Huszár Ágnes

Tovább

► Katyerina Gorgyejeva: Vidd el a gyászom. Sorsok az orosz–ukrán háborúból. Fordította Iván Ildikó. Helikon Könyvkiadó, Budapest, 2023, 485 oldal, 5300 Ft

Gorgyejeva, a háborús menekülteket kérdező újságírónő orosz. Ez fontos, ha nem a legfontosabb megkülönböztetés ebben a furcsa háborúban. A megkérdezettek között akad, aki szóba sem áll vele emiatt. Mások elfogadják a bocsánatkérését, amiért „az ő hazája” megtámadta az övékét, és most özvegyen, árván, kifosztottként kell élniük ideiglenes szállásokon. Az orosz ebben az esetben nem nyelvi és nem is etnikai kategória. Az orosz anyanyelvű Ljudára házuk bezárt ajtaján keresztül lőttek oroszul „furcsa akcentussal”, néha pedig „a saját nyelvükön” beszélő katonák. Ők lőtték agyon a férjét, aki éppen vízért ment a kerti kúthoz. Pedig orvos volt – mondja Ljuda –, sokakon segített és segíthetett volna még. A katonák nem kérdeznek, lőnek arra, ami él és mozog, felnőttre és gyerekre, öregre és háziállatra. Az orosz jelentése itt és most: ellenséges megszálló, Putyin katonája.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

► Vera Politkovszkaja: Egy anya. Anna Politkovszkaja élete és szenvedélyes harca az igazságért. Fordította Todero Anna. Athenaeum Könyvkiadó, Budapest, 2023, 159 oldal, 4499 Ft

Vera, a könyv szerzője huszonhat éves volt anyja halálakor. Bár hegedűművésznek készült, hivatásának mégis az újságírást választotta. Egy televíziós csatornánál dolgozva személyesen tapasztalta meg a diktatúra erősödését. Ennek alapja a Putyin által „alkotmányreformnak” nevezett törvényi változtatás volt, amellyel saját hatalmát kiterjesztette, és időben is szinte korlátlanná tette. A törvény betűje szerint hatalmon maradhat akár 2036-ig. Így megerősödve indította meg 2022 februárjában birodalomépítési tervének újabb hadjáratát, az Ukrajna elleni inváziót. Mivel pedig a háború indítását nemcsak a nemzetközi jog tiltja, hanem az oroszországi törvények is, ezt hivatalosan „különleges katonai művelet”-nek nevezték el.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

► Jonathan Freedland: A szabadulóművész. Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak. Fordította Torma Pé­ter. Athenaeum Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2023, 448 oldal, 5300 Ft

Walter először tizenhét évesen szökött meg szülőhazájából, Szlovákiából, ahol már 1942-ben elkezdődött a zsidók deportálása. Budapesten azonban nem maradhatott, a visszaúton elfogták. Sorsa megpecsételődött, vonatra tették Auschwitz felé.

Itt megjárta a földi pokol minden szegletét, dolgozott vegyi üzemben, kőfejtőben, szolgálatot teljesített a zsidórámpánál. Ide érkeztek a rabok, akiket azzal hitegettek, hogy nemsokára együtt lehetnek családtagjaikkal és visszakapják útipoggyászaikat.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

► Bikácsy Gergely: Vad Mecsek 1944. Cserépregény. Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2022, 166 oldal, 3200 Ft

Különös könyv ez, szövegrészei néha mintha összeállnának egy kirakós játékká, de mégsem alkotnak teljes képet. A szereplők, még ha valóságos személyek nevét viselik is, nem azonosíthatók velük. Gerézdi Rabán – Rabanus barát – bizonyos vonásaiban egyezik a neves reneszánszkutatóval, más tekintetben nem is hasonlít rá. Távolról még Fülep Lajos, Itália nagy ismerője, a tudós és zengővárkonyi lelkipásztor is felbukkan a könyvben, humanista latinsággal említve.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2024