Bokros Lajos

Tovább

Majdnem pontosan öt évvel ezelőtt jelent meg azonos című írásom az Élet és Irodalom hasábjain (2010. szeptember 3.). Ennek a cikknek a bevezetőjében írtam az alábbiakat:

„Az euró az európai társadalom hatalmas és egyedülálló vállalkozása, amelynek sikere vagy kudarca rengeteg egymást erősítő vagy éppen gyengítő – gazdasági, társadalmi, politikai, sőt kulturális és erkölcsi – tényező együttállásától, jövőbeni mozgásától függ. Ezek legtöbbje rövidebb vagy hosszabb távon tudatos politikai cselekvés révén kedvezően alakítható, feltéve, ha az európai társadalmakban és a mindenkori politikai vezetésben megvan az elszántság és a kellő szakmai felkészültség a hatékony munkára.”

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tíz évvel ezelőtt, 2003 karácsonyán jelent meg Verseny és szolidaritás című hosszú írásom az Élet és Irodalom ünnepi számának mellékleteként. A 130 pontban összefoglalt mondanivaló egyrészt gazdaságpolitikai alapvetést, piacgazdasági szakmai okfejtést tartalmazott, másrészt javaslatok vázlatát már akkor is égetően szükséges szerkezeti reformokra. A kicsi, nyitott, az átmenet nehézségeivel küzdő és felzárkózni kívánó országokra általánosan érvényes, így ma is változatlanul helyes gazdaságpolitikai vonalvezetést az akkor uralmon levő kormányzat gőgösen elutasította, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaságot irányító többi kormány pedig teljesen figyelmen kívül hagyta. A 2010-ben uralomra jutott jelenlegi rezsim már alternatív elméletet gyártott leszakadást gyorsító intézkedéseinek eszmei megalapozásához. 

Tovább

Tíz évvel ezelőtt, 2003 karácsonyán jelent meg Verseny és szolidaritás című hosszú írásom az Élet és Irodalom ünnepi számának mellékleteként. A 130 pontban összefoglalt mondanivaló egyrészt gazdaságpolitikai alapvetést, piacgazdasági szakmai okfejtést tartalmazott, másrészt javaslatok vázlatát már akkor is égetően szükséges szerkezeti reformokra. A kicsi, nyitott, az átmenet nehézségeivel küzdő és felzárkózni kívánó országokra általánosan érvényes, így ma is változatlanul helyes gazdaságpolitikai vonalvezetést az akkor uralmon levő kormányzat gőgösen elutasította, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaságot irányító többi kormány pedig teljesen figyelmen kívül hagyta. A 2010-ben uralomra jutott jelenlegi rezsim már alternatív elméletet gyártott leszakadást gyorsító intézkedéseinek eszmei megalapozásához. 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2021