Berend T. Iván

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Vlagyimir Putyin már a 2010-es években többször kifejtette, hogy Oroszország, ha kell, katonai erővel is megvédi az országon kívül rekedt „oroszul beszélő emberek” érdekeit. 2022. április 12-én, Ukrajna elleni háborúja második hónapjában is megismételte: „Célunk teljesen világos és nemes. Egyrészt segítünk és megmentünk embereket, másrészt lépéseket teszünk, hogy biztosítsuk Oroszország biztonságát. Nem is volt más lehetőségünk.” Ukrajna megtámadásakor az ország semlegesítését és nácítlanítását jelölte meg ugyan „speciális operációja” céljaként, és a főváros ellen indított katonai támadása, Kijiv bekerítése az ukrán kormány nyilvánvaló megbuktatását célozta, Putyin valóságos terve – ezt beszédeiben nem is annyira burkoltan kifejezte Ukrajna önálló nemzeti létének nyílt tagadásával és szerves Oroszországhoz tartozásának hangsúlyozásával – egészen nyilvánvalóan Ukrajnának Belaruszhoz hasonló vazallus állammá degradálása volt.

Tovább

Tovább

Tovább

Az Élet és Irodalom 2022. január 28-i számában Kovács Zoltán Lapos horizonok címmel írt e témáról, s cikkének első mondata úgy kezdődött: „Magyarországon tort ül a korrupció.” Felsorolja az ezt bizonyító ijesztő tényeket, közöttük, hogy az állami megbízások több mint 40 százalékát pályázat nélkül adják ki, és az uniós források legfőbb haszonélvezői a kormányhoz és a miniszterelnökhöz legközelebb álló rokonok, barátok. Ezt támasztja alá, mint cikkében idézte is, az a nemzetközi elemző összehasonlítás, ami szerint Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb országa, melynél a 27 ország közül csak Bulgária rosszabb. Megdöbbentő tények.

Tovább

Az Orbán-rezsim egyik legnagyobb ellentmondása, hogy szélsőséges nacionalizmusa, Nyugat- és Európai Unió-ellenessége, állandó Trianon-siralma és Nagy-Magyarország-nosztalgiája, a romániai, ukrajnai és szlovákiai magyar kisebbségek – egyelőre terület nélküli – visszacsatolása a nemzettestbe olyan magyar anyaországra épül, melynek nincs valódi önálló gazdasága. A magyar gazdaság ugyanis a Nyugat és az Európai Unió olcsóbb munkabért kihasználó fiókvállalkozása. Ennek tényeire és következményeire néhány kiváló közgazdasági tanulmány, melyeket alább idézni fogok, világosan rámutat. A közvetlen külföldi beruházások (FDI) Magyarországon az ország nemzeti jövedelmének 61 százalékát érik el, és a külföldi beruházással létrehozott multinacionális nyugati nagyvállalatok magyarországi leányvállalatai állítják elő a „magyar” feldolgozóipar termelésének több mint 70 százalékát.

Tovább

Tovább

A német választásokon 2021 szeptemberében, az európai politika szenzációjaként, a Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett az első helyen – igaz, rendkívül szoros versenyben – a szavazatok közel 26 százalékát nyerve el. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen ez az 1863-ban alapított párt Németország legrégibb és a XX. század során Európa legnagyobb marxista pártja volt. A viszonylagos siker azért vált szenzációvá, mert az elmúlt évtizedekben úgyszólván zuhanásszerűen lehanyatlott. A világháború óta eltelt 72 évből 52 évben nem volt kormányon, és szavazótábora 41-ről 21 százalékra esett vissza. 2013 óta az SPD csak az Angela Merkel Keresztény Demokrata Uniója (CDU) vezette kormány kisebbik koalíciós partnere, amolyan gyenge másodhegedűs volt. 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Észtország kicsiny észak-európai ország, melynek nyelve a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartozik. Az ország keleti határát Samuel Huntington a nyugati civilizáció határaként jelölte meg 1996-ban a civilizációk összeütközését vizsgáló könyvében. Az ország több mint kétezer szigetével együtt valamivel kevesebb mint fél magyarországnyi területén nem egészen másfél millió lakos él, akiknek egynegyede orosz. Ez kapcsolatos az ország sajátos történelmével.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2022