Donald Trump és a gazdaság
Donald Trump megválasztott elnök különböző fórumokon kinyilvánított, egyébként gyakran változó és inkonzisztens populista gazdasági elképzelései és gazdaságpolitikai javaslatai (vámemelések, az illegális bevándorlók kitoloncolása, adócsökkentések stb.) az amerikai és rajta keresztül a globális gazdaságot érintő politikai sokkal (hirtelen, nem várt változás) egyenértékűek. A hatáselemzések döntő hányada szerint a vélt vagy tényleges nemzeti érdekek védelme és az amerikai szupremácia jegyében előirányozott protekcionista intézkedések az USA-ban rövid távon káoszhoz, közép- és hosszú távon a gazdasági növekedési ütem lassulásához és az infláció megugrásához, a globális gazdaságban pedig a valószínűsíthető vámháború többek között erősödő bizonytalansághoz, a szabályalapú világrend további fellazulásához vezetnek. A hatások mértéke attól függ, hogy mennyit sikerül megvalósítani az elképzeléseiből.
Az EU bővítése és Oroszország
Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja új megvilágításba helyezte és felgyorsította az Európai Unió bővítési politikáját. A Nyugat-Balkán országai (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) mellett ugyanis az orosz invázió után Ukrajna, Moldova és Grúzia (hivatalos külügyi dokumentumokban grúz kérésre Georgia) is tagjelölti státust kapott.1 A Nyugat-Balkán országaival a belépési tárgyalások 2012-től folynak időben különböző intenzitással, jelenleg nagyobb lendület Albánia és Montenegró esetében érzékelhető. A legutóbbi uniós bővítési csomag részeként Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával 2024-ben kezdődtek megbeszélések. Ez az írás Oroszországnak az EU bővítésével kapcsolatos érdekeit és politikáját elemzi, függetlenül attól, hogy mikor és milyen eredménnyel fejeződnek be a csatlakozási tárgyalások.
Orosz gazdaság
A nyugati szankciók, a jelentős kivándorlás és a háború terhei ellenére az orosz gazdaság a túlfűtöttség jeleit mutatja, amit a haditermelés felfutása, a laza fiskális politika és a nem szokványos monetáris politika táplál. A kormány nem tudja egyszerre finanszírozni az Ukrajna elleni háborút, fenntartani a lakosság életszínvonalát és megőrizni a makrogazdasági stabilitást, ezek közül legfeljebb két célt tud elérni. Jelenleg nem jelezhetők előre a túlfűtöttségnek a makrogazdasági egyensúlyt rontó következményei.
Ukrajna és a külső államadósság
A Nyugat országai változatos formában és különféle időtávon segítették, illetve segítik Ukrajnát az Oroszországgal folytatott honvédő háborújában. Többek között a háború kezdete óta negyedével zsugorodott gazdasági teljesítmény miatt számottevő terhet ró az ukrán költségvetésre a külső államadósság utáni adósságszolgálat finanszírozása, ezen belül különösen egy közel 20 milliárd dolláros, magánbefektetők kezében lévő kötvényadósságé, amelyre augusztus 1-jéig kell megoldást találni. A felek közötti sikertelen tárgyalások esetén Ukrajna külső államcsőddel szembesülhet, amit az érintett feleknek el kellene kerülniük. Az eredmény nagymértékben befolyásolja a háború utáni újjáépítés feltételeit. A Nyugatnak az EU- és a NATO-tagság kilátásba helyezését képviselő politikai és részben katonai támogatásához fel kellene zárkóztatnia a pénzügyi segítségnyújtást.
Az EU bővítési csomagja
Őszi bővítési csomagjában az Európai Bizottság javasolta az Európai Tanácsnak – bizonyos feltételek mellett – a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, Moldovával és Bosznia-Hercegovinával, valamint Georgia (Grúzia) tagjelöltek közé történő átsorolását. Bár még nem érettek az EU-tagságra, a csatlakozási tárgyalások elindítása, illetve a tagjelölti státusz nemcsak az említett országokban folyó gazdasági és politikai reformokat dinamizálhatja, hanem az EU-t is az új tagok befogadásának előkészítésére sarkallhatja. A folyamatot akadályozhatják, illetve fékezhetik az EU-tagállamok közötti érdekellentétek. A bizottsági javaslat elfogadásáról egyhangúlag kell szavaznia az Európai Tanácsnak.
Az Izrael és a Hamász közötti háború gazdasági hatásai
A Hamász Izrael elleni brutális terrortámadása és az arra adott, elsősorban a Gázai övezetet érintő izraeli válaszcsapás újjal gyarapítja a meglévő jelentős geopolitikai konfliktusokat (a közel-keleti feszültségek további éleződése, Oroszország Ukrajna elleni hadjárata, az USA és Kína közötti gazdasági hadviselés és a Tajvannal szembeni kínai fenyegetés). Az Izrael és a Hamász közötti háború közvetlen globális gazdasági hatásai, amelyek a kőolaj, továbbá más energiahordozók és a nyersanyagok világpiaci árának, illetve a fogyasztói, az üzleti és a befektetői bizalomnak az alakulásán keresztül érvényesülnek, jelenleg viszonylag szerények. A szembenállás elmélyülésével és földrajzi kiterjedésével azonban a globális hatások súlyosbodhatnak. A szélsőséges esetben polikrízishez (több válság összefonódása és egyidejű jelentkezése) vezető eszkaláció elkerülése a Közel-Keleten érintett állami és egyéb szereplők többségének érdeke.
Egy polikrízis kockázatai Magyarországon
A nemzetközi szakirodalom általánosan elfogadott, főként globális kontextusban használt definíciója szerint a polikrízis több katasztrofális esemény egyidejű bekövetkezése. Ekkor egyenként kevésbé jelentős különálló válságok, válságjelenségek egymással összefonódva egymás hatását erősítik, így az összhatás meghaladja az egyes komponensek hatásainak az összegét. Ez a cikk azt elemzi, hogy a sok területen tapasztalható hazai válságjelenségek vezethetnek-e polikrízishez, mik egy polikrízis kialakulásának feltételei és kockázatai.
Ukrajna és az EU bővítése
Ukrajna tavaly februárban kérte felvételét az Európai Unióba, a kérelmet az uniós intézmények elfogadták. A csatlakozásra a belépési kritériumok teljesítése nyomán az Oroszországgal vívott háború befejezése után kerülhet sor, ennek egyelőre sem az időpontja, sem az eredménye nem látható. A szolidaritás jegyében az EU addig is támogatja erőforrásaival Ukrajna háborús erőfeszítéseit, majd hozzájárul gazdaságának újjáépítéséhez. Az EU-nak is fel kell készülnie intézményi reformokkal új tagok befogadásához.
Az euró bevezetése Horvátországban
Horvátország 2023. január 1-jén a személyek szabad mozgását biztosító schengeni övezet részévé vált, és belépett a Gazdasági és Monetáris Unióba, aminek nyomán a kuna helyett az euró lett a törvényes fizetőeszköz. A közös pénz bevezetése hivatalossá tette az országban az euró az utóbbi években elterjedt használatát. Az uniós tagállamokkal való nagy fokú összefonódás miatt az euróbevezetés összességében előnyös a horvát gazdasági szereplők számára, fő kockázatként, illetve hátrányként az inflációs hatás említhető. Az euróövezethez való csatlakozás nem önálló cél, hanem a gazdasági modernizációs folyamat része, az önmagában ugyanis nem oldja meg az ország gazdaságszerkezeti problémáit és a fejlett országokhoz való felzárkózást, viszont kedvező feltételeket teremt számára.
Az uniós források tétje
A Magyarország számára elkülönített pénzügyi források folyósítását az uniós intézmények a közös költségvetés védelmét biztosító, a korrupció visszaszorítását és a jogállamiság helyreállítását célzó feltételekhez kötik. A transzferek legkorábban 2023 áprilisában vagy májusában érkezhetnek. Az EU-val szembeni hosszan tartó konfrontatív kormányzati politika számottevő előnyöktől fosztotta meg a magyar gazdasági szereplőket. Az uniós források javítják a külső és belső gazdasági egyensúlyt.
Uniós földgázpiac és földgázárak
Legutóbbi találkozóján az Európai Tanács az energiaválság enyhítését célzó újabb intézkedések kidolgozását javasolta. Az árszabályozásra vonatkozó javaslatokat részben okafogyottá tette a földgáz tőzsdei árainak utóbbi időben jórészt rövid távú tényezők hatására bekövetkezett esése. Mindezek ellenére nem térnek vissza a 2019 előtti alacsony földgázárak. A célok elérését nehezítik a tagállamok eltérő érdekviszonyai.
Földgázellátás és szankciók
Az orosz földgázszállítások visszafogására és az extrém magas földgáz- és villamosenergia-árakra válaszul az Európai Bizottság a villamosenergia-kereslet mérséklését célzó intézkedéseket, egyes termelőkre ideiglenes jövedelemplafon bevezetését és szolidaritási hozzájárulás kivetését javasolja. A piaci mechanizmusok akadálytalan érvényesülése hozzájárul a kereslet mérséklődéséhez, amit össze kell kötni a legsérülékenyebb fogyasztók támogatásával. E korlátok ellenére az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyak.
Lehetnek-e hatékonyak a szankciók?
Oroszországgal szemben 2014 tavasza, a Krím félsziget annektálása óta vannak érvényben nyugati szankciók, amelyeket 2022. február 24., az Ukrajna elleni háború kezdete után több hullámban kiterjesztettek és szigorítottak. A szankciók nemcsak a korlátozásokat elszenvedő, hanem az azokat kivető országokra is hátrányosak. Bizonyos tovagyűrűző hatásokon, például a globális ellátási láncok zavarain, a nemzetközi nagyvállalatok reakcióin és a világpiaci árak alakulásán keresztül harmadik országokat is kedvezőtlenül érintenek. Az eddigi tapasztalatok alapján Oroszországot jóval nagyobb mértékben sújtják a szankciók, mint azok nemkívánt mellékhatásai a Nyugatot. A szankciók jelentős része hosszabb idő alatt fejti ki hatását, ennek nyomán romlanak az orosz gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének feltételei.
Politikai prioritások és gazdasági kényszerek
A kormányzati retorika szerint a magyar gazdaság szinte minden nehézségéért a háború a felelős, a propaganda azt sugallja, hogy a megoldás a béke, bár nem foglal állást, hogy ki a felelős a háborúért, és milyen békéről lehet szó. Ez az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar gazdaság fundamentumainak, valamint külső és belső egyensúlyviszonyainak az alakulását mennyiben határozták meg világgazdasági, a hazai döntéshozók hatókörén kívül álló és belső, gazdasági jellegű folyamatok és döntések. A külső és a belső tényezők szervesen összefüggnek egymással, a közöttük lévő határvonal nem mindig egyértelmű, ráadásul folyamatosan változik. A gazdaságpolitikában irányváltás gazdasági kényszerek hatására következik be, ennek első jelei már érzékelhetők.
A felzárkózás lehetőségei és korlátai
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi tanulmánya szerint Magyarország 2030-ig elérheti az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét, aminek valóra váltásához javaslatokat is közöl. A cikk ennek a célnak a teljesíthetőségét elemzi a világgazdasági környezet által nyújtott lehetőségek és korlátok, valamint a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedése és az azt befolyásoló tényezők alapján.
Nem őrült beszéd
Bolgár György: Orbán-puzzle. Kocsis Kiadó, Budapest, 2022, 197 oldal, 3800 Ft
Mondanivalóját a szerző néhány nagy téma (vezérállam, média, Trianon, sport, azon belül futball és olimpia stb.) köré csoportosítva fejti ki. A sok közül két következtetést érdemes kiemelni. Egyfelől – mások mellett – Bolgár is hangsúlyozza: tömeges inkonzisztens megnyilvánulásai ellenére Orbán Viktor szövegeiből kiolvashatók a szándékai. Az más kérdés, hogy ki mennyire vette komolyan őket (nem voltak sokan), illetve milyen következtetéseket vontak le belőlük (sokan semmilyent).
Embargós dilemmák, lehetőségek és korlátok
Az Ukrajna elleni háborúra válaszként bevezetett pénzügyi és egyéb szankciók után hosszabb ideje napirenden van a Nyugat Oroszországtól való energiafüggőségének mérséklése, illetve megszüntetése. A nyilvánosságra került európai uniós elképzelések között szerepel az Oroszországból származó kőolaj- és földgázbevitel azonnali vagy fokozatos leállítása, ettől elválaszthatatlanul az egyéb hazai és importforrásokra való fokozódó támaszkodás, az energiaimport árának adminisztratív úton történő rögzítése.
Szankciók és energia
Az USA, az EU és szövetségesei által meghozott pénzügyi és technológiai szankciók szűkítik az orosz kormány Ukrajna elleni háborúja finanszírozásához közvetlenül rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Az intézkedések tartalmazzák az orosz nagybankok nemzetközi műveleteinek korlátozását, beleértve a SWIFT információs rendszerből való részleges kizárásukat, az orosz jegybank külföldön lévő devizatartalékaihoz való hozzáférés megakadályozását, valamint orosz oligarchák és politikusok vagyonának befagyasztását, illetve a technológiaintenzív termékek kivitelének állami és önkéntes vállalati korlátozását. Ez a nyomás azonban nem elegendő a háború befejezésének kikényszerítéséhez. Az eddigi beviteli korlátozások mellett ezért a nyugati szövetségesek mérlegelik a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, kőolajtermékek és földgáz) importjának leállítását, ami az orosz deviza- és költségvetési bevételek visszaesése következtében nehezíti a háború költségeinek a fedezését. A tervezett intézkedések az évtizedek óta működő nemzetközi áruforgalmi együttműködés drasztikus átrendezéséből fakadó hosszú távú kockázatok mellett az orosz energiahordozókra való ráutaltság mértékétől függően rövid távon eltérően érintik az EU-tagállamokat, egyes országok esetében nehezen kezelhető azonnali következményeket előidézve, ami visszaveti az egységes fellépést.
Háború és világgazdaság
Oroszország és Ukrajna közvetlen világgazdasági szerepe szerény, a két országra a globális GDP és kereskedelem mintegy két százaléka jut, nemzetközi pénz- és tőkepiaci részesedésük szintén csekély. Ennek ellenére Oroszország Ukrajna elleni háborújának igen jelentős rövid távú hatásai voltak, illetve vannak, hosszú távon pedig maradandó következményei lehetnek a világgazdaságban. Ezek mértéke nagymértékben függ az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók jellegétől és erősségétől, a háború időtartamától és Ukrajna jövőbeli státuszától. A rövid távú hatások a makrogazdasági mutatószámok romlásában, a hosszú távúak a globalizáció megtorpanásában, illetve visszafordulásában, tágabb értelemben a nemzetközi gazdasági és politikai viszonyok átrendeződésében jutnak kifejezésre.