Ez az esszé arra keresi a választ, hogy húsz évvel a rendszerváltás után melyek a magyar demokrácia működésének jellegzetességei, különös tekintettel a rendszer működésének diszfunkcionális elemeire. Mennyiben tekinthetők ezek a problémák az 1989-es kerekasztal-tárgyalások következményének, az alkotmányozás esetleges hibáinak, illetve mennyiben fakadnak ezek más tényezőkből? Úgy vélem, e kérdés megválaszolásához a tisztán jogi megközelítés önmagában nem vezet eredményre, ezért a rendszerváltás nyomán kialakult új demokrácia politológiai és szociológiai elemzésére is szükség van.