Hanák András

A baráti beadvány látszólag megkönnyíti az alkotmánybírák dolgát. Ha történetesen maguk is osztanák, akár csekély részben, az indítvány vagy a baráti beadvány következtetéseit, akkor talán könnyebb lehet ezen nevek és – túlzás nélkül mondhatom – lehengerlő érvek mögé bújniuk. Nevén nevezni a Törvény formájába bújt diktátumot és azt mint alkotmányellenes terméket megsemmisíteni. Mert vajon miért menne szembe a „taláros testület” az ország eminens szakértői és jogtudós krémjének krémje által írt egyértelmű következtetésekkel? Nem kizárt persze, sőt, nagyon is valószínű, hogy a NER rendszerébe maga is belesimulva, a Soros György ellen indított szent háború zajában, az Alkotmánybíróság nem csekély többsége a beadvány olvastán inkább arra a következtetésre jut, hogy ilyen barát mellett minek és kinek kell itt ellenség.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Természetesen nem minden téren rózsás a helyzet; a legfeltűnőbb éppen annak a programnak a sikertelensége, amely az elnök politikájának egyik kardinális eleme volt. Az Obamacare néven ismert egészségügyi csomag elfogadása során már várható volt, hogy a költségoldalon elszámíthatja magát a tervező reformer.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Aligha tagadható, hogy szinte az első Stones-számoktól kezdve óriási hangsúlyt kapott mind a zenében, mind az előadásmódban az érzékiség, az erotika, a szex, sőt a nemek hagyományos szerepe és cseréje. Jagger alkata, duzzadt szája és mozgása a felfokozott erotikát a színpadon is jól jelenítette meg.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Új fordítás, új perspektívák. Rozsban a fogó címmel adta ki ismét az Európa Könyvkiadó J. D. Salinger Zabhegyezőjét. Barna Imre fordítása bátor vállalkozás, elkészítésének indoklásaként hosszú magyarázatot találhatunk a fülszöveg helyett kiadott tájékoztatóban. Az új fordítás remélhetően új olvasókat szerez a klasszikus regénynek, és ez mindenképpen jó dolog. Minden generáció számára érdemes Salingert olvasni és minden generációnak érdemes újraolvasnia a The Catcher in the Rye‑t. Holden Caulfield története minden életszakaszban támaszt adhat ahhoz, hogy egy sötét, átbolyongott manhattani éjszakát követően reményked­ve ébredjünk másnap vagy harmadnap, akár egy pszichiátriai klinikán, akár Budapesten. A kiadó az új fordítással egy időben adta ki David Shields és Shane Salerno az íróról szóló és nagy leleménnyel Salinger című, megállapíthatatlan műfajú életrajzi dokumentarista könyvét, amely minden – nem kevés – gyarlósága ellenére hozzájárul az író életének jobb megismeréséhez. Már amennyiben az olvasónak valóban szükséges megismernie mindazt, ami az íróval történt, hiszen a kívánatos konstelláció mégiscsak az lenne, hogy az író által életre keltett személyeket ismerjük meg; márpedig a Glass család tagjai, Holden Caulfield és a vele kapcsolatba kerülő emberek jóval összetettebb és izgalmasabb személyiségek, mint alkotójuk. Ez így van annak ellenére, hogy Salinger kalandos életű, különc életvitelű volt.

Mindazonáltal sem az ambiciózus új fordítás, sem a „control c–control v” életrajzi anzix nem jön át a rozson. Elmondom azt is, hogy miért nem.

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2021