Dobrovits Mihály

Tovább

Tovább

Üzbegisztán helyzetét csak rontotta a nemzeti valuta hiánya, elvégre az üzbég szom (so‘m) csak 1994 óta lett az ország hivatalos fizetőeszköze; a külvilágtól való elzártság (a legstabilabb külső határ a kazahsztáni), valamint az afganisztáni bázisokról kiinduló kábítószercsempész-hálózatok, illetve a különféle iszlamista milíciák rendszeres kísérletei arra, hogy az országot tranzitútvonalként használják, netán meg is vessék benne a lábukat.

Tovább

Tovább

Június végén még nem lehetett előre látni az eseményeket, amelyek ma rányomják bélyegüket a török bel- és külpolitikára. Mégis fontos­nak tartjuk felidézni az események menetét, hogy olvasónk könnyebben eligazodjék a kibontakozó történetben.

Tovább

A közalkalmazottakat visszarendelték állomáshelyükre, valamint megtiltották, hogy elhagyják az országot. Kedden estére már el is készült a vádirat 54 bíró és ügyész ellen, közülük 49-re puccskísérletért súlyosbított életfogytiglani fegyházbüntetést kértek volt kollégái.

Aligha hihető, hogy ilyen rövid idő elég lett volna alapos vizsgálatokhoz. Feltehető tehát, hogy valakik már előre listáztak.

Tovább

A jelen helyzetben szó sincs egységes kurd nemzetiségről (a nemzetté válás gyakran vitatható kérdéseit most hagyjuk el). Különféle országokban, sajátos törzsi és nemzetiségi viszonyok között élő, saját nyelvjárásukat beszélő csoportok halmazáról beszélhetünk. Közös kurd irodalmi nyelv, sőt egységes kurd írásbeliség sem létezik.

Tovább

A vízummentességet illetően a szükséges 72 kritériumból Törökország már 67‑et teljesített. A két fő kérdés a kitoloncolási egyezmény, illetve a török terrorellenes illetve a szervezett bűnözés elleni törvények körül bontakozott ki.

Törökország „Európa beteg embere” – hangzott a metternichi közhely, amely csaknem két évszázada beleivódott Európa és Ázsia összekötő országáról alkotott elképzeléseinkbe. A kifejezés ugyan szellemesnek tűnik, de a jelen helyzetben nem igaz. Törökország egyáltalában nem „beteg ember”, s a török belpolitika válságai sem kérdőjelezik meg az ország működőképességét. Törökország a Kelet-Mediterráneum kulcsországa maradt, a továbbiakban sem lehet a politikai számításokból kihagyni. 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Miközben a magyar közvéleményben az él, hogy a magyarországi kormányfő által egy erdélyi programbeszédben más országokkal egy sorban megemlített Törökország államfője ebből az okból a barátja is, a valóságban a két politikust nem fűzi össze különös szimpátia. Erdoğan ugyanakkor rendszeresen hivatkozik az amerikai elnökhöz fűződő személyes jó viszonyára. Ez a jó viszony valós, s biztosan kitart az amerikai elnökválasztásig.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

2015. augusztus 18-a Törökország történelmi napjaként vonul be az ország történetírásába. Világossá vált, hogy a június 7-i választások alapján Törökország legnagyobb parlamenti pártjává vált, de az egypárti kormányzás lehetőségét elvesztett egykori kormánypárt nem lesz képes koalíciós kormányt alakítani. Vagyis a jelenlegi helyzetben elvesztette a kormányzás lehetőségét. Ezzel egy időben Ahmet Davutoğlu kijelölt miniszterelnök is visszaadta megbízatását az államfőnek. Ügyvezetőként továbbra is ő a kormányfő.

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2020