Parti Nagy Lajos

„Szótárról írni maga a gyönyörű reménytelenség. Szótárt leginkább olvasni jó. Jó veszélyes, mert hiába, hogy használati céllal veszi kézbe az ember, nagyon hamar belemosódik, beleolvasódik. Úgy is mondhatnám, a tulajdonképpeni cél a nyelvhasználóval, konkrétan velem együtt, belevész a nyelv erdejébe. Ardajába, hisz hol van még az e betű, a rengeteget tán már meg se érem.” – írtam első cédulázatomban, 2006-ban, nem sokkal azután, hogy Károlyi Csabával megállapodtunk a Rezső téren, az ÉS szerkesztőségében, hogy elkezdem írni e szubjektív kolumnákat. Írni kötetről kötetre, míg csak kész nem lesz a Nagyszótár, illetve, amíg élek és/vagy eszemnél vagyok. Nem tudom, hány kötet van vissza, ezt a szótár alkotói is csak megbecsülni képesek, hogy hova rúg ki, pontosan hány könyvtárgynyira van a zsűrizik, a vélhetően utolsó címszó. Évente kéne eggyel elkészülniük, hogy legyen némi, matematikai esélyem. Ha az eddigi gyakoriság marad, másfél-két évbe kerül majd egy kötet, s látva a tenger munkát, amit egy ilyen projektbe bele kell ölni, ez a reális.  Mikor a fenti diskurzus a hosszú életről lezajlott, még Rezső térnek hívták a Rezső teret, azóta, konkrétan 2016 óta a neve Magyarok Nagyasszonya, igaz, nem először.  Szóval történt változás, nem kevés, a demokrácia ellovant, noha felüti néha a fejét, egyre néhább, legnéhább, persze néha-demokrácia nincs, csupán kiszámíthatatlan félreélés a hatalommal.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Az ÉS könyve októberben - A magyar nyelv nagyszótára VI., DI-EK, Főszerkesztő Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2017, 980 oldal, 7480 Ft

Mért olvas szótárt az ember, konkrétan én? Hogy például megtudja, mi a diabáz, régiesen diabasz: „a felszín alatt megszilárdult, szürkés- v. zöldesfekete színű, finoman kristályos, bázisos, ált. telérek formájában megjelenő összetett kőzet”. Megtudom, aztán el is felejtem, illetve jegyzetként, lám, létezik, de használom-e valójában? Alighanem ez volt a használat, kimondtam, leírtam, valami marad belőle a felszín alatt, egy nyelvi porszem, íz, hangulat, rímhívó vagy -felelő, lehetséges keresztnév egy tárcában, Szürkénesy-Vardar Diabáz (sok!), hát ezért olvas szótárt az ember, konkrétan én.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

(A vers olvasásához, kérjük, fizessen elő!)

Tovább

Az ÉS-ben publikált (2011–2014) összes magyar mesém hamarosan megjelenik egy könyvtárgyba foglalt MP3 lemezen, az én előadásomban. Ehhez a kiadványhoz „annotált tartalomjegyzék” gyanánt írtam meg a mesék négy-öt soros sűrítményeit, zanzáit, zsugormányait, avagy zsugorlatait. Borsónyi koponyácskák falra hányva. Ha tetszik, ugató kis borsók, miközben a paraván halad. Amivel nem azt akarom mondani, hogy ez, ha kevés is, kevés volt volna.

Tovább

Tovább

Tovább

Az ÉS könyve októberben - A magyar nyelv nagyszótára V. C–DÉZS. Főszerkesztő Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2013. 1247 oldal, 7480 Ft

Tovább

Tanár úr kérem

Tematikus próza

A Petőfi Irodalmi Múzeum rendhagyó programmal búcsúztatta a Számadás a tálentomról című Karinthy-kiállítást. Az Így írtok ti, a Nem mondhatom el senkinek, az Utazás a koponyám körül Kosztolányi szeretetteljes túlzását is igazolja: „Ez a marha volt közöttünk az egyetlen zseni”. Kovács Ida és Horváth Csaba szervezésében kortárs írók fogalmazták újra a Tanár úr kérem néhány fejezetét. A szerzők parafrázisai hol a felnőttkor megbocsátó visszatekintésével idézték fel a mindannyiunkban megbújó kisdiákot, hol a léthelyzetté általánosodó iskolai hierarchiát nevettették ki, bár ebben az esetben messze nem az önfeledt jókedv volt az elsődleges. Az írásokat a PIM később önálló kiadványként is meg fogja jelentetni. 

Tovább

Tovább

Tovább

Szolid döntések

Az Európai Unió négy pénzügyi alapot hozott létre az Unióba irányuló migrációs folyamatok kezelésére. A magyar honlap neve: solidalapok.hu; a „solid” szó (?) a szolidaritásra utal. Magyarország 2007 és 2013 között az alapok révén 115 millió euró támogatásban részesül, az összeget a hazai költségvetésnek 25 százalékkal kell kiegészítenie. Az alapokat a Belügyminisztérium kezeli, a pénzt pályázati úton osztják el, a pályázatokat a minisztériumon belül működő független Értékelő Csoport bírálja el. A pályázók java részben a Belügyminisztérium alá tartozó szervezetek, a rendőrségnek a határőrizettel foglalkozó egységei, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), illetve a BÁH alárendelt szervei, így a menekülteket befogadó állomások. De pályázhatnak és rendszeresen kapnak támogatást civil szervezetek, így a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület is. A civil szervezetek szempontjából a legfontosabb az Európai Menekültügyi Alap, amelynek feladata a honlap meghatározása szerint „a menekültek, oltalmazottak, menedékesek és menedékkérők helyzetének javítása”. Pályázatot gazdálkodó szervezetek is benyújthatnak. A pályázatokat szakmai és pénzügyi szempontok alapján bírálják el. A pályázati célok megvalósulását és főképpen a pályázó szervezet gazdálkodását természetesen az eredményhirdetés után is szorosan nyomon követik, de a nyertes pályázat keretében végzett tevékenység tartalmi elemeibe eddig nem szólt bele a minisztérium.

Ezúttal egy elsősorban reklámtevékenységgel és kiadványszerkesztéssel foglalkozó cég nyújtott be – egy tapasztalt menekültügyi szakember közreműködésével – pályázatot. A pályázó azt vállalta, hogy 2012. június 20-ra, a menekültek világnapjára gyűjteményt állít össze olyan írásokból, amelyek menedékkérőkről, menekültekről szólnak, érzékeltetik helyzetüket, boldogulásuk lehetőségeit és akadályait azzal a céllal, hogy erősítsék a hazai társadalomban a szolidaritást azokkal a külföldiekkel, akik nem önszántukból hagyták el hazájukat. A minisztérium azt kérte a pályázótól, mutassa be a kiadvány néhány felkért szerzőjének nyilatkozatát, hogy írássukkal hozzájárulnak a gyűjteményhez. A pályázó Kőszeg Ferenc, Parti Nagy Lajos és egy harmadik szerző nyilatkozatát mutatta be. A gyűjtemény tervezete és a mellékelt nyilatkozatok alapján a pályázó megkapta a kért támogatást, és májusra el is készült a kiadvány kézirata.

Éppen ezért volt meghökkentő, hogy a pályázó néhány napja azt közölte a három szerzővel – a fentieken kívül Makai Józseffel –, hogy írásuk megjelenéséhez a minisztérium nem járul hozzá, mert a BM döntése szerint azok „nem felelnek meg a támogatott célkitűzésnek, nem támogatják maradéktalanul az elismert menekültek, oltalmazottak társadalmi integrációját, nem irányulnak a társadalom érzékenyítésére”. Így nem képviselik a kormányzati érdekeket sem. 

A Magyarországra érkező menekülők közül sokan azért részesülnek nemzetközi védelemben, mert véleményük, politikai nézeteik kimondása miatt hazájukban üldözés fenyegeti őket. Ma Magyarországon ismét megtörténhet, a minisztérium kicenzúrázza egyes szerzők írásait egy gyűjteményből, amelynek kiadási költségeit egyébként háromnegyed részben az Európai Unió fedezi. Így ünnepeljük a Menekültek Világnapját 2012-ben.

A három írás be-, illetve kitiltásának történetét az Index cikke ismerteti. A letiltott írásokat az alábbiakban adjuk közre.

Tovább

Tovább

Az ÉS könyve februárban - A magyar nyelv nagyszótára III. B-BES. Főszerkesztő Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2011. 1020 oldal, 7480 Ft

A magyar nyelv nagyszótára IV. BESZ-BY. Főszerkesztő Ittzés Nóra. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2011. 1039 oldal, 7480 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2020