagy valószínűséggel teljesen ismeretlenek a magyar olvasó számára, éppúgy, mint a közeg, amelyben léteznek, amelyben írnak. Az utóbbi tekintetében Rákai Orsolya utószava próbálja eligazítani az olvasót valamelyest, az előbbieket pedig Gyukics Gábor fordításai révén ismerhetjük meg. A kötetről minden túlzás nélkül állítható, hogy egyedülálló, hiszen a kortárs indián költészet Európa más tájain sem ismert.

Tovább

Visy Beatrix: Szavakkal körbe. Válogatott tanulmányok, kritikák. Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 2015. 305 oldal, 2490 Ft


Az első blokkban verselemzéseket olvashatunk, méghozzá szám szerint tizenkettőt. Főleg a magyar költészet klasszikusainak alkotásait próbálja újraértelmezni, új vonatkozások felé megnyitni a szerző.  (…) A kötet második felében helyet kapó tizenkét tanulmány pedig prózai művek elemzésére vállalkozik, méghozzá olyanokéra, melyekben nagy szerepet játszanak a különféle médiumok: a film, a fotó vagy a festmény. Jobbára kortárs szerzők (…) könyveiről van szó, a két kivétel Örkény István és Lengyel Péter.

Tovább

Maja Solar: Jellemző, hogy nem természetes. Versek. Forum Könyv­ki­adó, Újvidék, 2015. 117 oldal, 2000 Ft

Maja Solar a kortárs szerb költészeti szcéna egyik izgalmas alkotója, aki nem csupán verseivel, hanem performanszaival is felhívja magára a figyelmet (némelyik a youtube-on is látható). Ez azonban nem a kivétel, hanem inkább a szabály, ahogyan ezt ő maga is írja egy beszámolójában a kortárs szerb líráról, amit szintén Orovec fordított (Tiszatáj, 2013/8). A felolvasás, az előadás, a performansz maga is része az alkotásnak, mely hangsúlyozottan többszemélyes ügy; Solar maga is több költészeti csoportnak a tagja, például a csak nőket tömörítő LILITiranje csoportnak, a Gerusija filozófiai szervezetnek, a Polja irodalmi folyóiratnak. 2008-ban jelent meg a Makulala­lala­tura című kötete, amelyért díjat is kapott, jelenleg pedig a Belgrádi Egyetem filozófiai tanszékén tanít. Érdeklődési területeinek pedig a következőket adta meg: filozófia, marxizmus, az emancipáció politikája és némely művészeti praxis.

Tovább

Jichak Katzenelson:Ének a kiirtott zsidó népről

Halasi Zoltán: Út az üres éghez

Horváth Sándor (szerk.): Az ügynök arcai

Rudolf Chmel: Jelen és történelem

Kende Péter: Nemzetek és népek Kelet-Közép-Európában

Tovább
Élet és Irodalom 2020