Yasmina Reza: Babilon. For­dí­totta Kiss Kornélia. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2021, 189 oldal, 3699 Ft

Az, amit Reza a művei kapcsán „az idegek intelligencia feletti uralmaként” emleget, a pillanatnyi kizökkenésre, őrületre való hajlam itt is döntő szerepet játszik. A regény egészét átható kérdés, hogy jóravaló átlagemberek miért vetemednek saját társadalmi státuszukkal összeegyeztethetetlen, látszólag értelmezhetetlen cselekedetekre. A válasz a konvencióknak alárendelt élet törékeny egyensúlyában keresendő, amely adott helyzetben, leginkább érzelmi frusztráció hatására, könnyen kibillen, és groteszk megoldásokhoz vezet. Noha nem action gratuite-ről van szó, a történetből mégis hiányzik bármifajta pszichológiai feloldás, mert az események – az elbeszélő többször hangoztatott meglátása szerint – esetlegesen és a fejünk felett zajlanak alapvetően kaotikus világunkban.  

Éric Vuillard: Napirend. Fordította Tótfalusi Ágnes. 21. Század Kiadó, Budapest, 2020, 109 oldal, 3890 Ft

A Napirend a második világháborúhoz vezető út néhány kiragadott történeti állomását hangsúlyos személyes kommentárok kíséretében, anekdotaszerűen mutatja be. Az 1930-as évek politikai légkörének és eseményeinek ábrázolásakor egyfelől a Hitler kampányát és a náci háborús gépezetet finanszírozó német nagyiparosokra, másfelől Ausztria 38-as náci megszállásához és végső soron az egész kontinens bekebelezéséhez asszisztáló európai nagyhatalmak vezetőire irányítja a figyelmet. A részben emlékiratokra, naplókra és levelezésekre alapozott történetek középpontjában a „kis osztrák despotaként” jellemzett Kurt von Schuschnigg kancellár, valamint az úgynevezett megbékélési politika erélytelen, a nacionalizmust és rasszizmust is elfogadni kész szószólói, Lord Halifax és Neville Chamberlain állnak.

Ketten egy új könyvről – Annie Ernaux: Lánytörténet. Fordította Lőrinszky Ildikó. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 148 oldal, 3299 Ft

Ernaux első, az 1974-es Les armoires vide (Üres szekrények) című regénye óta különböző elbeszélői technikákkal kísérletezve szinte kizárólag ugyanazt a témát variálja. Az egyszerű közegéből kitörni vágyó, majd társadalmilag beérkezett személlyé, ünnepelt íróvá váló hősnő életútja az adott társadalmi környezet magatartás- és szokásrendjének elemzésével együtt tárul fel. Legutóbbi, 2016-os Lánytörténet című regénye is beleillik ebbe az általa „autoszociobiográfiainak” is nevezett irodalmi vállalkozásba. Új könyve lapjain az eddig már sokféle perspektívából és időtávlatban megírt élettörténet egyik hiányzó, mert sokáig szégyellt és elfelejteni kívánt, mostanáig megírhatatlannak tűnő epizódját tárja elénk.          

Maylis de Kerangal: Hozzuk rend­be az élőket. Fordította Kiss Kor­nélia. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2019, 269 oldal, 3699 Ft

A regény, miközben bő tárházát nyújtja az élettani és orvosi ismereteknek, bemutatja a szervátültetés jogilag, orvosilag és logisztikailag szigorúan szabályozott folyamatát – s mint ilyen, méltán nyerte el 2017-ben a Wellcome-díjat, melyet az orvostudományt népszerűsítő könyveknek ítélnek oda. De az ismeretterjesztésen messze túlmutatva, történetének valódi mozgatórugóját, mondhatjuk, szívét, épp e központi szervhez kapcsolódó cselekmény lélektani, etikai és metafizikai kérdései és távlatai jelentik.

Patrick Modiano: Dora Bruder

Patrick Modiano: A Kis Bizsu

Patrick Modiano: Augusztusi vasárnapok

Patrick Modiano: Éjfű

Jean-Luc Outers: Vízművek. Fordította Schultz Ádám, az utószót írta Garaczi László. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 172 oldal, 2500 Ft

Erdődy Edit: Kertész Imre