A kérdésnek mára már hatalmas irodalma van. Loïc Wacquant – az egyik legfontosabb szerző – könyve kitűnő összefoglalásának tekinthető írásában az etnikailag terhelt szegénység és a hiperszegregáció problémáit, valamint az állam ezek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Eközben ki igyekszik törni abból a terminológiai vitából, amely Julius Wilson – véleményem szerint témánkban ő a legfontosabb szerző – hasonló irányú munkássága és az általa bevezetett underclass kategória körül alakult ki, és nagymértékben hátráltatta, hogy ezekről az igen fontos társadalmi problémákról érdemi vitát lehessen folytatni. Ezért Wacquant új fogalomrendszert vezet be, ami alkalmas arra is, hogy megvilágítsa a Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban az etnicizált szegénység kezelésével kapcsolatban kialakult helyzet lényegesen eltérő okait és következményeit.

Gondolkodni a legrosszabb helyzetben is lehet. Willy Brandt és Bruno Kreisky, a svéd szociáldemokratákkal együtt állítólag még a második világháború alatti svédországi emigrációjukban kidolgozták a modern szociáldemokrata állam körvonalait, ami azután a jóléti demokráciák alapjául szolgált. Anélkül, hogy valami közvetlen párhuzam megtételére bátorkodnék, kérem, olvassák türelemmel a mai Magyarország egyik legégetőbb társadalmi problémáját tárgyaló írásomat.